Márciuskát a lányoknak!
2013/03/01 20:21
1940 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Március 1-jén kivirágoznak a lányok, még ha a nap nem is simogatja orcájukat. Román néphagyományhoz köthető gesztus, hogy „márciuskát” ajándékoznak a legények a fehérnépnek. Míg régen ez egy udvarlási szokás volt, mára már szinte elvárt ajándékká vált ezen a jeles napon.

2013_03_01_13_converted

Kinézetét tekintve szimbolikusan vörös és fehér szalagot vagy fonalat jelöl, ami a tavasz és a tél átmenetét szimbolizálja. Az ajándék kitűző formát ölt, ha egy kis ékszerrel is díszítjük azt, ami általában patkó, négylevelű lóhere, virág vagy szív lehet, ami a szerencsét, szerelmet és a természet éledését jelöli. Lehetőség szerint a vörös-fehér szalagon kívül a hozzá csatolt, kötött ajándék lehet drágább ezüstből vagy aranyból készült virág, de szegényebb portákon a kertből szedett hóvirág is ugyanolyan értékkel bír.

Manapság Romániában már minden utcasarkon lehet vásárolni márciuskát, melynek megjelenési formái kimeríthetetlenek. A kemény tél alól ez a kis figyelmesség is felszabadulást jelent: a szerelem kezdetét, a természet rügybeborulását. A márciuska varázsát egyszerűsége adja, korosztálytól függetlenül mindenki részesülhet ebben az ajándékban a hölgyek körében! 

A tavasz szimbólumának ajándékozását Magyarországon nem gyakorolják így. Azon személyek, akik szeretnék meglepni szeretteiket hasonló kedvességgel, saját kézzel készített márciuskával megtehetik! 

Összetevők:

  • fehér és piros szalag vagy fonal
  • virág, ékszer, plüss állatka vagy olyan kis figyelmesség, mely örömöt, tavaszt és szerelmet jelképez

A fehér és piros fonalat egyik végén csomóra kötjük, fonás vagy sodorás után a másik végén is ezt tesszük! A kiválasztott ajándéktárgyra masniban ráillesztjük a már elkészített szalagot! A paletta kimeríthetetlen, hogy mely tárgyakra kerülhet a tavasz szimbóluma! 

Áprily Lajos: Március

A nap tüze, látod,
a fürge diákot
a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.
Csengve, nevetve
kibuggyan a kedve
s egy ős evoét a fénybe kiált.

Régi, kiszáradt
tó vize árad,
néma kutakban a víz kibuzog.
Zeng a picinyke
szénfejü cinke
víg dithyrambusa: dactilusok.

Selymit a barka
már kitakarta,
sárga virágját bontja a som.
Fut, fut az áram
a déli sugárban
s hökken a hó a hideg havason.

Barna patakja
napra kacagva
a lomha Marosba csengve siet.
Zeng a csatorna,
zeng a hegy orma,
s zeng - ugye zeng, ugye zeng a szived?