Kiránduljunk itthon! 4. - Pannonhalma
2003/05/06 08:00
904 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
E héten a Kiránduljunk itthon! - sorozatban ismét Világörökségeink egyikét látogatjuk meg. A Győr melletti Szent Márton hegyét koronázó Pannonhalmi Főapátság a bencés hagyományokat követő, klasszikus monostorelrendezés egyetlen épen maradt példája hazánkban.

Szerzeteseit több mint ezer éve Szent István apja, Géza fejedelem hívta be az országba, hogy szellemiségükkel (Ora et labora - Imádkozz és dolgozz!) segítsék elő a magyarság kereszténnyé válását. A monostor alapítását követően ők teremtették meg az első kolostori iskolát hazánkban, szerzetesközösségük oroszlánrészt vállalt nemcsak kereszténység, de a kultúra terjesztésében is.


Az 1001-ben felszentelt templom és monostor mind a mai napig sugárzó szellemi központ: a Főapátság épületegyüttesében ország egyik legkiválóbbnak számító fiúgimnáziuma, valamint a Szent Gellért Hittudományi Főiskola működik.

A Főapátság egy évezred formálta történelmi épületegyüttese a bencés életvitel mellett a magyar történelem és kultúrtörténet kitörölhetetlen lenyomatait hordozza: egyedülálló értéke, hogy a különböző építési korszakok alkotásait sem a történelem viharai, sem a megújítások lendülete nem pusztította el, így hazánk 1000 éves történetének legjelentősebb építészeti stílusai - román, korai és késői gót, reneszánsz és klasszicista elemei - ezer év múltán is felfedezhetők.

A templom és monostor a XI. század folyamán épült fel, majd az egymást követő századok során mind méretét, mind jelentőségét tekintve fokozatosan növekedett. A mai templom és altemplom a XIII. században készült el, déli főkapuja, a különleges szépségű "Porta speciosa" a monostor legértékesebb építészeti-szobrászati alkotása. A templom déli oldalára épült kerengő, a Szent Benedek-kápolna illetve a szentélyek késői gót boltozata a XV. század végén - Mátyás király idején - nyerte el végleges formáját. A reneszánsz stílusjegyek a Szűz Mária-kápolnán és a templom északi kapuján figyelhetőek meg. A monostor jelenlegi kiszolgáló és lakóhelyiségeinek nagy részén barokk hatás érvényesül, a XIX. század első évtizedeiben épült torony és a könyvtár épülete klasszicista, a XX. században elkészült gimnázium és kollégium épülettömbje pedig olaszos jegyeket hordoz magán.
Bár az apátság már kizárólag építészeti szempontból is megér egy látogatást, gazdag művészeti és tudományos gyűjteményei tovább emelik értékét: a bazilikán és az altemplomon kívül a könyvtár és az apátság történetét és gyűjteményeit bemutató kiállítás szintén megtekinthető. Könyvtára több mint 350.000 kötettel ma a világ legnagyobb bencés gyűjteménye, a Főapátsági Levéltár pedig számos olyan felbecsülhetetlen értékű dokumentumot őriz, mint a legrégibb magyar írásos nyelvemlék, a tihanyi apátság 1055-ös alapító oklevele vagy az 1090 körül kiadott pannonhalmi összeíró-levél az első magyarországi könyvjegyzékkel. A monostor képtára, metszettára, numizmatikai gyűjteménye, régiségtára és kincstára szintén jelentős.

Történelmi információkkal és művészeti benyomásokkal telve a monostor arborétumában kapcsolódhat ki a látogató, amelynek területén közel 400 növényfajt gondoznak, a közeli kilátóról szétnézve pedig a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet dimbes-dombos vidékére nyílik festői panoráma.

A pannonhalmi bencés rend kultúrájához az alapítás óta hozzátartozott a borászat, s bár ezt a tevékenységüket a XX. század első felében beszüntették, a környéken ma is sok pincében kapható a jó minőségű nedű. A főapátsághoz tartozó birtokon 43,5 hektáron a közelmúltban újrakezdték a szőlőtermelést, így az idei évtől kezdve az apátsági bor is ismét megkóstolható.
Pannonhalma építészeti értékei, ezer évre visszanyúló és ma is nagy távlatokat ígérő történelme és kimagasló szellemi értékei okán alapításának 1000. évfordulóján, 1996-ban
Magyarország világörökségei közül harmadikként nyerte el az UNESCO megtisztelő címét.

(A települést Budapest, Hegyeshalom, Győr felől az M1-es autópályáról leágazó 82-es számú főúton legegyszerűbb megközelíteni. Mivel a monostorban élő szerzetesi közösség ma is aktív hitéletet él, a látogatót legszívesebben előzetes bejelentésre fogadják, az épületegyüttes műemlékei ugyanis csak helyi tárlatvezető kíséretével tekinthetők meg.)

A képek a Főapátság hivatalos honlapjáról, a www.osb.hu oldalról származnak


A cikket a Magyar Turizmus Rt. kiadványaiból állítottuk össze.