Özönvíz a Boszporusz felől
2002/01/08 00:00
1371 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Már régóta vitatkoznak az evolucionisták és a teremtéstudománnyal foglalkozó kutatók arról, hogy a bibliai özönvíz mítosza megtörtént eseményt említ-e vagy sem. Eleinte az a felfogás volt túlsúlyban, hogy valós áradat emlékét őrzi a monda, és keresték is az archeológusok egy hatalmas kiterjedésű árvíz lerakódott hordalékát.

Már régóta vitatkoznak az evolúcionisták és a teremtéstudománnyal foglalkozó kutatók arról, hogy a bibliai özönvíz mítosza megtörtént eseményt említ-e vagy sem. Eleinte az a felfogás volt túlsúlyban, hogy valós áradat emlékét őrzi a monda, és keresték is az archeológusok egy hatalmas kiterjedésű árvíz lerakódott hordalékát. Egy ideje, amikor egyre több, földrajzilag egészen távoli területeken élő népek mitológiájában találtak többé-kevésbé hasonló özönvízmítoszokat, márpedig a globális árvíz az evolúcionisták szerint lehetetlenség, az a vélemény uralkodott el, hogy az özönvízmítoszok nem valóságos eseményt tükröznek, hanem az emberiség absztrakt félelmét fejezik ki, ahol a vallásos végkifejlet sokak számára a túlélés, a megújulás és a reménység jelképévé vált.

William B.F. Ryan és Walter C. Pitman Az 1970-es évek óta William B.F. Ryan és Walter C. Pitman ősi árvizeket tanulmányoztak. Olyanokat, amik akkor jönnek létre, amikor egy tenger kiürül, hogy egy másik víztömeg jöjjön létre. 12 ezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak vége felé történhetett az a félelmetes árvíz, amit generációk sora sem feledett el. A legendában szereplő árvíz olyan nagy kiterjedésű, amely mintha elborította volna a világot. Krisztus előtt 700-ban írásba foglalták Noé bárkájának történetét (Biblia, Ószövetség, Genezis). Lehet, hogy az egyik kiszáradt medence a legutóbbi jégkorszak alatt és katasztrófaszerűen feltöltődött, amikor a jég olvadásának következtében megemelkedett a tengerszint. 1993-ban Ryan és Pitman meghívást kaptak, hogy orosz tudósokkal közösen kutatásokat végezzenek. A geológusok tudták, hogy a Fekete-tenger valamikor egy édesvizű tó volt (Pontus Euxinus), amelynek kiterjedése a mainak 2/3-a volt. Az utolsó jégkorszak után a talaj felmelegedett, a tó száradásnak indult. Ahogy a víz elpárolgott, a tó partjain vízcső alakú peremek keletkeztek. Ezeket a partmaradványokat 90-110 méter (maximum 156 m) mélyen megtaláltak. A rétegek egy félbeszakadt átalakulást mutattak. Az édesvízi rétegek felett tengeri (sósvízi) élőlények maradványait tartalmazó rétegeket találtak, melynek korát pontosan meg lehetett határozni. A Fekete-tengerben található kövületek mind ugyanabban az időben jelentek meg - 7600 évvel ezelőtt. A Földközi-tenger sós vizének beáramlása hatalmas pusztítást okozott. A tó körül élők nem tudhatták, hogy a katasztrófát egy vékony földnyelv választja el tőlük, amely a Boszporusz öblénél alakult ki. Az öböl lassan megtelt, a tenger szintje folyamatosan emelkedett, ahogy a gleccserek jege olvadt. Mígnem átcsapott a boszporuszi medencén. Akkor el kezdte feltölteni ezt a medencét is, először lassan, aztán elsodorta a talajt és a sziklákat is. Amint kivájta a földet, csatornát készített magának, ami egyre mélyült. Minél mélyebb volt a csatorna, annál gyorsabb volt az áramlás. Valószínűleg 30-90 napra volt szükség, hogy megállíthatatlan, őrjöngő áradattá nőjön. A Boszporuszon 150 km/óra sebességgel átzúduló víz a Niagara térfogatának 200 szorosára növekedett. Az általa okozott robaj a vibráció miatt 100-200 km-re is elhallatszott. Hihetetlen mennyiségű energia szabadult fel. Ha Ryan-nek és Pitman-nek igaza van, akkor ez a nyugati civilizáció hajnalán bekövetkezett esemény megváltoztatta a történelem folyását. Egy 5 km-es természetes gát szakadt át. A Boszporusz környékén élőket egyszerűen elsodorta az áradat. Naponta pár száz métert, akár egy km-t is beljebb kellett vonulni a szárazföld felé, menekülve a víz elől. Kevesebb mint egy év alatt (kb. 300 nap) kialakult a ma ismert Fekete-tenger. A katasztrófa bevésődött a túlélők kollektív emlékezetébe, amelyet tovább adtak sok-sok generáción át.

