Lila erkölcse
2013/09/19 14:19
651 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Milyen jó érzés hosszadalmas, megerőltető munkavégzést követően kilépni az élet forgatagából, magunkra maradni és teljes nyugalomban végiggondolni az addigiakat… Ismerős történet? Ez késztette arra Phaidroszt, a regény főhősét is, hogy hajóra szálljon és „elmeneküljön az emberek szeme elől”, azt remélve, hogy így „elegendő ideje lesz a dolgok végiggondolására”. Ha szimpatizálsz a főhőssel, olvass tovább, és megtudhatod, milyen sikerrel járhatott egyáltalán!

Kettős történet

Maga a regény voltaképpen „kettő az egyben”, mivel a mű cselekménye – ha ilyesmiről érdemben egyáltalán beszélhetünk – egy vitorláson tett utazás története, amelynek során többféle kultúrát és változatos emberi sorsot ismerhetünk meg, másfelől a főhős, Phaidrosz (Platón nyomában…) a történések kapcsán lépésről lépésre fejtette ki filozófiai rendszerét, a Minőség Metafizikáját. Egy olyan grandiózus lételméleti-ismeretelméleti rendszer felfejtésén fáradozott, amely sokkal átláthatóbbá és kézzelfoghatóbbá tehetné az ember helyét a világban, és ami igazán izgalmassá teszi szellemi erőfeszítéseit, hogy magát a morált helyezi teljesen új megvilágításba – legfőképpen azzal, hogy rendszerépítő elemként kezeli magát az erkölcsöt.

Lila

A Minőség Metafizikája

A műben zajló történet eléggé egysíkúnak hat: Phaidrosz tudományos vizsgálódásai, viszonylagos kudarcai hatására, valamint irodalmi munkásságának tisztázása érdekében lemond korábbi életformájáról, és vitorlás hajóján a Hudson folyón történő leereszkedés során tisztázni kívánja eddigi életét, gondolatvilágát. Útja során találkozik egy, a kilátástalan sorsa elől menekülő utcalánnyal, Lilával, aki az író szembesülésének és etikai vizsgálódásainak új megközelítést kölcsönöz. Phaidrosz Lilában azt a Dinamikus Minőséget véli felfedezni, amire újonnan formálódó világszemlélete is épül, és a lánnyal kapcsolatos történések, illetve a vele folytatott beszélgetések az író (morál)filozófiájának próbaköveként jelentkeztek.

Világfelfogásának alapja a szubjektum-objektum rendszerére épülő hagyományos metafizika bírálata, illetve egy értékelvű, dinamikus minőségre épülő rendszer körvonalazása: „A hagyományos szubsztanciaközpontú metafizikában az élet nem fejlődik az égvilágon semmi felé. Az élet nem több, mint atomok jellegzetességeinek rendszerekbe fejlődése.” Ezzel szemben a valóság az, hogy „a világ elsődlegesen érték”, és az evolúción alapuló „Minőség Metafizikája azt állítja, hogy ha az erkölcsi ítéletek alapvetően értékek megerősítései, és ha az érték a világ sarkalatos alapeleme, akkor az erkölcsi ítéletek a világ sarkalatos alapelemei.”

Vagyis egy ifjú puebló indián esetéből azt az általános érvényű következtetést vonta le, hogy „minden jelenség is erkölcsi tevékenység”. (A mű egy másik, ezzel is összefüggő alapgondolata, hogy a modern amerikai felfogás eredendő forrása az indián életszemlélet, amit igen alapos ismeretanyag révén igyekszik bizonyítani.)

Statikus vs. dinamikus

A statikus és dinamikus rendszerek, az evolúció és a morál rendszerbe foglalásával mintha Nietzschét (apollóni, dionüszoszi) idézné meg, bár a német gondolkodóra Pirsig egyáltalán nem utal, ahogy a 19-20. század gondolkodói közül is név szerint csak kevesen kapnak helyet Phaidrosz breviáriumában, holott a modernitás korának tudósaitól és filozófusaitól számos izgalmas és érdekes gondolatot, sőt „megoldást” kölcsönöz. A statikus és dinamikus konfliktusára épülő, egymást váltó rendszere (ami az evolúció alapja is egyben) a fejlődés motorja, és ahhoz, hogy a statikus rendszerek megújulhassanak, működésbe kell hozni a dinamikus minőséget, ami a társadalom „bajkeverői”-nek a feladata. Így kerül a képbe Lila is, aki ösztönösen, mintegy tudattalanul (a „dinamikus szabadság” birtokában) igyekszik feltörni korának megmerevedett formáit és új minőséget életre hívni. Ugyanis „folyamatos felfrissülés nélkül a statikus rendszerek végelgyengülésben múlnának ki.”

robert_m_pirsig

Ki olvassa, az…

A regény többszörösen is megdolgoztatja olvasóját, egyrészt azért, mert a főszereplő észrevétlenül is folyamatos dialógusra készteti olvasóját (lásd platóni dialógusok), másrészt pedig azért, mivel a mű bővelkedik szakirodalmi (pl. antropológiai, nyelvészeti stb.) elméletekben, mondhatni lépten-nyomon olyan filozófiai utalásokba botlunk (pl. kategóriatan, antropológiai elméletek, evolúció, ismeretelméleti viták az ókortól az újkorig stb), amelyek felfejtése, aktualizálása az olvasót igen komoly együttgondolkodásra (akár utánajárásra) sarkallja. (Talán a jobb követhetőség érdekében szerencsés lett volna a regényt alaposabb jegyzetanyaggal ellátni.)

Mindenesetre megéri a fáradozást, s ha könnyed utazást nem is ígérhetünk, azt azonban bizton állíthatjuk, hogy a mű olvastán olyan lényegi, morális kérdéseken tépelődhetünk, melyek segíthetnek megérteni önmagunkat és a körülöttünk zajló világot. Mindazonáltal az sem elhanyagolható szempont, hogy az olvasás során rengeteg izgalmas információ és érdekes modern tudományos elmélet birtokába juthatunk.

Robert M. Pirsig: Lila – Vizsgálódás az erkölcsről
Európa K. Bp., 2007

További érdekes oldalak:

  • Robert M. Pirsig: A zen meg a motorkerékpárápolás művészete, Európa K., 2007

Farkas Zoltán cikke