Magyarország és az EU-csatlakozás 13.
2000/09/26 00:00
402 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Heti ajánlónk: - A svéd külügyminiszterasszony szerint 2003. január elsején az Uniónak készen kell állnia a bővítésre. - A Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetének elnöke a cseh-magyar-lengyel "csomagból" a lengyeleket venné fel elsőnek. -Tony Blair angol és Göran Persson svéd miniszterelnök közös cikket írt a bővítésről. - Giuliano Amato olasz és Gerhard Schröder német kormányfő a nizzai találkozón az Európai Unió hitelét félti.

Magyarország és az EU-csatlakozás a sajtó tükrében (09.18-09.25.)

A svéd külügyminiszter az EU-bővítésről

Az Európai Uniónak 2003. január elsején készen kell állnia az új tagországok befogadására - jelentette ki egy hétfői (09.25.) sajtóértekezleten Anna Lindh svéd külügyminiszter Stockholmban. Hozzátette: az unió bővítésének e dátumot követően a lehető leghamarabb meg kell kezdődnie.

Lindh - akinek országa januártól az EU soros elnöki tisztét tölti be - úgy vélte, hogy az unió és a tagjelöltek közötti csatlakozási tárgyalásokon ősszel a lehető legmesszebbre kell eljutni. Ez esetben jövő tavasszal megoldhatják a legfontosabb problémákat, vagy megmondhatják, mikor lehetnek a legfelkészültebbek tagjai az uniónak - mondta a miniszter asszony.

Hat tagjelölt állam - köztük Magyarország - 1998-ban kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat, míg hat másik ország idén februárban -utalt vissza jelentésében a Reuters. Lindh mindazonáltal intett attól, hogy éllovasokról és második hullámról beszéljenek addig, amíg nem világos, mely államok érték el a legnagyobb haladást. Erről az EU novemberben várhatóan összehasonlító értékelést ad ki.

EU-bővítés - francia vélemény

Románia geopolitikai és gazdasági megfontolásokból "a nem túl távoli jövőben" az Európai Unió tagja lesz - jelentette ki Bukarestben Thierry de Montbrial, a Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetének (IFRI) elnöke. A Mediafax hírügynökség csütörtöki (09.21.) jelentése szerint Montbrial a román fővárosban működő Francia Akadémián tartott előadást az Európai Unió jövője címmel. Előadásának egyik alapgondolata az volt, hogy az EU bővítésének folyamatában elméletileg ugyan minden országot egyéni érdemei alapján bírálnak majd el, de létezik egy olyan országcsoport, amely az így bekerülőket politikai megfontolások alapján követni fogja.

Az IFRI elnöke szerint Csehország, Lengyelország és Magyarország egy időben nyeri majd el felvételét. Véleménye szerint elsőként Lengyelországot kellene felvenni, mivel népességét, területét és erőforrásait tekintve fontos országról van szó. Ugyanakkor ismételten hangsúlyozta, hogy bár az EU-tagság elnyeréséhez a gazdasági és szociális kérdések alapvető fontosságúak, a politikai szempontok is jelentős szerepet játszanak.

Thierry de Montbrial külön kitért arra, hogy Magyarország és Románia ellentéteit még nem rendezték teljes mértékben, de a kétoldalú kapcsolatok jelentős mértékben javultak. Montbrial úgy véli: "Az EU elvei alapján nem tudom elképzelni, hogy Magyarország Románia ellen szavazna, ha Budapest előbb nyerné el a teljes jogú tagságot, mint Bukarest."

Blair és Persson közös cikke a Financial Timesban

A brit és a svéd kormányfő szerint az Európai Uniónak fontolóra kell vennie "egy korai céldátum kijelölését" az elsőként csatlakozó tagjelölt országok számára.

Tony Blair és Göran Persson a Financial Times brit lapban közösen írt cikkében az unió keleti bővítésének a felgyorsítását sürgeti. "Az EU-nak biztosítania kell, hogy amint a tagjelöltek készek a csatlakozásra, befogadja őket, és azt is, hogy amilyen ütemben előrehaladnak a csatlakozási tárgyalások, elmozdul a legjobban felkészültek korai befogadása felé. Az uniónak politikáját a tagjelölt országok felkészültségéről kialakult objektív véleményre kell alapoznia. A cél a határozott előrehaladás a csatlakozási tárgyalásokon. Ezt szem előtt tartva az EU-nak fontolóra kell vennie egy korai céldátum kijelölését az elsőként csatlakozók számára" - vélekedett a brit és a svéd miniszterelnök.

