Két múzeum Kecskeméten - Játék és fotó
2002/06/14 08:00
977 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A játékszerek kultúrája főként a XIX. században virágzott fel, előtte főként a főúri udvarok megrendelései számára készített kézműves termékek, és a paraszti környezetben, sokszázados fejlődéssel létrejött népi játékszerek foglalták el azt a területet, melyet ma az üzletben vásárolt játékok foglalnak el.

A Szórakaténusz Játékmúzeum és Játszóház

Húsz évvel ezelőtt indult be, a ma mintegy tizenötezer különféle játékot és egyéb iparművészeti tárgyat tartalmaz gyűjtemény. A játékok mellett nemezszőnyegek, népművészeti alkotások, számtalan - régészeti feltárások nyomán előkerült - középkori alkalmatosság. A legújabb játékok is megtalálhatók a gyűjteményben - sőt, a kortárs magyar játékokat külön is gyűjti a múzeum. Mint neve is mutatja, az épületben lehetőség van a játékok kipróbálására, sőt elkészítésére is. A játékszerek kultúrája főként a XIX. században virágzott fel, előtte főként a főúri udvarok megrendelései számára készített kézműves termékek, és a paraszti környezetben, sokszázados fejlődéssel létrejött népi játékszerek foglalták el azt a területet, melyet ma az üzletben vásárolt játékok foglalnak el. A XIX. Században viszont a német játékipar már olyan mennyiségben ontotta különféle babáit, mozdonyait, építőkockáit, hogy az minden alsó középosztálybeli gyermekhez is eljuthatott.

A középkori magyar városok feltárása nyomán elsősorban középkori céhek cserépjátékai, táblás játékok töredékei kerültek elő, számos játékkővel és játékkockával, melyek több ezer éve alkotják a játéktörténet egyik legmaradandóbb elemét. Mivel a főúri udvarok megrendeléseire készített játékok kis száma nem kedvezett fennmaradásuknak, ezeket főként levelek, megrendelőlevelek, rajzok alapján ismerhetjük meg. Sajnálatos módon a magyar játékipar igazi otthonai Erdély és a Felvidék városai voltak, így ezeket ma már csak útlevéllel tudjuk meglátogatni, régészeti jellegű kutatásuk pedig kissé nehézkes. A modern játékok gyűjteményét különösen érdekessé teszik azok a játékok, melyek magyar feltalálóiknak világhírnevet is szereztek - itt persze elsősorban Rubik Ernő nevét kell megemlítenünk, de Kempelen Farkasról is olyanokat tudhatunk meg, hogy tátva marad a szánk.

épület 1981-re készült el Kerényi József építész tervei alapján, és mind külső formájában, mind belső tereinek kialakításában a népi építészettel, és a XVIII. századi vidékies klasszicizmussal tart élő kapcsolatot. A múzeum földszinti fogadóterében Kempelen Farkas (talán leginkább beszélőgépéről és sakkozó automatájáról ismert), gr. Brunszvik Teréz (akinek az első magyar óvoda köszönheti létrejöttét), Kiss Áron játékpedagógus, Neumann János matematikus és Rubik Ernő építészmérnök és játéktervező portréja látható. Az első terem címe: Játékkereskedés a 20. század elejéről. A berendezés és a kínálat a korabelinek élethű mása - csak a látogatók fölött járt el kissé az idő. A Vásárfia játékboltban olyan, máshol nem kapható játékokat vehetünk meg, melyek nemcsak egyéni, de társas szórakozás eszközei is lehetne, és szellemességükben, produktivitásra sarkalló jellegükben, ötletgazdagságukban messze fölénőnek a játékboltokban kapható tucattermékeknek. Modern, és népi játékok egymást egészítik ki.

A Játékmúzeum kézműves műhelyt is működtet, ahol azonban nem csak játékokat lehet készíteni, de nemezeléssel, bábjátékkal is foglalkozhatnak az érdeklődők, főként fiatalok. Az idősebbek számára inkább a különböző kézműves foglalkozások érdekesek, mint a nemezelés, a különféle népi anyagokkal, pl. bőrrel való munka, melyekhez nem túl sok helyütt lehet hozzáférni manapság.

Magyar Fotográfia Múzeum

Amikor Kecskemétre megy az emberfia, nem hagyhatja ki ezt a múzeumot. Nemcsak azért, mert az ország egyetlen kizárólag fotográfiák gyűjtésével foglalkozó műzeuma, de azért is, mert a gyűjtött anyagot évente tíz-tizenöt új kiállításokon mutatják be a nagyközönségnek. A múzeum minden magyar és külföldi fotót - valamennyi alkotó valamennyi témában készült alkotását gyűjti egészen a fényképezés történetének kezdetéitől, és egészen a fotózás történetének valamikori végéig - vagyis még várhatóan jó ideig. Mára több mint hétszázezer tételes gyűjteményének része számtalan kép, negatív, a fotózáshoz kapcsolódó tárgyi emlék, és számos dokumentum, mely a magyar és nemzetközi fotóművészettel kapcsolatos.

A múzeum 1991 novembere óta gy?jti és ?rzi mindazon fényképészek munkáit, akik a meghatározó alakjai (voltak) a magyar fotográfiának. A magyar származású, de világhírüket külföldön megalapozó fényképészek képeit, pl. André Kertész, Brassa?, Kepes György, Martin Munkácsi, Moholy-Nagy László alkotásait is megtaláljuk itt. A múzeum fő feladati közé sorolja, hogy a szakma nemzetközi neagyjaitót is gyűjtsön: Sudek, Dritkol, Baldus, Eva Rubinstein képeit is gyűjtik.

A hazai fotósélet évtizedei szinte dokumentarista pontossággal találhatók meg itt, és nemcsak alkotók, hanem témák szerint is! Több ezer, akár ismeretlen fotográfus által készített felvételt találunk az elmúlt másfél század hazai kulturális életéről, nevezetes alakjairól, jelent?sebb természeti, építészeti értékeir?l. A tárgyi emlékek körét a különféle gépek és fotós felszerelési tárgyak képviselik, a laboratóriumi eszközök kiállítása pedig a szakma gyakorlati sokszínűségét mutatja be.

A múzeum számtalan különleges szolgáltatást is kínál, mint hasonmások készítése (fakszimile), fotók átvétele és árusítása, értékbecslés, restaurálás. Itt található az ország egyetlen fotós szakmai könyvesboltja és antikváriuma is. A múzeum k9önyvek kiadásával is foglalkozik, kiadványaiban rendszerint tematikus elrendezésben ismerkedhetünk meg a fotóművészet alkotásaival, legújabban a Fényszülte képek. Tudomány - Technika - Művészet című kötet jelent meg az intézmény gondozásában. Régebbi kiadványai k között számtalan monográfiát is találunk, pl. Korniss Péter, Normantas Paulis, Szatmáry Károly, Engin Özendes és sok más neves alkotó "lencséjéről", de szakmainak szánt bevezetőket is találhatunk a fotózás rejtelmeiről, kezdőknek és haladóknak egyaránt.