Luxemburg és Németország is kapukat nyit
2007/10/17 08:00
422 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A munkaerőpiac alakulásának jelentős változását eredményezheti az a döntés, melyet Luxemburg és Németország hozott, vagyis könnyíteni kívánnak a munkaerőpiaci korlátozásokon. Ennek köszönhetően a külföldi munkavállalók akár már szabadon is vállalhatnak munkát, míg Németországban néhány szakma kapcsán lazítani kívánnak a munkavállalási szabályokon.

Luxemburg az év végétől teljesen szabaddá teszi a munkavállalást a 2004-ben csatalakozott EU-tagállamok polgárai számára, viszont a bolgár és a román munkaerőt továbbra sem látják szívesen az Unió tagállamaiban. Nagy-Britannia, Írország és Svédország már 2004-ben, míg Finnország, Portugália, Spanyolország, Olaszország, Görögország 2006-ban, Hollandia 2007-ben nyitotta meg munkaerőpiacát a 2004-ben csatlakozott tagállamok munkavállalói előtt. Franciaország viszont még mindig korlátozásokat tart fenn a külföldről érkező munkaerővel szemben, s hasonló helyzettel találkozhatunk, ha belga vagy dán területeken próbálkozunk a munkaszerzés lehetőségével. A fent említett három ország kapcsán csak azokban az esetekben találkozhatunk a könnyített munkavállalás feltételeivel, amennyiben egy olyan szakma irányában pályázunk, amely kapcsán az adott ország éppen munkaerő hiányában szenved. 

Németország viszont november 1-től lazított a munkavállalási feltételeken, melynek oka pusztán az volt, hogy az országban, mintegy 1 millió betöltetlen állás van, vagyis ha nem nyit azzal akár romolhat is a német gazdaság helyzete. A német gazdaság viszont már rég volt ilyen erős, mint az elmúlt években, ezzel szemben a munkanélküliség történelmi mélyponton van, vagyis ha nem változik a munkaerőpiac az akár az ország gazdasági növekedésébe is kerülhet. Pontosan ennek a növekedésnek az eredménye az, hogy hiány mutatkozik a képzet szakemberekben, és ennek pótlására egyetlen megoldás, ha könnyítenek a külföldi munkavállalóknak a munkavégzéshez szükséges engedélyek, okmányok beszerzésében.

Nagy-Britanniába az elmúlt pár évben, több mint félmillió munkát kereső külföldi érkezett a 2004-ben csatlakozott tagállamokból, s ezzel együtt a brit hatóságok mintegy 8000 román és bolgár állampolgárról tudnak, akiknek viszont a többi országhoz hasonlóan, így Angliában is engedélyre lenne szükségük, ahhoz, hogy az ország területén munkához jussanak. Hollandia márciusban nyitotta meg a kapukat az európai munkaerő előtt, melyet hosszas vita előzött meg azzal kapcsolatosan, hogy milyen minimális bérezés illesse meg a külföldi munkavállalót, amennyiben az holland területen munkát vállal. A vita kirobbanásának középpontjában a bérezés kérdése állt, vagyis a holland kormány szerint a munkaadók ne tehessenek különbségeket a fizetésekben a hazai és a külföldről érkező munkavállalók között. 

S ha ez mégis megtörténne, akkor azt a foglalkoztatót sújtsák pénzbírsággal, hiszen hosszú távon csak így teremthető meg az egységes munkaerőpiac, ahol nincs különbség az ott jelenlévő munkavállalók között. A Hollandiába érkező külföldiek számára a legoptimálisabb és legkönnyebben megszerezhető állások a mezőgazdaságban és a kertészeti szakmákban találhatók, hiszen ezek azok a szektorok, ahol mindig igény van az új munkaerő alkalmazására. Ausztria a továbbiakban is fenntartja korlátozásait az EU-10-kel szemben, annak ellenére, hogy számtalan szakma esetében szakemberhiány tapasztalható az országban. Ilyen hiányszakmának mutatkozik a hegesztő, villanyszerelő, építőipari munkák, s az osztrák munkaerőpiac egyik legnagyobb problémája továbbra is az, hogy rengeteg a fiatal munkanélküli, akinek átképzése megoldást jelenthetne a munkaerőpiacon bekövetkezett hiányok pótlására.