Méhész a világ tetején
Lászlóffy Balázs
2012/05/29 12:18
1049 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az utolsó szakasz legnehezebb része egy tizenkét méter magas sziklafal volt. Hillary ekkor még nem tudhatta, hogy később róla fogják elnevezni az utolsó méterekhez vezető sziklapécsőt, amin felkapaszkodva egy havas gerincen át elérték azt a helyet ahonnan már nincs feljebb. Edmund Hillary és Tenzing Norgay elsőként állt a világ tetején, a Himalája legmagasabb hegyének a Csomolungmának a csúcsán.

mount_everest_01_520 A Mount Everest (Csomolungma) földünk legmagasabb hegye a Himalájában, rajta halad át a Nepált és Kínát elválasztó határvonal. A 8850 méter magas hegységet elsőként, az akkoriban mindent katonai expedíciókkal megközelítő britek egy hadmérnök ezredese, Sir George Everest térképezte fel.

A XV. Csúcs

A nepáliak Csomolungmának, azaz a föld istenanyjának, míg a tibetiek ősi szanszkrit nyelből eredezve Samargatha-nak vagyis a magasság koronájának nevezik.
Nagy vita zajlott már maga az elnevezése körül is, mily meglepő főként az angolok és franciák között, ugyanis a hegyet már korábban elnevezték francia misszionáriusok 1733-ban. A brit ezredes Sir George Everest először a Peak XV. elnevezéssel látta el, majd egy későbbi munkatársa keresztelte el a hegyet Mount Everestnek a néhai mérnök tiszteletére és ezen a néven terjedt el az egész nyugati világban.

Első kísérletek

Tíz kiélezett vidallal tűzdelt év előzte a meg a világ legmagasabb hegyének meghódídását. Ebben egyszerre vettek részt idealikus kalandorok és komoly előkészülettel rendelkező expedíciók. Az egyik legismertebb történet a megszállotként ismert Maurice Wilson már-már megmosolygni való esete, ami végül tragédiba torkollott. Wilson terve az volt, hogy a csúcshoz közel leszáll (lezuhan?) gépével és a hátralévő részen majd az „Isten átsegíti”. Bár a gyorstalpalós repülőgépvezetői ismereteket hamar megszerezte és egy gépet is vásárolt, kísérlete az általa nem számolt indiai engedélyek hiányában kudarcba fulladt. Fanatizmusának köszönhetően azonban repülőgépét eladva egyedül, gyalog folytatta útját az ismeretlen jégvilágba. Holttestét egy következő évi expedíció találta meg hatezer méteren a Rongbuk gleccseren.
Az akkori kalandorok idealizmusátt jól példázza a szerencsétlenül járt Wilson esete. Persze ne feledjük, hogy az akkori felfedezők még a terep kihívásait kellően nem ismerve és a mai felszerelésekhez képest igencsak szerény megoldásokkal, gyapjúruhában vágtak neki a veszélyes jégvilágnak.

Ki volt fennt előbb?

A mai napig nem derült fény arra, hogy az angol George Mallory és Andrew Irvine elérte a csúcsot vagy még odafelé érte őket a baleset. Az 1924-es expedíció tagjait Noel Odell a csapat geológusa látta utoljára 12.50-kor a gerincen 8450 méter magasan. Egy 1999-es kutatóexpedíció megtalálta Mallory holttestét, de Irvine sosem került elő.

Megint a britek

A világ legmagasabb hegyének meghódítást nemcsak a felfedezések vágya hajtotta, hanem az a dicsőség is amit a legtöbb nemzet szívesen tudott volna a magáénak. A hegy azonban nem adta könnyen magát, hiába ostromolta számos nemzetközi próbálkozás. Végül a sikeres párost egy nepális serpa Tenzing Norgay és egy új-zéladi méhész Edmund Hillary alkotta. Kevéssé ismert tény, hogy külön próbálkozásokban mindketten többször is voltak a csúcs közelében. Tenzing 1952-ben két svájci epedícióban is részt vett és Raymond Lamperrel kétszáz méterre a csúcstól kellett visszafordulniuk. Hillary is többször indult a csúcsnak, míg a hetedik 1953-as brit expedíció vezetője John Hunt úgy döntött, hogy tapasztalatuk és erőnlétük alapján ő és a nepáli serpa a legalkalmasabb a sikeres mászáshoz.

edmund_hillary_1_200 Csúcson

Számításai beigazolódtak. A két kéttagú csoport közül az első páros alkotta Tom Bourdillon és Charles Evans sikertelenül tért vissza a hegyről, míg a másodikként induló csapatna Hillarynek és Norgaynek (aki ekkor már hetedszer indult a hegynek) sikerült a legfelső tábort felállítani 8500 méteren, ahonnan másnap reggel indulhattak a csúcs felé. A mászók másnap délelőtt első emberként léphettek a déli-nyerget borította jeges hóra és pillanthatták meg az utolsó 12 méteres sziklaakadályt, amelyet később Hillary lépcsőnek neveztek el. Egy repedést találva utolsó erejüket bevetve kúsztak fel a kitett sziklafalon, majd a havas gerincet követve jutottak el a csúcsra, ahol a szemük elé tárult a tündöklő tibeti fennsík. Az Everest csúcsát délelőtt 11 óra 30 perckor érték el. A sajtó a későbbiekben feltétlen szerette volna megtudni, melyikük lépett először a csúcsra. Ekkor Tenzing bevallotta, hogy Hillary volt az első és azt is hozzátette: „ Ha szégyen, hogy én voltam a második ember a Mount Everesten, együtt fogok élni ezzel a szégyennel".

Népünnepély

Az otthoniak lelkesedését csak fokozta, hogy a hír érkezése egybeesett a fiatal Erzsébet királynő koronázásával és különleges médiafigyelmet kapott. A hazatérő expedíció vezetőjét John Hunt-ot és Hillaryt lovaggá ütötték, Tenzing Norgay jutalma pedig egy Brit Birodalmi Medál lett.

Az Everest után

Sir Edmund Hillary még számos expedícióban vett részt 2008. január 11-én bekövetkezett haláláig. Tenzing a Himalájai Hegymászó Intézet munkatársa lett, majd túraszervező céget alapított. 1986-ban hunyt el az indiai Dardzsillingben. A két hegymászó fiai Peter és Jamling a meghódítás ötvenedik évfordulójának emlékére 2003-ban szintén feljutottak a csúcsra. Az 1924-ben eltűnt Irvine kutatására a mai napig szerveződnek expedíciók. Sejtik, hogy a Mallory kompakt fényképezőgépe nála lehet és megtalálásával fény derülhet a titokra vajon a páros elérte-e a csúcsot?