Nyelvhasználat az unióban
2001/05/10 00:00
825 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Az Európai Unión belül semmiféle törvény, szerződés vagy előírás nem rendelkezik a nyelviségről, noha a csatlakozni vágyó országok többsége félti saját nyelvét. A nyelv ugyanis a nemzeti öntudat kifejezésének egyik formája. Nem véletlen, hogy a reformkor egyik fontos törekvése volt a magyar nyelv hivatalossá tétele.

Sokan attól tartanak, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkor "elveszítjük" anyanyelvüket, pedig ez egyáltalán nincs így. Az unió nyelvi politikája kiáll minden nemzeti nyelvért, egyáltalán nem célja az "egységes nyelv". A csatlakozáskor a magyar ugyanúgy az unió egyik hivatalos nyelvévé válik, mint ezelott például a svéd vagy a finn. Ez többek között azt is jelenti, hogy ha valaki beadvánnyal akar fordulni bármelyik uniós intézményhez, azt magyarul is megteheti, és a választ szintén magyarul kapja majd meg.

Furcsán hangzik, de bizonyos értelemben még erosödni is fog a magyar nyelv helyzete. A Magyarországgal szomszédos országokban nagy számú magyar anyanyelvű kisebbség él, ahol a politikai vezetés inkább tiltja, mint tűri, de nem támogatja a kisebbségek anyanyelvhasználatát. A magyar kormány pedig ez ellen nemigen tehet semmit, mert egyik országnak nincs joga beavatkozni egy másik belügyeibe.

Viszont ha ezek az országok is tagjai lesznek az EU-nak, akkor az unió nyelvi politikája, jogbiztonsága meg fogja erosíteni a határainkon túl élo magyarok anyanyelvi identitását. Mindez nem azt jelenti, hogy az unió bármit is ráeroszakolna ezekre az országokra - csak ajánlásokat fogalmazhat meg, de egyik tagállamnak sem írhat elo semmit. Sokkal inkább az történik majd, hogy ezek az országok is felismerik: saját jól felfogott érdekük, hogy változtassanak nyelvpolitikájukon.



Az Európai Unió története 1948-tól napjainkig Magyarország egyetlen folyamatosan frissülő arcképcsarnoka az EU politikusairól A-tól Z-ig az Európai Unió. Itt tényleg mindenre választ kapsz