Kártyával vagy kártya nélkül
2007/12/10 08:00
430 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az Európai Bizottság a napokban előterjesztette az a nyilatkozatot, amelyben támogatja egy úgynevezett kék kártya bevezetését, mellyel a jelenlegi gyakorlattal ellentétben könnyebben juttatná munkához a harmadik országból érkező munkaerőt. Az Európai Unió jövőjének tekintetében ez azért is fontos, mert számtalan tagállamban lenne szükség a szakképzett munkaerőre, mindamellett, hogy sok esetben a munkaerőhiány párosul a munkanélküliség növekedésével.

kartyaval1 Az Európai Unió összeurópai problémája napjaikban az öregedő társadalom és a munkaerő kérdése. A kettővel szorosan együtt jelentkező harmadik tényező a határok megnyitását eredményező munkaerő-piaci vándorlás. Vagyis míg az Unió tagállamain belüli más tagállamokból érkezők munkavállalási kérdései is sok esetben problémásak, addig egy újabb kritikus pont a harmadik országból érkező munkavállalók álláshoz juttatatása. Nyilvánvaló tény, hogy a számos korlátozás mellett teret kell engedni annak a szakképzett és szükséges munkaerőnek, amely elősegíti az Európai Unió gazdaságának fejlődését. Azonban a jelen helyzet nem ad erre módot, vagyis a változtatás elengedhetetlen, s könnyíteni kell a munkavállalás feltételein.

Ezt hangsúlyozta Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökei is akkor, amikor a testület végül zöld jelzést adott a kék kártya programjának, vagyis a Bizottság támogatja az elképzelést, s tovább engedte azt megvalósításra. A kék kártya lehetőséget teremtene arra, hogy az Unió tagállamaiba csábítsák a szükséges és szakképzett munkaerőt, azaz munkát biztosítsanak a harmadik országból érkező munkavállalók számára.

Az elképzelés a Bizottság szerint is jó és kivitelezhető, de csak, mint ideiglenes állapot tartható fenn, hiszen a felmérések szerint a munkanélküliség 2050-ben fog tetőzni, s akkora mintegy 25 millió európai állampolgárral bővül majd a nyugdíjban lévők köre. A végső konzekvencia tehát az, hogy az Unió tovább sodródik az öregedő társadalmak felé, vagyis meg kell fékezni ezt a folyamatot, szerephez kell jutatni, valamint lehetőség szerint itt is kellene tartani a külföldről érkező munkavállalókat a közeljövőben. A lecke tehát fel van adva több szempontból is.

kartyaval2 Egyrészt azért, mert a harmadik országból érkezőknek eddig 27 egymástól eltérő bebocsátási rendszeren kellett átverekedni magukat, s ezzel máris nehezedtek a munkavállalás feltételei. Másrészt pedig nincs lehetőség az országok közötti egyszerű költözésre sem, vagyis a helyzet még tovább bonyolódik. A kék kártya tehát megoldás jelenthet ezekre a problémákra, de csak korlátozásokkal, vagyis egy harmadik országból érkező munkavállaló esetén több kritériumnak is meg kell felelni.

A külföldről érkező munkaerő csak abban az esetben vállalhat munkát az Unió területén, ha van munkaszerződése vagy hivatalos állásajánlata, de ebben az esetben is csak maximum két évig s csak akkor maradhat tovább, vagy utazhat egy másik tagállamba dolgozni, ha szerződéssel rendelkezik. Ez az egyik lépcsője annak a harmonizációs folyamatnak, amellyel Brüsszel a helyzetet kívánja orvosolni.

Természetesen, a kék kártya kibocsátása és az előző szabályok betartása melletti munkavállalás együtt járna olyan juttatások biztosításával is, amelyek a tagállamok állampolgárainak is kijárnak, vagyis azonos jogok illetnék meg a harmadik országból érkező munkavállalókat is. Ilyen jogok például az egészségbiztosítás, az adó vagy nyugdíjbiztosítás, vagyis hasonló státuszt élveznének, mint az adott ország többi munkavállalói. Természetesen, a kék kártya alkalmazása pusztán egy lehetőség a külföldről érkező munkaerő alkalmazása során, ez nem jelent egyet azzal, hogy a tagállamok számára kötelező lenne a menekültek befogadása, pusztán lehetőséget a munkaerő-piaci helyzet javítására.