Néhány szóban a korrupcióról...
2014/09/03 11:32
607 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Szembesültél már a korrupcióval életed során? Minden bizonnyal, mégis ritkán találkozhatunk olyan képlékeny jelenséggel, mint a korrupció, amely számos változatban jelentkezik, ráadásul nagyban függ az adott közösség kulturális, erkölcsi szokásaitól és normáitól, s emiatt igen nehéz tetten érni. Ha felismerjük is, komoly fejtörést okozhat az ellene való védekezés, a jelenségre való korrekt és hatékony reakció. Következő írásunkban a korrupció néhány alapvető jellemzőjét szeretnénk bemutatni.

Egyáltalán meghatározható-e a korrupció?

A latin corruptio szóból ered, ami romlást, rontást jelent. Magyarul vesztegetésnek szokás nevezni azt a cselekményt, amikor két fél olyan törvénybe vagy közerkölcsbe ütköző tettet hajt végre titokban, melynek során valaki pénzért vagy valamilyen juttatásért, esetleg juttatásra való kilátásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat. Ezzel egyidejűleg a megvesztegetett, az ún. passzív fél azt a látszatot kelti, mintha kötelességének, az elfogadott normáknak megfelelően járna el, pedig épp az ellenkezőjét teszi, ugyanis nem az általános normákat, törvényeket tartja be, hanem a vesztegető, az ún. aktív fél kívánságának megfelelően jár el valamiféle ígért vagy kapott jogosulatlan előnyért cserébe. Vagyis nagyon fontos szempont, hogy a korrupciót végrehajtó személyek titokban, a külvilágot kizárva és megtévesztve járnak el, illetve valós szándékukat rejtve sértik meg a normákat.

korr1

A korrupció nem genetikusan öröklött jelenség, vagyis nem mondható, hogy együtt születik az emberrel, hogy szükségszerű velejárója az emberi létnek. E jelenség a társadalmi környezetre, bizonyos csoportérdekekre vezethető vissza. Ennek megfelelően „Korrupt az a személy, aki – közvetlen vagy közvetett önérdekből – megszegi a közösségi együttélés egy vagy több olyan szabályát, amelynek érvényesítéséért ő a felelős” (Papanek, 2.)

Számos formában és változatban hat

A korrupció, megvesztegetés különféle formákban és szinteken van jelen minden társadalomban, ám leginkább az előnyhöz juttató (az aktív) fél pozíciója alapján lehet a csoportosítani.

A korrupció foka, mértéke a kutatások szerint jelentős mértékben függ az adott ország gazdasági teljesítőképességétől is. A gazdag országokban a korrupció alacsonyabbnak mutatkozik, mint azokban a szegény országokban, ahol a GDP alacsony, viszont ezzel fordított arányban a korrupció általánosnak mondható, vagyis átjárja a társadalom egészét.

A korrupció már az egyén szintjén is jelentkezik. s ez az egyes eseteket tekintve kisebb mértékű, de összességében sokkal nagyobb károkat okozhat egy társadalomban, mint az intézményes korrupció. Az egyéni vesztegetés esetén egy aktív fél jogtalan előnyt ajánl fel a passzív fél, a korrumpált személy számára, aki ezért cserébe részrehajlóan jár el. Nyújthat valamiféle többlettevékenységet (pl. kedvezőbb kórházi ellátást biztosít); elmulaszthat bizonyos munkaköri kötelességéből adódó feladatokat (pl. tudatosan nem vesz észre visszaélést, törvényszegést); megszegheti a feladatkörét (pl. nem ad számlát a munka elvégzéséről). A vesztegetés során a felek nem egyenrangúak, ezért sajátos függőségi viszony alakul ki, hiszen a megvesztegetett fél a döntésképes személy, tőle függ a korrupció lefolyása, eredménye. Ez a passzív felet kiszolgáltatottabbá és morálisan elesettebbé teszi.

korr2

A másik típust, az állami, illetve össztársadalmi jellegű visszaélést általános szintű korrupciónak szokás hívni. Ez arra vezethető vissza, hogy a társadalom által előteremtett javakat új módon osztják el, hogy a törvényestől különböző, ún. másodlagos elosztási rendszer jön létre. Ezáltal olyan javakhoz is hozzájuthatunk, amik egyébként előlünk elzártak, de lehet, hogy a vesztegetés során egyszerűbben, gyorsabban vagy nagyobb tételben juthatunk hozzá. Ha ez áthatja a társadalom egészét, vagyis a gazdaságon túl az élet egyéb területeit is, pl. a politikát, a kultúrát, akkor az az erkölcsi értékrend egészét is befolyásolhatja. Erre lehet példa az is, amikor a török hódoltság idején a baksis megjelent a magyar lakosság körében is, és ennek ma is vannak továbbélő típusai mint a hálapénz, kenőpénz stb.

A „népszerűség” oka és ára

A titkosság és a látszatkeltés miatt úgy tűnik, mintha nagyon bonyolult lenne a vesztegetést végrehajtani, ám a részvevőket olyan játékszabályok is segítik, mint a jogtalan előnyök előre szabott tarifái. A betegek egymástól tudakolják meg, mennyi hálapénzt „illik” adni egy orvosnak, a pincérnél is sejthető a jatt mértéke, miként egy hivatali ügyintézőnek is lehet tarifája. A feleket segíti az is, hogy előzetesen ismert „forgatókönyvek” szerint járnak el a felek – pl. olyan helyen történik a vesztegetés, amit a kívülállók nem láthatnak, borítékban, mappában rejtve adják át a csúszópénzt, fiktív nyelven egyeztetnek, vagyis nem nevezik meg a tényleges történést. Mindez persze az egyén morális komfortérzetét sértheti, de egyéni érdekei miatt hajlandó ezt a szempontot háttérbe utalni.

Azért is működhet a korrupció olajozottan és hatékonyan, mert a sértett, a károsult nem jelentkezik azonnal, hiszen a vesztegetésben részvevő, a korrupciót közvetlenül megtapasztaló felek rövid távú érdekeit közvetlenül szolgálja ez a cselekedet. Közvetetten viszont a korrupcióval komoly társadalmi károkat okozunk – pl. azzal, hogy elcsaljuk az adót, csökkentjük az állami bevételeket. Károsodik a társadalom morális szempontból is, hiszen megbillenhet a hagyományos társadalmi morális értékrend, hosszabb távon pedig félre is nevelődhetnek generációk, ami a korrupció öngerjesztő mechanizmusát erősíti. Az ilyen társadalom csakis közös erővel, az érdekeltségi rendszerek újragondolásával, kellő tájékoztatással, helyes neveléssel és főként példamutatással tudja megelőzni a korrupció elburjánzását. Emiatt is olyan nagy a morális felelősségünk! Meg kell gondolnunk, hagyjuk-e elterjedni a korrupciót, illetve tudatosan fel kell ismernünk, mennyire káros és nehezen kezelhető ez a folyamat. De tudatosítanunk kell azt is, hogy megakadályozható és mérsékelhető ez a jelenség. Ismernünk kell viszont a korrupciót ahhoz, hogy nemet tudjunk rá mondani!

korr3

További érdekes oldalak:

Farkas Zoltán cikke