Poroszország születése
2014/12/01 16:05
2414 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A Visztula vidéken élő poroszok a balti népek családjához tartozhattak, e keveset tudni róluk. A források a IX. században említik őket először, majd száz évvel később a megkeresztelésükre tett sikertelen kísérletek miatt esik szó róluk. A poroszok krisztianizációját végül a Német Lovagrend végezte el olykor erőszakos eszközöktől sem tartózkodva. Az egyre nagyobb számban érkező német hospesek hatására a poroszok utóbb elnémetesedtek.

Wappen_Preußen

A porosz állam létrejötte

A német történelemben utóbb oly jelentőssé váló svábföldi gyökerű Hohenzollern-dinasztia egyik tagja, Brandenburgi Albert 1525-ben megállapodást kötött I. Zsigmond lengyel királlyal, amelynek értelmében a korábban a Német Lovagrend kezén lévő területek világi hercegséggé alakulnak, ezzel létrehozva Poroszországot. Az állam uralkodója azonban ekkor még „csak” herceg. Ezzel párhuzamosan a porosz területeken gyorsan terjedt a lutheri reformáció, 1535-ben államvallás lett. Nem elhanyagolható következménye a vallásreformnak az egyházi földek szekularizációja, ami részben az uralkodónak, részben a fejedelemhez hű arisztokráciának biztosít jövedelmet. Az újabb fordulatot az hozta, hogy 1618-ban a Hohenzollern család két protestáns ága egyesült, ezzel a Porosz Hercegség és Brandenburgi Fejedelemség perszonálunióra lépett egymással. Ez a lépés jelentősen megnövelte a dinasztia befolyását, ráadásul I. Frigyes Vilmos választófejedelem a harmincéves háborút kihasználva jelentős tengerparti területekkel növelte meg a befolyása alatt álló államokat. Ezt a változást a vesztfáliai béke rögzített 1648-ban. Egyetlen – de nem elhanyagolható – problémát az jelentett, hogy az uralma alatt álló országrészek nem egy tömbben helyezkedtek el, a nyugati részek a Német-római Császársághoz tartoztak, a keletiek – Königsberg központtal – azonban nem.

III. Frigyes herceg

Amikor Frigyes Vilmos, a Nagy melléknévvel is illetett brandenburgi választófejedelem 1688-ban elhunyt, akkor egy virágzó fővárost s stabil államot hagyott fiára, Frigyesre. Berlint ezidőtájt már körülbelül 20 ezren lakták, a harmincéves háborút követő időszakban megduplázódott a porosz állam lakosságának száma, az udvar bevételei ötszörösére emelkedtek. Mintegy 28 ezer fős, jól felfegyverzett hadsereget, modern erődítményeket, puskagyárat, acélművet is örökölt Frigyes a hercegi cím mellé. A természet azonban már nem volt ilyen kegyes Frigyeshez. Beteges alkat volt, görbe hátgerince miatt „ferde Fritz”-nek csúfolták. Szellemi képességei sem voltak különösebben kiemelkedőek, ám roppant hiúságában ezeket a problémákat nem érzékelte. Helyette tehetséges nevelője, Eberhard von Danckelman irányította az országot megtartva a nagy előd, Frigyes Vilmos kormányzati módszereit, A külsőségekhez, ceremóniákhoz kiválóan értő, azokat élvező uralkodó pedig elmerülhetett a pompás fogadások, rendezvények szervezésében. Ekkor építették ki a legfőbb brandenburgi-porosz központokat, ekkor hozták létre Berlinben a Szépművészeti Akadémiát és a Tudományos Akadémiát. Danckelmant az udvari intrika, főként a háttérbe szorult nagybirtokos junker csoportok szervezkedése 1697-ben megbuktatta, de addigra nagyon eredményes munkát végzett.

Friedrich_I_of_Prussia

A Porosz Királyság létrejötte

1697-ben aztán Frigyes elvárásai is megnőttek amikor azzal szembesült, hogy a szász választó – Frigyes Ágost – lengyel király lett, s ezek láttán maga Frigyes is feltétlen király akart lenni. Ennek érdekében el kellett nyerni a császár kegyeit, aki hajlandó is volt meghallgatni az igényeket néhány jól felfegyverzett Franciaország ellen bevethető nyolcezres csapategység fejében. A hosszas unszolás után a császár beleegyezett a koronázásba, de csak azzal a feltétellel, ha magát koronázza királlyá Frigyes, immáron I. Frigyes néven.

Preussen_1701_Königsberg

Erre a furcsa szertartásra került sor 1701. január 18-án Königsbergben hatalmas pompa közepette. Mivel a koronázásra a Német-római Birodalom határain kívül került sor, ez is jelentősen hozzájárult a császár engedékenységéhez. Frigyes tehát lelkipásztor közreműködése nélkül helyezte fel saját fejére az uralkodói koronát. Ahhoz azonban, hogy nemzetközileg is elfogadtassa címét, még 12 évet kellett várnia: az utrechti békében ismerték el a Porosz Királyságot.

Január 18-a német történelem fontos dátuma lett a későbbiekben is. 1871. január 18-án hozták létre a Német Császárságot is. S ezen a napon ült össze az I. világháborút lezárni hivatott párizsi békekonferencia 1919-ben.

További érdekes oldalak:

Wikipedia - Kingdom of Prussia 

Farkas Judit cikke