Blair és Persson "jelentős mértékű rugalmasságot" sürgetett az EU részéről, olyat, amelyik "biztosítja, hogy a csatlakozási menetrend világosan kapcsolódik az egyes tagjelöltek felkészültségéhez, és azt is, hogy a döntés a tagfelvétel idejéről objektív és átlátható alapon születik meg. A (tagjelöltek közötti) differenciálás nem azonos a halasztással". Úgy vélték, hogy a tagjelölt országok "többlet erőfeszítései az EU szabványainak a teljesítésére és elsajátítására meg fognak térülni".

Felhívták a figyelmet arra is, hogy "az Unió szerkezetéről az újabb döntések csak az új tagállamok teljes körű részvételével születhetnek meg... Európát nem szabad új megosztottságok mentén építeni akkor, amikor a régiek emléke már végleg kiradírozódik. Nagy-Britannia és Svédország elkötelezett arra, hogy együttdolgozik az egyenlők, egy mindenkit magába fogadó Európája gondolatának a megerősítése érdekében" - írta Tony Blair és Göran Persson a brit üzleti körök lapjában.

Amato és Schröder közös cikke a La Republicában

Ha a nizzai kormányközi konferencia kudarccal végződne, az katasztrofális mértékben rombolná Európa hitelét mind a tagországok saját állampolgárainak, mind a tagjelölteknek a szemében - állapítja meg a La Republicában megjelent közös cikkében Giuliano Amato olasz miniszterelnök és Gerhard Schröder német kancellár.

Az Európai Unió számára a bővítés minden idők legnagyobb kihívását jelenti - írja a két kormányfő, aki szerint a belső piac bővítése Európa számára kézzelfogható előnyökkel jár majd. Az unió határainak Kelet-, illetve Dél-Kelet-Európa felé történő kiterjesztése jelentős mértékben szilárdítja meg majd a stabilitást és a biztonságot.

Amato és Schröder a továbbiakban felhívja a figyelmet azokra az alapvető változásokra is, amelyek a bővítéssel járnak, hiszen egy huszonöt vagy annál is több tagú szervezet nem működhet ugyanolyan formában, mint a fél évszázaddal ezelőtt mindössze hat tagország összefogásából létrehozott közösség. A két politikus szerint a decemberben, Nizzában véget érő kormányközi konferenciának meg kell teremtenie a feltételeket ahhoz, hogy az EU 2003-tól készen álljon új tagok befogadására. Attól a pillanattól kezdve az egyes jelölt országok felkészültségén múlik saját csatlakozásuk konkrét dátuma. A szerzők szerint a nizzai találkozó kudarca katasztrofális következményekkel járna, mert aláaknázná Európa hitelét nemcsak saját állampolgárainak, hanem a csatlakozni vágyó országoknak a körében is, nem beszélve a piacokról.

EU-bővítési huzavona - FAZ-vezércikk

Ideje volna Nyugat-Európában végre tudomást venni arról a vitáról, amely az egykori keleti tömb nyugati határán folyik az Európai Unió bővítéséről - hangoztatja csütörtöki (09.21.) vezércikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Az újság munkatársa, Georg Paul Hefty címoldalas írásában rámutat: a NATO-tagság sok pénzbe került ugyan a kelet-közép-európai államoknak, ám egyénileg csak a hadsereg tagjaira rótt terheket. Más a helyzet az áhított EU-tagsággal: a tagjelölt országok polgárait tíz éve fogja satuba az ehhez szükséges szociális átalakítás.

Egy évtizede már, hogy az EU-bővítésről folyó szenvedélyes viták uralják a kelet-közép-európai választásokat. A számos helyen megfigyelhető állandó váltakozás a "szociálisan érzékeny" és a "gazdaságilag liberális" kormányok között jól mutatja a csatlakozásról folyó vita ingájának kilengéseit.

Az EU eddig meglehetősen szenvtelenül figyelte e vitákat. Ám amióta a tagjelölt országokban néhány EU-akció (a jelöltek körének bővítése, csatlakozási csomag összeállítása, népszavazás fontolgatása) nyomán megrendült a bizalom abban, hogy áldozataik nem lesznek hiábavalóak, az a veszély fenyeget, hogy a szenvedélyes vita ellenőrizhetetlené válik, vagy pláne euro-rezignáltságba csap át.