Magyar ízek Európában
Érsek Dóra
2004/09/21 11:20
635 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Védett élelmiszereink már nem csak nálunk számítanak közkincsnek, Európa-szerte növekszik hírnevük. Ezek a termékek különleges összetételük, földrajzi származásuk, és nem utolsó sorban nagy múltjuk miatt váltak kuriózummá.

Kérhető az eredetmegjelölés

Az újabb hungarikumok bejegyzéséért a termelőknek október 31-éig be kell nyújtaniuk igényüket az Európai Bizottság felé. A határidő közeledik... A tokaji aszú és a pármai sonka egész Európában ismert hungarikum, de a makói vöröshagymának, a szegedi téliszaláminak és a békési szilvapálinkának még várnia kell az igazi megismerésre. Pedig eredetiségüket illetően nincs köztük különbség. 1992-ben szabályozták a hagyományos módszerekkel készülő termékeket, és azt is meghatározták, mitől őrizhető meg az egyes vidékre jellemző sajátosság. Az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek nevének uniós oltalmát tehát nem márkák védelmére találták ki. Azokra az árukra kérhető eredetmegjelölés (OEM), amelyek minőségét meghatározza pl. az adott terület (település, ország) földrajzi sajátossága vagy az ottani munkamódszer. Földrajzi jelzést (OFJ) pedig azok a termékek kapnak, melyek egy meghatározott területen készülnek, s ez adja sajátosságának alapját. Ebben az esetben a termék előállítása során használt speciális eszközök is védettséget kaphatnak, sőt, a zsír- vagy alkoholtartalomra vonatkozó uniós szabványokat is át lehet lépni (bizonyos mértékig), de az élelmiszer-biztonsági kritériumokat már nem. Fontos továbbá, hogy az adott terméket legalább néhány generációs múltra vissza tudják vezetni, s hogy az áru ismert legyen azon a területen, melyen a védelmet kérik rá.

Barack és torma

Eredetvédelem kérhető kész termékekre (sajt, bor, szalámi), nyers élelmiszerekre, italokra, valamint dísznövényekre, virágokra, de még gyapjúra és szénára is. Nálunk a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani a termék védettségére vonatkozó kérelmet, amit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) az Európai Bizottsághoz továbbít. A szabadalmi hivatal döntése után a kérelmező ideiglenes oltalomban részesülhet, ami arra is feljogosítja, hogy az esetleges bitorlók ellen feljelentést tegyen. Az igazi közösségi védelem akkor jön létre, amikor az Unió hivatalos lapjában is megjelenik az erről szóló rendelet, s a termék bekerül az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések jegyzékébe, s az uniós embléma is rákerül. Az oltalom megszerzéséhez támogatást lehet igényelni a minisztériumtól. A közeljövőben a gönci kajszibarack és a hajdúsági torma is közösségi védelembe kerül. Ahhoz, hogy a már nemzeti oltalommal rendelkező termékek a védelemben részesülhessenek, termelőiknek október 31-éig be kell nyújtaniuk a leírást az Európai Bizottság felé. A nemzeti oltalom ugyanis megszűnik, ennek helyét a közösségi oltalom veszi át, amely az Unió valamennyi tagországában véd a termékhamisítástól. Ha ezt elmulasztják, a nemzeti oltalom is megszűnik.