Nem elég hatékonyak a tagállamok
2007/12/03 08:00
403 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Nem elég hatékonyak a tagállamok, már ami a kohéziós alapokból lehívható összegek felhasználását illeti. Erre a megállapításra jutott az Európai Unió költségvetési biztosa a 2004-ben csatlakozott országok kapcsán. A támogatások a tagállamok rendelkezésére állnak, az EU10-eknek, így köztünk hazánknak is azonban jogosan kellett "lenyelnie az uniós szemrehányást".

tagallamok1 Magyarország mintegy 2 milliárd euróra tarthat igényt a strukturális alapokból történő lehívás során, s ennek az összegnek nagyjából 66 százalékát hívta le csatlakozástól számítva 2006-ig. Ezzel viszonylagosan jó helyen, vagyis harmadikként került rangsorolásra az Unió táblázata szerint az alapból történő lehívás során, azonban az EU15-ök számára ez még mindig kevés, azaz hatékonyabb felhasználást sürgetnek az új tagállamok kapcsán. A tagállamoknak n+2 évük van arra, hogy lehívják a fennmaradó összegeket, azonban ha ezt 2008 évvégéig nem teszik, meg úgy elveszítik, és a későbbiekben már nem használhatják fel az alapokban maradt támogatásokat. A strukturális alap által biztosított felhasználhatóságban Málta áll az élen, mint egy 69 százalékkal, őt követi Szlovénia, majd hazánk a harmadik a sorban, utolsóként pedig Ciprus szerepel a táblázat alján 41 százalékkal. 

A tagállamok számára biztosított strukturális támogatásoknak az a célja, hogy ezeken az összegeken keresztül csökkenteni lehesse a régiók fejlettsége közti különbségeket, valamint a 2007-2013 tartó időszakban az új célkitűzéseket: vagyis a konvergenciát, a regionális versenyképességet, foglalkoztatást, illetve az európai együttműködést a tagállamok megvalósítsák. A célkitűzések nemzeti stratégiai programokon keresztül kerülnek megvalósításra. Ilyen programot minden olyan tagállamnak készítenie kell, amelyek esetében az egy főre jutó GDP az EU- átlag 75 százalék alatt van. Magyarország az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 2007 és 2013 között 15 operatív programra, mintegy 22,4 milliárd euró támogatásban részesülhet. A strukturális alapok felhasználásánál még riasztóbb képet mutat a Kohéziós Alapból történő lehívás, melynek kapcsán a Bizottság figyelmeztette a tagállamokat, hogy az onnan lehívható összegek nem állnak végtelenségig a tagállamok rendelkezésére, vagyis ha nem cselekszenek hatékonyan, komolyabb következményekkel számolhatnak, a következő költségvetési tárgyalások megkezdésekor.

tagallamok2 Szakértők szerint a kohéziós támogatások lehívásának alacsony mértéke azzal magyarázható, hogy a több millió eurós beruházások előkészítése, engedélyeztetése, kivitelezése sokkal több időt vesz igénybe, mint ugyanez a folyamat a strukturális projektek esetében. Magyarország a 2004 és 2006 között lehívható összegekből két nagy közúti projektet finanszíroz. Egyrészt a közutak burkolatának javítását, másrészt pedig a M0-M31-es autópálya fejlesztésre fordítja a támogatást. A Kohéziós Alapból hívhatok le tovább a környezetvédelemre, valamint az energiafelhasználás hatékonyabbá tételéhez szükséges támogatások is. A Kohéziós Alap azokat az országokat támogatja, amelyek esetében az egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem, vagyis a GNI alacsonyabb a közösségi átlag 90 százalékánál

A kohéziós alapok felhasználása esetén nem alkalmazzák az n+2 szabályt, a Bizottság mégis azt várja a tagállamoktól, hogy legkésőbb 2009-ig használják fel az itt található támogatásokat, különben arra későbbiekben már nem lesz lehetőség. Magyarul, ebben az estben a n+3 szabály szerinti cselekvést vár az Európai Bizottság. A Bizottság véleménye szerint, azonban az igazi gondok majd jövőre jelentkeznek, hiszen akkor majd a 2004 és 2006, illetve a 2007 és 2013 közötti jóval nagyobb támogatási összegek egyszerre történő felhasználásáról kell gondoskodni a tagállamoknak.