Közbeszerzési eljárások az Unióban
2007/12/10 08:00
326 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A közbeszerzési eljárások fogalma hazánkban sokak számára idegenül hat, pedig az Európai Unió életében már a hetvenes években keletkeztek erre vonatkozólag jogszabályok, nálunk mégis az elmúlt pár évbe került csak be a köztudatba. Alkalmazása tekintetében pedig a legfőbb alapelv az, hogy egyenlő és tiszta versenyhelyzetet teremtsenek az Unió gazdaságában.

kozbesz1 Közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályok és irányelvek már a 70-es években léteztek, ezek azonban az Európai Közösséget létrehozó szerződést követően tovább változtak, míg mára átfogják azokat a területeket, amelyek kapcsán szükséges ezen szabályok alkalmazása. A jogszabályok megalkotása során a fő szempont az volt, hogy tisztességes versenyt teremtsenek a piaci szereplők számára, s biztosítsák a jogorvoslat lehetőségét azokban az esetekben, melyekben a résztvevők úgy érzik, hogy a közbeszerezési eljárások folyamatában sérültek a jogaik.

A szerződésék odaítélése során a feleknek négy európai irányelvet kell figyelembe venni, s ebből a négy irányelvből alakult ki az a ma is alkalmazott két elv, amelyet a tagállamoknak 2006. december végéig kellett a jogrendszerükben átültetni. Ezen két irányelv közül az egyik a szolgáltatásnyújtásra, a munkavégzésre valamint az árubeszerzésre vonatkozó eljárásokat szabályozza, míg a másik egy sokkal több területet átfogó szabályozási rendszer. Azaz, ezen kategória alá tartoznak a postai, a vízügyi, a közlekedési illetve energiaügyi közbeszerzési eljárások, amelyek során mindenképpen fontos szempont az átláthatóság, illetve az egyenlő bánásmód elve annak érdekében, hogy hatékony bonyolódjanak le az Unió tagállamainak közbeszerzési folyamatai.

Az eljárások típusainak tekintetében három fajta eljárást lehet megkülönböztetni, vagyis a nyílt eljárás keretében minden érdeklődő tehát ajánlattételt, a meghívásos eljárások keretében viszont csak a beszerző által meghívottak élhetnek az ajánlattétel lehetőségével. A harmadik típusú eljárási formában, azaz a tárgyalásos eljárás során a szerződő fél az általa meghívott felekkel konzultál és közvetlenül osztja meg velük az eljárásra vonatkozó feltételeket és az eljárást érintő információit.

kozbesz2 Az ajánlatot kérő fél az ajánlattevő kiválasztása során dönthet az ár tekintetében, vagyis kiválaszthatja a számára legalacsonyabb árat garantáló felet, de dönthet gazdasági szempontok alapján is, azonban bármelyiket is kövesse a győztes pályázat kiválasztása során, segítséget nyújthat számára az Európai Bíróság által meghatározott „szempontgyűjtemény”, amely a minőség, ár, környezetvédelem, üzemi költségek, stb. alapján útmutatásul szolgálhat a pályázatok értékelésében is.

A közbeszerzési eljárások különböző típusokba sorolhatók aszerint, hogy azok milyen beszerzésre irányulnak. Így megkülönböztetünk kormányzati közbeszerzést, amely során beruházás megtervezésére és végrehajtására kerül sor. Az árubeszerzések során termékek adásvételéről van szó, de ebbe a kategóriába tartoznak a lízing, bérleti, stb. szerződések beszerzése is. A szolgáltatási eljárások kategóriáját az Unió úgy határozta meg, hogy ide tartoznak minden olyan típusú beszerzések, amelyek sem az építési, sem pedig az árubeszerzési kategóriában nem sorolhatók be. A közüzemi eljárások során két fontos tényezőt érdemes megemlíteni. Egyrészről azt, hogy a hagyományos eljárások keretébe nem tartoznak bele az energetikai, vízi, tömegközlekedési valamint távközlési szektorba tartozó intézmények beszerzései.

Másrészről pontosan ennek kapcsán, viszont ide tartoznak azok az eljárások, amelyek a köz számára történnek, vagyis biztosítják a lakosság számára az ivóvíz, elektromos áram, gáz, hő, távközlés, valamint vasúti ellátást is. Minden eljárás kapcsán szem előtt kell tartani az arra vonatkozó értékhatárt, vagyis amennyiben az eljárás tekintetében nagyobb összegről van szó, úgy alkalmazni kell a közösségi irányelvet és az Unió ide vonatkozó rendelkezéseit.