Schengen előtt, Schengen után
2007/12/03 08:00
402 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Utazás vonaton, kocsival, repülővel, határokon túl, jelen pillanatban ez még csak határellenőrzés mellett útlevél felmutatásával lehetséges. Hiszen uniós tagságunk egyelőre nem jelent egyet azzal, hogy szabadon járhatunk és kelhetünk a tagállamok között, egészen december 21-ig. Ezen a napon ugyanis hazánk nyolc közép-kelet-európai tagállammal együtt teljes jogú tagjává válik a schengeni övezetnek.

schengen1 Schengeni egyezmény, sokak számára nem ismeretlen fogalom, valós tartalmával azonban kevesen vannak tisztában, a múltjáról már nem is beszélve. Az Európai Unió életében ez a megállapodás biztosítja a tagállamok polgárai számára a könnyebb utazást, a határátlépés formaságainak könnyítését, a határellenőrzések végleges eltörlését a tagállamok határai mentén. A megállapodás létrehozására és aláírására 1985. június 14-én került először sor a luxemburgi Schengenben, s akkor még csak Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország, valamint a Német - Szövetségi Köztársaság voltak teljes jogú alapítói és tagjai az egyezménynek. A megállapodást 1990. június 19-én életképessé és végrehajthatóvá tették a Schengeni Végrehajtási Egyezménnyel történő kiegészítéssel, s ezzel véglegesen megszüntetésre kerültek a belső határok az előbb említett országok esetében. 

A külső határok megerősítése ezen a ponton kapott nagyobb hangsúlyt, tehát a határellenőrzések felszámolása, s ezzel az egyezmény érvényessége, csak és kizárólag az uniós tagállamok között lépett és van érvényben. A megállapodás végül 1995-ben lépett hatályba még két ország, azaz Spanyolország és Portugália részvételével, s ehhez a megállapodáshoz folyamatosan csatlakoztak, csatlakoznak és az uniós tagság feltétele ez a tagállamok életében. A Schengeni Megállapodást az Amszterdami Szerződés emelte az EU keretébe, amely minden államra érvényes hatáskörrel rendelkezik, kivéve Írországot és az Egyesült Királyságot, amelyek továbbra is önálló határellenőrzési rendszert tartanak fenn a beutazni kívánó polgárok esetében.

schengen2 A megállapodás tulajdonképpeni lényege, hogy megszűnik a személyazonossági okmányok bemutatása az egyezményhez tartozó országokba történő belépéskor, néhány biztonsági intézkedés azonban a továbbiakban is megmarad, ilyen pl.: 

  • járőrök igazoltathatnak egy 20 km széles határ menti sávban, az EU- n kívülre nyúló kikötőkben, pályaudvarokon és reptereken 
  • biztonsági ellenőrzéseket tartanak életben és alkalmaznak a repülőtereken 
  • kiskorú gyermeknek a térség elhagyásához engedélyre van szüksége. 

December 21-én tehát Csehországban, Észtországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán, Szlovéniában és Szlovákiában az előbbi feltételek mellett utazhatnak majd a polgárok, vagyis lebontásra kerülnek a belső határok és nem lesz szükség az útlevél felmutatására. A változtatások egyelőre csak a szárazföldi közlekedést érintik, a reptereken érvényes új szabályok bevezetésére március végén kerül majd sor. Paolo Coelho a schengeni csatlakozásról és bővítésről szóló jelentés készítője viszont úgy fogalmazott, hogy a most csatlakozó országok folyamatos beszámolási kötelezettséggel tartoznak majd a Bizottság és a Parlament felé, hiszen néhány ország esetében hiányosságok tapasztalhatók, amelyek megoldásáról a tagállamoknak jelentést kell készíteni, biztosítva az Uniót arról, hogy azok alkalmazására a későbbiekben kerül sor. A decemberi csatlakozási folyamattal tehát az eddigi 13-ról 22-re növekszik majd a schengeni – egyezmény tagjainak száma, tehát az Unió életében egy igen fontos és jelentős bővítésről van szó.