Május - Pünkösd hava
Szabó Éva
2003/05/08 13:22
1296 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Május 1.
Május első napján Magyarország számos területén volt szokás a májusfa, v. májfa állítása. A májusfa a tavasz, a természet újjászületésének a szimbóluma, de jelentette a lányok elismerését, a nagylányokhoz való tartozást. (Május elsejére virradóra volt szokás állítani a nagylányok háza előtt.)
A legények csoportokban, éjszaka állították a zöldfát, ami lehetett valóban sudár fa, vagy zöldellő, virágzó ág.
Szalagokkal, kendőkkel, virágokkal feldíszítették.
Általában a lányok magaviseletét is értékelték a májusfával.
Nagy szényennek számított, ha valamelyik lány nem kapott májusfát, de az is, ha szalagok helyett rongyokkal teleaggatottat kapott, mert ez azt jelentette, hogy rossz a híre.
Sok helyen attól kezdve tartozott a lány a nagylányok közé, hogy először kapott májusfát. A hagyomány szerint állítottak májusfát a falu központi helyén is, amit pünkösdkor döntöttek ki.

Május 4. - Flórián napja
Flórián elsősorban a tűzoltók védőszentje, azonban védőszentjüknek tekintették mindazok akik munkájuk során a tűzzel álltak kapcsolatban., pl.: kovácsok, pékek, kéményseprők stb.

Fagyosszentek

Május 12 - Pongrác
Május 13 - Szervác
Május 14 - Bonifác

A fagyosszentek elnevezés is arra utal, hogy a népi megfigyelés szerint a tavaszi meleg napok ezeken a napokon hirtelen hidegre változnak, az időjárás szeszélyessé válik. Ezért az ültetésnél ezt mindig figyelembe vették. Hogy a fiatal palánták ne károsodjanak, uborkát, paradicsomot, babot általában csak a fagyosszentek elmúltával ültették el.

Május 25. - Orbán napja

Orbán még mindig a fagyosszentek közé tartozik. A hideg nagy károkat szokott okozni a szőlők fiatal hajtásaiban, ezért Orbán a kocsmárosok, kádárok, szőlészek védőszentje. A szőlőtermelő falvak sokfelé állítottak szobrot neki és ünnepi körmenettel járultak hozzá. Kérték tőle a bőséges szőlőtermést, a szőlő védelmét.


Pünkösd
Időpontja változó, mert húsvét utáni 50. Napon tartják. Ehhez az ünnephez a húsvéthoz hasonlóan keresztény és pogány elemek is kapcsolódnak.
A keresztény egyház a Szentlélek eljövetelét ünnepli.
Számos népszokás kapcsolódik a naphoz.

Pünköskirály - választás
Ügyességi játékokkal, lóversennyel választották meg a pünkösdi-királyt, akinek aztán egy évig különféle privilégiumai voltak.
Meghívták a lakodalmakba, mulatságokba, ingyen ihat a kocsmában, a többi legény kiszolgálja.
Pünkösdi királyné - járás
A lányok termékenységvarázsló ünnepi köszöntője. Csoportosan házról-házra járnak. A legkisebb, legszebb köztük a pünkösdi királyné. Énekelnek, jókívánságokkal köszöntik a ház lakóit, adományokat gyűjtenek.
Az udvarba lépve a kísérő lányok kendőt feszítenek a kiskirályné feje felé, és énekelnek.
"Elhozta az Isten piros pünkösd napját
Mi is meghordozzuk királyné asszonykát
" stb.
Az éneklés befejeztével felemelik a királynét és ezt kiáltják; "Ekkora legyen a kendtek kendere".
Pünkösdölés egyik formájában király és királyné is szerepel. Résztvevői lányok és fiúk vegyesen.
A fiatalok lakodalmas menet mintájára vonultak.
Egyes helyeken nem voltak megkülönböztetett szereplők.
A szokásnak jellegzetes dallamai voltak.
"A pünkösdnek jeles napján", "Mi van ma, mi van ma piros pünkösd napja";
"Andreas, bokrétás"; "Jól megfogd, jól megfogd"
Palóc vidéken elterjedt dallam a
"Mimi-mama mi van ma, piros pünkösd napja,
holnap leszen, holnap leszen a második napja
."
Emiatt a szokást "mimimamázásnak"hívják.

A pünkösdölés minden formájára jellemző az adománygyűjtés.
Pünkösdi népszokások még a "besspávázás", "törökbasázás", "rabjárás".
Ezen a napon volt szokásban leginkább az Alföldön a pásztorok megajándékozása. A gazdák kaláccsal, borral kínálták a pásztorokat.
Az ünnephez kapcsolódnak időjárás-, és termésjósló hiedelmek is.
Csíkban úgy tartották, ha ilyenkor esik, jó termés várható. Bodrogban viszont az a mondás járta,: pünkösdi eső ritkán hoz jót.
Szokás volt zöld ágakat tenni az istállókra, a házakra, kerítésre a gonosz szellemek ellen.