Önbeteljesítő jóslatok?
2013/09/05 14:04
2295 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az embereket régóta foglalkoztatja a kérdés, vajon képesek lehetünk-e a jövőbe látni. A kimondott szónak nagy súlya van még akkor is, ha nem lehetünk biztosak abban, hogy igazak-e. Alakíthatjuk-e a sorsunkat?

Az ókori görögök jósoltak a madárbelekből, a fák lombjának susogásából, a víz csobogásából, mindenesetre a szavakba ültetett jóslatokat gyakran elég homályosan fogalmazták meg, hogy így is-úgy is lehessen érteni – így biztos, hogy bekövetkezik. A jóslatok figyelmeztetésként is szolgáltak, így sokan megpróbálták elkerülni a sorsukat – nem mindenkinek sikerült. 

Senki sem menekülhet meg a sorsa elől?

cassandra

Az egyik legismertebb történet talán Oidipuszé, akit szülei csecsemőként kitaszítottak, mert azt jósolták róla, hogy megöli majd saját apját, és tulajdon édesanyját veszi majd nőül. Egy ilyen szörnyetegnek nem volt semmi keresnivalója a thébai királyi családban. Mégis megmenekült, és valóra váltotta a jóslatot, akaratán kívül és tudatlanul. Vezeklését a Szophoklész az Oidipusz Kolónoszban című tragédiában örökítette meg. Lehet, hogy ha nincs a jóslat, mindez nem történik meg?

A trójai háború legnagyobb görög hőse, Akhilleusz egy istennő és egy halandó király fia volt. Thétiszről, anyjáról azt a jóslatot mondták,  hogy fia hatalmasabb lesz az apjánál. Sem Zeusz, sem pedig Poszeidón nem kockáztathatták, hogy egy utód veszélyeztesse a kialakult világrendet.  Így aztán Thétisz istennőt a földi mürmidón királyhoz, Péleuszhoz adták feleségül. Ez a halandó apa inkább büszkeséget érzett gyermeke iránt, mintsem irigységet vagy féltékenységet. A csaknem sebezhetetlen és bátor harcos ifjút anyja óvta volna minden veszélytől, de végül a trójai háború kitörését követően feltárta előtte, hogy milyen jövő vár rá, ha elmegy harcolni, és akkor, ha nem. Rábízta, hogy melyik útra lép. Akhilleusz a dicsőséget választotta, a rövid élet ellenére, a hosszú, békés élet és a gyors feledésbe merülés ellenében.

Jászón, az aranygyapjú legendájának hőse tán sosem lett volna hős, ha nem állítják lehetetlen próbatételek elé, hogy elpusztítsák. Az apja hatalmára törő nagybátyja azt a jövendölést kapta, hogy egyedül a félsarus ember jelenthet rá veszélyt, senki más. Nem hangzott ez túlságosan fenyegetően a király számára, ám az istenek Jászónt jelölték ki arra, hogy félsaruban járuljon elé, amivel tudtán kívül hívta ki maga ellen a sorsot. A nagybátyjától kapott megbízatást – az aranygyapjú megszerzését – azonban sikerrel teljesítette.

Kasszandra sok más jól-rosszul megértett jóssal ellentétben arra kárhoztatott, hogy a jövőbe látott, de hasztalan emelte fel szavát a trójai faló ellen, senki sem hallgatott rá, és a trójaiak áldozatul estek a görögök cselének. Elvesztegetett jóstehetsége a későbbi korokban is a meg nem értettség előképévé tette a trójai királylányt. Kossuth Lajos  a kiegyezés után Deák Ferenchez intézett nyílt levelét, melyben óva intette a kiegyezés híveit, hogy Magyarország sorsát Ausztriáéhoz kössék, egy Kasszandrára való hivatkozással fejezte be, innen a levél elnevezése, a Kasszandra-levél.

Jóslatok a mindennapokban

A jóslatok tehát többnyire nem csak üres szavak, de képesek befolyásolni, ha nem is szó szerint a jövőt, de az emberek viselkedését mindenképp.
Mindennapi életünkben is megfigyelhetjük hatásaikat anélkül is, hogy hivatásos jósokat keresnénk fel. Közismert  Rosenthal és munkatársai pedagógiai kísérlete 1968-ból, akik véletlenszerűen soroltak csoportokba tanulókat, majd néhány diákról azt mondták a tanáraiknak, hogy kivételes intellektussal vannak megáldva. A pedagógusok ezek után egész tanévben kitüntetett figyelemben részesítették ezeket a nebulókat, és az eredmény a tantárgyteszteken sem maradt el. A teljesítményük jelentős mértékben javult. Ezt a jelenséget szokás Pygmalion-effektusnak is nevezni - a kifejezés eredete szintén a görög mitológiából táplálkozik.

További érdekes ötletek:

Az önbeteljesítő jóslat pozitív hatásai mutatkozhatnak meg, ha olyan jó tulajdonságokkal, kiemelkedő képességekkel ruháznak fel egy másik embert, amelynek a másik szeretne megfelelni. Sajnos létezik azonban az érem másik oldala is, nevezetesen, amikor valakit eleve leírnak, téves és kedvezőtlen információkkal rendelkeznek róla, vagy negatív benyomást alakítanak ki róla, ennek megfelelően alacsony elvárásokat támasztanak vele szemben, ami leépíti igyekezetét.

Másfelől akár jó, akár rossz a kimondott vagy kimondatlan „jóslat”, egyik ember képes manipulálni a másikat, különösen, ha az a személy, akiről az ítélet megszületik, kevéssé bízik önmagában, nincs kialakult képe saját magáról és szeretne megfelelni a másik embernek.

Hogyan védekezhetünk a fenyegető önbeteljesítő jóslatok ellen? A delphoi jósda megadja a választ: „Ismerd meg önmagad”.

Kerek Roland cikke