Pécsi Ókeresztény sírkamrák - 2000
2012/08/07 08:00
798 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A Magyarország déli részén, a Mecsek-hegység lábánál fekvő Pécs éghajlata, növényzete, zegzugos utcácskái valósággal mediterrán hangulatot árasztanak. Gazdag művészeti életével, színházával, múzeumaival, fesztiváljaival nemcsak a környék, de az ország egyik jelentős kulturális központja is.

Megközelítés A 6-os számú főközlekedési úton, 213 km-re Budapesttől, Inter-city vonattal a Déli-pályaudvarról.

A Magyarország déli részén, a Mecsek-hegység lábánál fekvő Pécs éghajlata, növényzete, zegzugos utcácskái valósággal mediterrán hangulatot árasztanak. Gazdag művészeti életével, színházával, múzeumaival, fesztiváljaival nemcsak a környék, de az ország egyik jelentős kulturális központja is. A várost Kr. u. II. század elején a rómaiak alapították. A IV. században Sopianae virágzó tartományi székhely és a korakereszténység egyik jelentős központja volt. Szent István, az első magyar király 1009-ben püspökséget alapított itt, 1367-ben pedig a városban kezdte meg működését Magyarország első egyeteme. A 150 éves török hódoltság építészeti emlékei, a dzsámik, a török fürdő és Idrisz baba türbéje ma is láthatók.  Az ókori Sopianae temetőjében a Kr. u. IV. században egyszerű templomokat, kápolnákat, mauzóleumot és alattuk sírkamrákat építettek római elődeink. A több mint 200 éve folyó régészeti feltárások során a temetőépületek körül több száz melléklettel gazdagon ellátott sírra bukkantak a régészek. Sopianae temetőjét az itt előkerült sírok keresztény szimbólumokkal díszített mellékletei és az épületek bibliai tárgyú freskói alapján ókeresztény temetőnek tartjuk. Nem csak Magyarországon, hanem egész Európában is itt maradtak fenn legnagyobb számban falképekkel díszített temetői épületek, ezért ez az ókeresztény épületegyüttes az emberiség története szempontjából kiemelkedő kulturális emlékcsoport.  

Ókeresztény mauzóleum

A nagyméretű kápolna alatt sírkamra található. A festett falú cubiculum (sírkamra) és a kápolna szint között nem volt közvetlen építészeti kapcsolat, mindkettőt külön-külön bejáraton keresztül lehetett (és lehet ma is) megközelíteni. A sírkamra északi és keleti falát bibliai tárgyú freskók díszítik: Ádám és Éva a paradicsomi fával és a kígyóval, illetve az oroszlánok vermébe vetett Dániel próféta. A keleti falon a Krisztus-monogram töredékét és egy fehér ruhás ülő alak ábrázolását látjuk. A déli oldalfal előtt áll a III. századi faragott, fehér márvány szarkofág. A figurális ábrázolások közötti falfelületeket márványt utánzó festéssel és növényi mintával díszítették.  

I. sz. (Péter Pál) sírkamra

A kétszintes épület épségben fennmaradt dongaboltozatos sírkamrájának teljes belső falfelületét freskók borítják. A bejárattal szemközti falon Péter és Pál apostolok mutatnak rá a Jézus jelenlétét szimbolizáló Krisztus-monogramra. Az oldalfalakon Ádám és Éva, Noé, a háromkirályok, Jónás, Szűz Mária és a gyermek Jézus története elevenedik meg. A gazdag növényi és állati ornamentikával (galambok, pávák) díszített boltozaton négy kör alakú keretbe foglalt portré - talán az itt eltemetettek arcképei - is látható. A sírkamra és a közelében feltárt két kisebb, festetlen falú építmény a helyreállítási és restaurálási munkák befejezése után rövidesen látogatható lesz.  

II.sz. (Korsós) sírkamra

A föld alatti, festett falú, eredetileg dongaboltozatos sírkamra felett kápolna helyezkedik el. A sírkamrában két sír volt, melyek közül az egyik különleges, kettős fenékburkolatú. A falak gazdag geometrikus és növényi díszítése a Paradicsomkertet idézi. A kamra északi falába mélyített kis fülke kancsó és pohár ábrázolása, melyről a sírkamra a nevét kapta, az oltáriszentséget szimbolizálja.  

Ókeresztény temetőkápolna az Apáca utcában

Az észak-déli tengelyű építmény északon apszissal zárul. Az apszisban Kr. u. 390 körül ülőpadot alakítottak ki és egy oltárlapot helyeztek el. Belső terében a padlószint alatt négy sír került elő. A temetőkápolna annyiban különbözik más sopianaei temetői épületektől, hogy itt az épület belső járószintje alá mélyített sírokba és nem sírkamrákba temetkeztek a város keresztény lakosai.  

Ajánlott kirándulások

További török kori emlékek - dzsámi és karavánszeráj - láthatók Szigetváron. Siklós várában börtönmúzeum, kőtár és különféle kiállítások fogadják a látogatókat.

Mecseknádasd és Mánfa Árpád-kori (XIII. sz.) templomáról nevezetes. A Duna-Dráva Nemzeti Park, a két folyó vizes élőhelyei, a partokat és a holtágakat kísérő galériaerdők gazdag madárvilágot rejtenek.

Az Abaligeti-cseppkőbarlang mintegy 500 méteres szakasza látogatható.

Aki pedig elfárad ennyi látnivalótól, sportolhat az Orfűi tavak mellet, felüdülhet Harkány gyógyfürdőjében vagy kipihenheti magát a Villány-Siklósi borvidék kitűnő vörösborai mellett.  

További információ

  • Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztály 7621 Pécs, Széchenyi tér 12. Tel.: 72/312-719, 324-950
  • Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága 7621 Pécs, Káptalan u. 5. Tel.: 72/310-172, 315-276
  • Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. Tel.: 72/212-632, 213-315
  • Pécsi Kulturális Központ Információs Irodája 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel.: 72/336-622
  • Pécsi Püspökség - Egyházi Intézmények Látogatását Szervező Iroda 7621 Pécs, Szent István tér 23. Tel.: 72/513-030