Március, a tavasz kezdete
2015/03/20 13:19
1091 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A tavasz 2015-ben március 20-án kezdődik. A tavasz kezdő dátuma naptári és csillagászati értelemben is március hónapra esik, néhány nap csupán az eltérés.

Mi határozza meg a kezdő dátumot?

A tavasz kezdetének többféle dátumot is szokás tekinteni. A naptári tavasz március 1-jén kezdődik, míg a csillagászati a tavaszi napéjegyenlőségkor.

shutterstock_189131879_converted

A csillagászok a Nap járása alapján állapítják meg az évszakok kezdetét. 2015-ben március 20-án 12:33:50-kor kezdődik a tavasz, ekkorra esik a tavaszi napéjegyenlőség, vagyis ekkor fog a Nap hajszálra pontosan az Egyenlítő felett delelni.

Napéjegyenlőségnek azt a két napot nevezik, amikor egy égitest mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. Ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítőn, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindkét féltekén ugyanannyi ideig tart. Az északi félteke tavaszi napéjegyenlősége a déli féltekén őszi napéjegyenlőség. A két féltekén a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben.

Miért különleges március?

A hónap a római Mars istenről kapta nevét. A régi kalendáriumban március hónapot az év első hónapjaként említették. Martiusban a rómaiak fényes, télűző ünnepeket tartottak, szertartásokat végeztek.

Nálunk márciust tavaszelőnek vagy Böjtmás havának nevezték. Azt tartották, hogy ebben az időszakban érdemes édes ételeket, fűszeres leveseket, valamint mustárt és ecetes tormát enni, és fürdőt venni.

Népi jóslatok, regulák

Márciushoz számos babona, megfigyelésen alapuló népi jóslat kapcsolódik:

  • Ha ebben a hónapban mennydörgés hallatszik, akkor szeles idő lesz.
  • Amennyire ködös március, annyi záporeső esik egész évben; amennyi harmat van e hónapban, annyi harmat lesz húsvét után és annyi köd Kisasszony havában.
  • Aki az első márciusi hóban megmosdik, szép marad.
  • A március hó második felének két péntekén kivágott fák soha nem korhadnak el.
  • A Böjtmás hónapban született gyerek serény, dolgos, gyors, istenfélő ember lesz, aki szereti az igazságot, jó erkölcsű, nyájas, kedves és bölcs.

Jeles napok, névnapok

A hónap számos jeles névnapot hordoz, melyekhez gyakran időjárásjóslás is kapcsolódik. Ilyenek például a „Megrázza még szakállát Gergely”, vagyis még várható havazás, és a mindenki által ismert „Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget!”. Ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani.

GERGELY NAPJA (MÁRCIUS 12.)

A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban elődje, I. (Nagy) Gergely pápa (509-604) tiszteletére, aki iskolaalapításaival, a gregorián-éneklés megteremtésével az iskolák patrónusaként vált ismertté. Ezen a napon Európa-szerte felvonulásokat, diákpüspök-választást és vetélkedőket tartottak.

Magyarországon elterjedt szokás a Gergely-járás. Eredetileg gyerekek többszereplős, színjátékszerű játéka volt, mely később adománygyűjtő, iskolába toborzó köszöntőjévé alakult.

A Gergely-járás célja a 17. századtól nemcsak az adománygyűjtés volt – melyet sok esetben a tanító díjlevelében rögzítettek –, hanem az iskolába való verbuválás is. A katonai toborzás mintájára a szereplők különféle katonai rangot viseltek, és Szent Gergely vitézeinek nevezték magukat. Néhol a püspököt is megszemélyesítették. A szokás azonban az idők folyamán egyszerűsödött.

SÁNDOR NAPJA (MÁRCIUS 18.)

Sándor napját a bukovinai magyarok a zab és az árpa napjának, míg máshol a fehér bab vetőnapjának tartották, hogy jobb legyen a termés.

JÓZSEF NAPJA (MÁRCIUS 19.)

„amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor”

A bukovinai magyarok körében ez a nap ünnep volt, a tavasz első napjának ünnepe, munkatilalommal. József napjáról azt tartották, hogy ezen a napon mindenkinek meg kell fürdenie és tiszta fehérneműt kell vennie. József napja az iparosok ünnepe volt. Céhes zászlóikkal vonultak a templomba. Göcsejben ezen a napon hajtották ki először a marhákat a legelőre. Akkor is kihajtották őket ezen a napon, ha még nem kedvezett az időjárás, és a rendszeres legeltetést csak később kezdték el.

József napja a méhek kieresztésének megszabott ideje is. Ezen a napon érkeznek a fecskék, s ilyenkor mondogatták a gyerekek: „Fecskét látok, szeplőt hányok!” Az Ipoly menti falvakban úgy emlékeznek, hogy József-naptól már mezítláb jártak a gyerekek.

Időjárás-, termés- és haláljóslás is fűződik ehhez a naphoz. Az Alföldön úgy vélik, ha szivárvány látható ezen a napon, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést ígér. A József-napi rossz idő sok halottat jelent abban az esztendőben.

BENEDEK NAPJA (MÁRCIUS 21.)

Benedek napja a bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Régen ezen a napon zsírt és fokhagymát szenteltek, melyeknek később gyógyító erőt tulajdonítottak.

Ez a nap is időjósló. Úgy tartják, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár. A hagyomány szerint a madarak megszólalnak ezen a napon, mert „Szent József kiosztotta nekik a sipot”.

Siska Csilla cikke