Mária Lujza mint politikai áldozat?
2014/11/04 09:47
1098 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

I. Ferenc német-római császár és Mária Terézia, Nápoly-Szicília hercegnőjének lányaként 1791-ben született Bécsben. Fordulatokban gazdag élete egyik csavarja, hogy kifejezetten Franciaország ellenes érzelmekre nevelték. 1810 januárjában a napóleoni hadak elől Budán menedéket kereső Mária Lujza még azt írta egyik barátnőjének, hogy nagyon sajnálja azt a hölgyet, akinek ehhez az emberevő szörnyeteghez (ti. Napóleonhoz) kell férjhez mennie. 19 évesen mégis Franciaország császárának felesége lett… De hát a kor szokásainak megfelelően Metternich politikai céloknak rendelte alá a fiatal lány életét és érzéseit…

François_Pascal_Simon_Gérard_004b

Napóleon választása

1809-ben Napóleon elvált Josephine-tól, s kínosan ügyelt arra, hogy jeles, nagy múltú dinasztiából válasszon új feleséget. A döntés mögött egyaránt felfedezhető a politikai számítás és a sznobizmus is. Először Oroszországban keresett magának megfelelő császári feleségnek való hölgyet, de tervei kudarcot vallottak, ugyanis az anyacárné féltette legkisebb lányát. Ekkor irányult a figyelme a Habsburg család felé, melynek tagjai termékenységükkel is kitűntek, s ez a vonás Napóleon választásában fontos kitétel volt. Napóleon bécsi udvarban jártas bizalmas emberei jelentést küldtek a császárnak, melyben Mária Lujza egészséges voltát és termékenységre való jellemzőit (erőteljes mellkas, széles csípő) adták hírül.

Metternich támogatta a házasságot, melyet két hónap múlva, 1810. március 9-én meg is kötöttek. Az esküvőre per procuram, vagyis a vőlegény, Napóleon távollétében került sor. Az újdonsült feleség végül csak pár nappal később ismerhette meg a férjét. Gyorsan kiderült, Napóleon nemcsak a csatatéren kedveli a lerohanós taktikát…, amikor Mária Lujza elé lovagolt, bevágódott a batárba, s nyomban intim közelségbe kívánt kerülni addig sosem látott asszonyával. Még aznap este egy újabb rohamot intézett a megszeppent ara ellen, akinek némi ijedtség mellett imponált is a császár magatartása.

588px-Napoleon_Marie_Louise_Marriage1

Mária Lujza élete

A császári udvarban kezdetben kellemetlenül érezte magát, hiszen nem is olyan régen (1793) itt végezték ki rokonát, Marie Antoinette-t. Idővel azonban megszokta az új légkört, s hozzászokott az etikett szabta elvárásokhoz is. Amikor Metternich meglátogatta politikai áldozatát, akkor a panaszáradat helyett egy kedélyes hölggyel találkozott. Napóleon sokszor magával vitte az ifjú aráját, aki így megismerhette férje katonás szokásait is. De amikor magára maradt, akkor sem búslakodott, zongorázott, festett, szőnyeget szőtt. Takarékosságával gyorsan kivívta férje megbecsülését.

500px-L'impératriceMarie-Louise

1811-ben nehéz szülés során fiút hozott a világra, s ezt 101 ágyúlövéssel adtak a világ tudtára. A büszke apa gyermekét – a császári ősök emlékére – Ferenc József Károly névre keresztelte (teljes neve franciásan: Napoléon François Joseph Charles Bonaparte), s alighogy megszületett, már római királlyá nevezte ki. Napóleon kiváló apának bizonyult, sokszor államügyek intézése közben is térdén tartotta gyermekét. Mária Lujza kevéssé lelkesedett a gyermeknevelés feladatai iránt.
1813-ban császárnévá kellett volna koronázni, de VII. Pius pápa ezt megtagadta, így régensnővé eskethették csak fel. Mária Lujza ezzel nem sokat törődött, mivel nem érdekelte a politika.

Élete Napóleon bukása után

Az oroszországi hadjárat időszakát Mária Lujza Prágában töltötte. Napóleon 1814. január 25-én látta utoljára legközelebbi hozzátartozóit.
Mária Lujza március 28-án fiával elhagyta Párizst, az orosz katonák támadásai miatt elég veszélyes körülmények között 1814. május 21-én érkezett meg Schönbrunnba. Ezután már csak levélben tartotta a kapcsolatot a férj és a feleség. Napóleon ugyan számos levélben kérte feleségét, hogy gyermekükkel együtt szökjön hozzá, de Mária Lujza inkább az apjára hallgatott, s Napóleon leveleit felbontatlanul adta át I. Ferencnek.

Napóleon a 100 napos uralom alatt (1815) Párizsba kívánta hozatni feleségét és fiát is, de Metternich minden lehetséges módon megakadályozta az erre irányuló kísérleteket. A waterlooi csatát követően Mária Lujza visszatért tartományaiba, viszont a fia, II. Napóleon – vagy ahogy akkoriban nevezték, a Sasfiók – Bécsben maradt. A nagyhatalmak nem adtak át számára tartományokat, csak a Reichstadt hercege címet kapta meg.

Nap-receis_50

1821-ben Mária Lujza az újságokból értesült férje haláláról, de igazán nem rendítette meg a hír. Azt sajnálta csak, hogy hivatalos értesítést nem kapott a halálesetről. Ezután összeházasodhatott szeretőjével, három gyermeke apjával, Neipperg gróffal.

Napóleontól született fia 1832. július 22-én hunyt el.

További érdekes oldalak:

Farkas Judit cikke