Mit tudunk Kádár Jánosról?
2012/05/26 08:00
1912 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

100 éve született a kommunista vezető, a kádárizmus alakja és névadója. Megtorlások, brutális felelősségre vonások, bebörtönzések alkotják politikai pályájának egyik arcát. Gulyáskommunizmus és a legvidámabb barakk áll a másik oldalon. 

fiatalkadar_200 Czermanik János József, vagy, ahogy a tömegek ismerték Kádár János 1912. május 26-án született Fiuméban, a mai Horvátország területén. Anyja Czermanik Borbála szlovák-magyar születésű asszony cselédlányként dolgozott, mikor megismerte Krezinger János katonát. Az abbáziai villában dolgozó cselédlány és gyermekének apja nem házasodtak össze, így az asszony nevét örökölte születő gyermekük.

A Czermanik János József néven született férfinak később magyarosította vezetéknevét, így a magyar nyelvű iratokba már Csermanek János. Később mozgalmi fedőnevét, a Barna Jánost cserélte Kádár Jánosra, melyet aztán nyilvánosan is használni kezdett 1945-től.

Az első éveit Somogy megyében Kapolyon töltötte, ahol hat éves koráig nevelőszülők viselték gondját.

Tanulmányai során 4 befejezett elemi osztályt, 4 polgárit végzett, és további két évet szentelt az írógépműszerészednek. A budapesti Cukor utcai elemibe, majd a Wesselényi utcai polgári iskolába járt.

A tanulmányok befejeztével műszerész segédként kezdett dolgozni. Az itt eltöltött időszak alatt csatlakozott az illegális kommunista mozgalomhoz. Eközben a Vasas Szakszervezet ifjúsági tagja lett, mindössze tizenhét évesen.

1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Párjába (továbbiakban KMP) és csatlakozott a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségéhez (továbbiakban KIMSZ). Nem sokkal később le is tartóztatták, ám bizonyíték híján elengedték, ám innentől állandó rendőrségi megfigyelés alatt áll. Később letartóztatták és két év fegyházbüntetésre ítélték kommunista szervezkedésért. Még ezt megelőzően a KIMSZ Központi Bizottsági titkárának választották, ám a börtönben tanúsított viselkedései miatt kizárták.

A börtönévek meghatározóak voltak Kádár életében, éhségsztrájkban vett részt, barátságokat kötött. A szegedi Csillag börtönbe átkerülve megismerkedett Rákosi Mátyással.

kadar_200 Szabadulása után segédmunkákból él, majd csatlakozott a Szociáldemokrata Párt VI. kerületi szervezetéhez. Ezt követően a szociáldemokrata párt Végrehajtó Bizottságának tagja és ifjúsági csoportjának vezetője lett.

1941-ben a KMP Budapesti Területi Bizottságának is tagja lett. Később illegalitásba vonult, hogy így kerülje el az újabb letartóztatást. Ekkoriban többnyire szervezési ügyekkel foglalkozott, majd a sorozott letartóztatások után a pártújjászervezését irányította. Még ebben az évben titkársági tag, majd vezető titkár lett. Nevét Kádár Jánosra változtatta, 1945-től hivatalosan is ezt a nevet viselte.

Miután 1943-ban feloszlott a Kommunista Internacionálé, a KMP utódpártjának, a Békepártnak lett a vezetője.

Magyarország megszállása idején kezdeményezte a Magyar Front létrehozását, egy katonai bizottság megalakítását.

A következő letartóztatására a Jugoszláv határon került sor: az emigrációban élő kommunista vezetőkkel akarta felvenni a kapcsolatot. Újabb két évre ítélték, bár pontos kilétéről nem szereztek tudomást. Mint katonaszökevényt ítélték el.

1944 novemberében megszökött a fogságból. Budapestre érkezve belépett az ellenállási mozgalomba. Miután Gerő Ernő váltotta titkári tisztségében, Budapest rendőrkapitány-helyettese lett.

1945-ben helyet foglalt az országgyűlésben, mint az MKP káderosztályának vezetője. Folyamatosan lépett felfelé a párt ranglétráján, egyre újabb és magasabb pozíciókkal jutalmazták elkötelezettségét a kommunizmus eszméje iránt.

1948 augusztusa és 1950 júniusa között belügyminiszter volt. Ezek az évek nagyban maghatározták politikai szerepét: fontos szerepe volt Rajk László perének előkészítésében, hogy félreállítsák a nem kívánatos szereplőt. Ezzel egy időben megházasodott: feleségül vette Tamáska Máriát.

kadarszines_200 Harmadik letartóztatására 1951-ben került sor, ekkor politikai mandátumát is elveszítette. Életfogytiglani börtönbüntetést kapott, ám később egykori utódja Gerő Ernő felmentette az ítélet alól. Tisztségeit is visszakapta.

1956. november 3-án Hruscsov és Titó megállapodást kötöttek Kádár János vezető szerepéről. Másnap Kádár személyesen találkozott Hruscsovval és megalakította a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormányt Ungváron. Három nappal később, november 7-én tért vissza Magyarországra szovjet tankok kíséretében. Ő lett a Minisztertanács elnöke.

Az ’56-os forradalmat Kádár János ellenforradalomnak nevezte és a következő években borzalmas megtorlást végzett a tüntetések résztvevőivel szemben.
1958. január 28-án államminiszterré avanzsált, valamint ebben az évben biztosított mindenkit, hogy támogatja Nagy Imre kivégzését annak ellenére, hogy a Szovjetunió nem tartotta szükségesnek a kegyetlen megtorlást az egykori vezetővel szemben.

1968-ban biztosította támogatásáról a Varsói Szerződés ügyét, valamint a „prágai tavasz” leverését. 1981-ben azonban már nem támogatta Lengyelország lerohanását.

Vezetői posztját egészen 1988 márciusáig megőrizhette, azt követően egészségi állapota miatt felmentették tisztségéből.

Utolsó beszédét 1989. április 12-én mondta el. Márciusban felmentették tisztségei alól.

1989. július 6-án halt meg, aznap, mikor kihirdették Nagy Imre és társai rehabilitációját.

Kádár utolsó beszéde

Névjegy

Született: Fiume, 1912.május26.
Elhunyt: Budapest, 1989. július 6.
Hivatali idő: 1956. november 4. – 1988. május 22.
Elődje: Nagy Imre
Utóda: Grósz Károly
Pártjai:
KMP (1930-1945)
(M)SZDP (1934-1948)
MKP (1945-1948)
MDP (1948-1956)
MSZMP (1956-1989)
Foglalkozása: írógép műszerész

Forrás

wikipédia

Képek 

origo