Milleniumi fejlesztési célok – teljesülni fog?
2014/05/22 15:37
1451 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

2000-ben komoly vállalásokat tett az Egyesült Nemzetek Szervezete. A Milleniumi Fejlesztési Célok 2015-re több területen ígért komoly javulást. A vállalási időszaknak gyakorlatilag vége. Mi teljesült? Mit hozhat a jövő?

Milleniumi Fejlesztési Célok

A „Millenium Development Goals” (Milleniumi Fejlesztési Célok) az ENSZ hatalmas vállalkozása volt az ezredfordulón. Több területet is érintettek a fejlesztési tervek, melyek közül legkiemelkedőbb a súlyos szegénység és az éhínség felszámolása volt. Jól tudjuk, hogy a világ gazdagabb részének (az emberiség kb. 20%-a) meglennének az anyagi lehetőségei az éhezés és a mélyszegénység felszámolására, de a pénzek részben nem erre fordítódnak, részben pedig nem is tudnának mindig célba jutni a szegényebb országokban tevékenykedő hatóságok korrupciója és egyéb problémák miatt. Nagy vállalásnak tűnt tehát ez, de azt gondolták, hogy 15 év elég lesz ahhoz, hogy a célok teljesüljenek.

Milyen célokat sikerült még megfogalmazni a szegénység és az éhínség mellett?

  • mindenkire kiterjedő alapfokú oktatás,
  • a nemek közötti egyenlőség világméretű kiteljesítése,
  • a gyermekhalandóság csökkentése,
  • a szüléssel és gyermekvállalással kapcsolatos egészségügyi körülmények javítása,
  • a HIV, a malária és más súlyos betegségek elleni küzdelem,
  • a fenntarthatóság elvének hatékony érvényesítése a nemzetközi politikában,
  • a nemzetközi fejlesztések érdekében globális partnerség kifejlesztése, működtetése.

Millenium

Mi teljesült?

A komoly vállalás sikerességében már 2000-ben sem bízott mindenki. A pesszimistább megközelítés szerint nem is szabadott volna ekkora igényt támasztani, hisz a kudarc borítékolható volt. Egyes területeken azonban megvalósultak célok, vagy legalábbis részcélok. Más területeken azonban csak minimális előrelépés tapasztalható. Nagyon nagyok az egyes régiók, országok között és azokon belül is az eltérések. Mások szerint viszont egy ilyen nemzetközi kampány óriási mozgósító erővel bír, ha nem lett volna, sokkal kevesebb intézkedés történt volna.

2010-ben átfogó elemzést készítettek, hogy számadatokkal igazolják, hogy állnak a fejlesztési célok, és felhívják a figyelmet a 2015-ig elvégzendő feladatokra.

Az eredeti vállalás szerint az 1990-es szintről a felére kell csökkenteni a napi 1,25 dollárból élők számát. 2010-re 47%-ról 22%-ra sikerült visszaszorítani a rendkívüli szegénységben élők számát. Kiderült azonban, hogy mindebben jelentős szerepe van Kínának. Az ottani mélyszegénység ugyanis jelentős mértékben visszaszorult. Ha azonban Kínát nem számítjuk, akkor nem valószínű, hogy a többi fejlődő ország képes a cél teljesítésére, a 33 legkevésbé fejlett ország közül például mindössze 4 esetében valószínű. Továbbra sem szabad elfelejtkezni arról, hogy 1,2 milliárd ember – az emberiség hatoda – él még mindig a létminimum alatt.

Millenium2

Hogyan tovább?

Annak ellenére, hogy több pontban sem teljesültek a Milleniumi Fejlesztési Célok, komoly előrelépések is vannak. A szakemberek egységes álláspontja szerint pedig mindenképpen érdemes folytatni a munkát. Az új fejlesztési célok kiindulópontját a 2010-es részidős kiértékelés eredményei, továbbá a 2012-es riói fenntarthatóságról szóló ENSZ konferencia konklúziói adják. Az új célok között a legfontosabb irányítóelv a fenntarthatóság lesz és az alábbi témák köré csoportosulnak:

  • környezeti fenntarthatóság,
  • emberi jogok,
  • a szegénység felszámolása,
  • emberi jólét,
  • béke és biztonság,
  • méltányosság,
  • globális felelősségvállalás.

A tervek szerint sokkal komolyabban ellenőrzik az új célok teljesülését is. A célok előzetes meghatározása és a megvalósulás alatti felülvizsgálata bizonyítékokon kell, hogy alapuljon, tehát fontos szerepet kapnak majd az előtanulmányok. Továbbá különösen nagy hangsúlyt kap az elszámoltathatóság, a hatékonyság és a részvétel, mely utóbbinál kiemelkedően fontos, hogy a segélyezettek se maradjanak ki az aktív szerepvállalásból.

Kapcsolódó link:

Barta Géza cikke