A teremtés kontra evolúció vita özönvíz további elméletei

Dr. Walt Brown: Hidrolemez-elmélete

Föld alatti üregek láncolata nagy mennyiségu sós vizet tartalmazott, amely összefüggo, gömb alakú réteget alkotott az egész Föld körül. A föld alatti vízrétegben a nyomás növekedett. Ennek több oka is lehetett, például a radioaktív bomlás a köpeny homérsékletének a növekedéséhez és azáltal a kitágulásához vezethetett, ami azután túlnyomást létesített a felette levo vízben. A föld alatti víz nyomásának a növekedése a felette levo gránitréteg kifeszüléséhez vezetett, míg az el nem érte szakadási pontját, amikor is megjelent egy repedés. A repedés két végére ható óriási ero következtében a rés egyre nott, két vége pedig körbeszáguldott a Földön ellentétes irányban, kb. másodpercenkénti 2 mérföldes (3,2 km) sebességgel.

Az erdélyi sótelepek

Sótelep Szovátán Az Erdélyi-medencében kiterjedt, több tíz kilométer hosszú összefüggo sórétegek találhatók a föld alatt és a föld felszínén. Ezek általában 100—200 m vastagak, de egyes helyeken elérik az 1000 m-es vastagságot. A hivatalos magyarázat az 1000 m vastag sórétegekre az, hogy az Erdélyi-medencét egykor beborító tenger elpárolgott, a só pedig lerakódott. a mostani óceánok sótartalma 3,5%, azaz 1000 gramm óceánvíz 35 gramm oldott sót tartalmaz. Egyszerusített számolással azt kapjuk, hogy az óceán minden 1 m (100 cm) vastag vízrétegének elpárolgása után 3,5 cm vastag sóréteg marad, vagyis 1000 m sóréteg egy legalább 1000m/0,035=28.57m, azaz 28 km mély tenger vagy óceán elpárolgása után keletkezne. Hacsak nem egy világméretű okozta a sótelelepeket...

A szénkészletek kora és származása

A Földön található szénkészletek hosszú idő alatt és hatalmas mennyiségű vegetáció elpusztulása nyomán keletkeztek, amit egyetlen globális kiterjedésű özönvíz nem okozhatott - állítják az evolúcionista geológusok. A legújabb kutatások szerint 1 méter elhalt növényi anyag alakulhat át anaerob körülmények között szénné. Mary Archer szerint 14 nap alatt a föld felszinére érkező napenergia megegyezik az összes fosszilis energiahordozó fűtőértékével. Számításai alapján a napenergia csupán 0,03 % alakul át kémiai energiává. Az ismert szénkészletek mennyiségéből, a vegetáció gyarapodási ütemét is belekalkulálva ki lehet számolni és hogy hány évre van szükség annak kialakulásához. Márpedig ez az időtartam ezen elmélet szerint nem több, mint 128 év.

Válas György: Mégis volt özönvíz?

Az Arab-őböl A kép érdekessége, hogy az öböl felett látható felhő a felgyújtott kuvaiti olajkutak füstje A paleoklimatológiai kutatások részletesen feltárták a Pleisztocén-Holocén átmenet kronológiáját. A jégmentes, tehát vízbőségből (nem pedig jégtorlódásból) fakadó árvizek mindig akkor pusztítanak, ha valahol nagy mennyiségű hó és jég gyors ütemben olvad. A leghevesebb olvadások természetesen a glaciálisokból az interglaciálisokba való átmenetek során zajlottak le, tehát ezekben az időszakokban kellettek legyenek a leghevesebb árvizek. Ráadásul ebben az időszakban a földpálya helyzete miatt szokatlanul erős volt az időjárás szezonalitása, vagyis szokatlanul nagy volt a hőmérsékletkülönbség a tél és a nyár között. Ezzel egy időben rendkívül erőteljes monszuntevékenység is zajlott, 30%-kal erősebb, mint ami ma a mai monszunövezetben észlelhető. Válas elmélete szerint a Hormuzi-szoroson keresztül beáramló tengervíz öntötte el a Mezopotámiát és az Arab-öblöt magábafoglaló hatalmas medencét.

További linkek:

http://www.nationalgeographic.com/blacksea/2000/6.html
http://www.christiananswers.net/q-aig/aig-c010.html
http://www.christiananswers.net/q-aig/aig-c010.html
http://www.centuryone.com/1052-2.html