Magyarország és az EU-csatlakozás 16.
2001/01/19 00:00
424 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Heti hírcsokrunkból kiderül, milyen az, ha az EU-bővítés folyamata gyorsvonattá válik és hirtelen olyan, eddig csak elvétve feltett kérdésekre kell választ adnia a tagjelölteknek, mint például a környezetvédelem vagy a kisebbségi politika. Lapszemlénkben az osztrák Der Standard nyugtatja meg a már felvetteket arról, hogy nem kell a keleti munkavállalók özönétől tartaniuk, a spanyol El País pedig közli gyors közvélemény-kutatásának eredményét az unió keleti bővítéséről.

(01.12-01)

EU-bővítés a Nizza utáni időszakban - Verheugen

Svédország soros EU-elnökségének időszakában, az idei év első felében az EU-bővítés vonata gyorsvonattá válik, s a folyamatban mennyiségi és minőségi értelemben is ugrásszerű előrehaladás várható - mondta kedden az Európai Bizottság bővítési kérdésekért felelős tagja. Brüsszeli sajtóértekezletén Günter Verheugen nagyra törőnek, de egyúttal kivitelezhetőnek nevezte a svéd elnökség bővítési programját. Megerősítette, hogy a bizottság e félévben összesen (a 12 tagjelölt ország vonatkozásában) mintegy 150 közös uniós tárgyalási pozícióra tesz majd javaslatot. Ezeknek körülbelül a 40 százaléka vonatkozik újonnan megnyitandó tárgyalási fejezetre, a többi korábban már tárgyalt témakörök ismételt elővételével kapcsolatos.
Günter Verheugen Minőségi értelemben azért lehet új szakaszról beszélni, mert az unió készen áll arra, hogy a svéd elnökség alatt több, politikai szempontból igen kényes témakörben is előterjessze közös tárgyalási álláspontját - jelentette ki Verheugen. Ezek közé tartozik a belső piac működésének gerincét alkotó négy alapszabadság (az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása), a környezetvédelem, a szociálpolitika, a külgazdasági kapcsolatok, a kultúra és tömegtájékoztatás, valamint a társasági jog.

A tárgyalási folyamat egyik legnehezebb témakörében, a közös mezőgazdasági politikát illetően csak 2002 első felében várható egy egységes uniós álláspont. Majdnem ugyanilyen nehéz terület a munkaerő szabad áramlásának kérdése, amellyel kapcsolatban Gerhard Schröder német kancellár a múlt hónapban úgy foglalt állást, hogy az uniónak hétéves átmeneti időszakra korlátoznia kellene az újonnan csatlakozó országokból érkező munkaerő beáramlását. E témakörben azonban a bizottság már márciusban a tagországok elé terjeszti a közös tárgyalási álláspont tervezetét.

A bővítési biztos felhívta a jelölt országok figyelmét, hogy nagyon komolyan kell venniük azokat a még meglévő hiányosságokat, amelyeket felkészülésükkel kapcsolatban a bizottság a legutóbbi országjelentésekben is szóvá tett. Konkrétan a közigazgatási, az igazságszolgáltatási és a gazdaságszerkezeti reformok akadozását, valamint a roma lakosság helyzetével kapcsolatos problémákat említette.

EU-bővítés - a Der Standard nem aggódik a keleti munkavállalók miatt

A Der Standard című bécsi lap hétfőn (01.15.) egész oldalas összeállítást közölt arról, hogy az ausztriai aggodalmakkal ellentétben az EU-bővítés után várhatóan az ingázók nem árasztják el a határ menti osztrák térségeket, s hogy ezek a területek a közép-kelet-európai rendszerváltás fő nyerteseinek bizonyultak.

A Der Standard tanulmányt készíttetett a munkaerő szabad vándorlásával járó várható következményekről, ami az EU bővítése körüli ausztriai vitában központi kérdés. A szakértők nem is annyira a bevándorlók áradatától, mint inkább a napi ingázók tömegétől, s ezzel a határ menti térségek bérszínvonalának csökkenésétől tartanak. A tanulmány készítői abból indultak ki, hogy egy napi ingázó számára legfeljebb másfél órás út, azaz napi 3 órányi utazás fogadható el, s megvizsgálták az egyes térségek elérhetőségét. Ennek alapján arra jutottak, hogy a legnagyobb forgalom a Bécs-Bécsújhely-Sopron-Pozsony térségben várható, a többi területre viszont aligha nehezedik majd komoly nyomás az ingázók részéről.

Ami Pozsonyt illeti, az egy főre jutó jövedelem vásárlóerő-paritásban számolva részben meg is haladja a közvetlenül határos alsó-ausztriai területekét, így nem tudni, hogy innen mennyi ingázóra kell számítani.
Sopronból elérhető ugyan másfél óra alatt Bécs, Bécsújhely, Alsó-Ausztria déli, valamint a Burgenland északi és középső része, de Sopron Magyarország legdinamikusabban fejlődő térségének legnyugatibb konglomerációja, s a térség növekedési pólusát Győr jelenti, amely azonban már túl messze van ahhoz, hogy komolyan számításba lehessen venni az Ausztriába irányuló ingázó-forgalom kiindulópontjaként. A magyar-burgenlandi határon Szombathely jön még számításba kiindulópontként, innen elérhető Burgenland déli és középső, valamint Stájerország keleti része, de itt kevés az olyan nagyobb település, amely vonzerőt gyakorolna.
A Szlovéniai Mariborból és környékéről várhatók ingázók nem csupán Grazba, hanem Stájerország közeli vidékeire is, de kizárólag a főközlekedési útvonalak mentén. A cseh határ túloldalán túl messze vannak a nagyobb települések az osztrák határtól, illetve az osztrák városoktól. Délen, Karintiában a fontosabb települések ugyan elérhetők a szlovéniai Kranj városból, de Ljubljanából legfeljebb néhány dél-karintiai településre lehet eljutni a megadott idő alatt.

A tanulmány azt is kimutatta, hogy a legtöbb érintett osztrák kerületben a foglalkoztatottság és a jövedelmek fejlődése az 1989-99-es időszakban meghaladta az ausztriai átlagot. Az alkalmazásban állók száma a térség több mint felében több mint 20 százalékkal nőtt a 8,1 százalékos ausztriai átlag mellett, és a jövedelmek is a 41,5 százalékos átlagnál jobban fejlődtek, bár erről gyakran megfeledkeznek, amikor a keleti munkaerő beáramlásának
fenyegető veszélyéről esik szó. Azok az aggodalmak sem állják meg a helyüket, amelyek szerint ezt a dinamikát az adott területek az olcsó külföldi munkaerő bevonásával, a hazai alkalmazottak kiszorításával érték el, s ezzel leszorultak itt a bérek. Egyfelől ugyanis a külföldi munkaerőt legnagyobb arányban foglalkoztató határ menti kerületekben a legalacsonyabb a munkanélküliség, azaz itt nyilván új munkahelyeket hoztak létre, másfelől éppen ezekben a határ menti kerületekben az évi bruttó jövedelem az átlagosnál jóval nagyobb mértékben nő.

EU-bővítés - EU-közvélemény - El País

"Az európaiak az EU bővítése és az integrációs folyamat mellett vannak, bár növekedett az európai építéssel kapcsolatos elégedetlenség" - kezdte az EU nyolc tagországában készült közvélemény-kutatás eredményét bemutató cikkét a spanyol El País hétfői (01.15.) száma. A nyolc országban - Francia-, Görög-, Német-, Olasz- és Spanyolországban, valamint az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Luxemburgban - készült közvélemény-kutatás az EU választóinak 86 százalékát ölelte fel. "A közvélemény továbbra is többségében híve a kelet felé való bővítésnek, bár tudatában van annak is, hogy ez lefékezheti az európai építkezést. A megkérdezettek a fokozottabb integráció hívei, bár nem látják világosan, hogy európai föderációt szeretnének-e vagy közös európai kormányt" - fogalmazott az El País.

A lap kiemelte azokat a területeket, amelyeken az európai állampolgárok nagyobb együttműködésre vágynak. Ezek az illegális bevándorlás elleni harc, a környezetvédelem, az élelmiszer-ellátás biztonsága. A megkérdezettek legfőbb aggodalma jelenleg az EU több országában problémát okozó kergemarhakór és a Balkán-szindróma. Megfigyelhető bizonyos fokú szkepticizmus is, elsősorban az európai intézményekkel, az Európa Bizottsággal és az Európai Parlamenttel kapcsolatban.

Az országok közti különbségek közül az El País azt emelte ki, hogy a franciák vannak leginkább az EU erősítése mellett, a britek pedig ellene. "Bizonyos ellentmondások egyértelműen azt tükrözik, hogy nem lehet tudni, merre halad az európai építkezés. Erre a kérdésre a nizzai megállapodás sem adott választ, és megoldást csak széleskörű, nyílt vita után lehet várni" - vélekedett az El País.