Székesfehérvár
2012/08/08 08:00
2322 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Ősi magyar város a fejedelmi színt -a fehéret- nevében viselő, 972-ben alapított Alba Regia, az első magyar uralkodói székhely. Öt évszázadon át itt volt az ország főtemploma, ahol 37 királyt és 39 királynét koronáztak 15 uralkodót temettek el, itt őrizték a Szent Koronát és az állami levéltárat, itt tartották az országgyűléseket.

Látnivalók

szekesfehervar A város középkori kiemelkedő szerepét jelzik a VÁROSHÁZ TÉR nevezetességei: az ORSZÁG- ALMA, a XVIII. század eleji VÁROSHÁZA- pompás kovácsoltvas erkélyével a copf stílus legszebb reprezentánsa az országban, a PÜSPÖKI PALOTA /10/ könyvtára ritkaságokat őriz, a FERENCES TEMPLOM- helyén egykor Szent István palotája állt, ahol fia, /Szent/ Imre herceg született-freskói az ifjan elhunyt herceg életét idézik. A FERENCES RENDHÁZban az EGYHÁZMŰVÉSZETI MÚZEUM GYÜJTEMÉNYE látható. Az ország legjelentősebb épülete a XI.-XVI. században SZENT ISVÁN BAZILIKAja volt: itt állt a királyi "szék", a törvénykezés szimbóluma. A koronázótemplomot 1602-ben a törökök felrobbantották, ma már csak alapfalai látszanak az ország egyik legfontosabb műemlék-együttesét jelentő NEMZETI EMLÉKHELYen, /KÖZÉPKORI ROMKERT, Koronázó tér /, ahol a történelmi seccoval díszített MAUZÓLEUMban SZENT ISTVÁN király /1000-1038/ SZARKOFÁGja áll. A CSONTKAMRA őrzi az itt eltemetett magyar királyok földi maradványait. A GÉZA FEJEDELEM TÉRen már 970-ben vár és egy kisméretű, négykaréjos KÁPOLNA állt, alaprajza -fehér kőből kirakva- az úttesten látható. A XIII. századi tatárjárás idején uralkodó IV. Béla királyi székhelynek építette a PÜSPÖKI SZÉKESEGYHÁZat mielőtt udvartartásával Budára költözött, a mai barokk székesegyházban őrzik Szent István koponyaereklyéjét. A város egyetlen, ép középkori épülete a hálóboltozatos XV. századi SZENT ANNA KÁPOLNA. Engedéllyel látogatható a KARMELITA/ SZEMINÁRIUMI/ TEMPLOM /Petőfi u./, falait F. A. Maulbertsch freskói díszítik. A NEPOMUKI SZENT JÁNOS/ CISZTERCITA TEMPLOM /Fő u./ értéke a dúsan faragott tölgyfa-berendezés, freskói egyikén Szent István SZÚZ MÁRIA A MAGYAROK NAGYASSZONYA oltalmába ajánlja Magyarországot, amely azóta "Mária országa". A RENDHÁZban kapott otthont az évezredek kincseit, a város és környéke történeti-, és régészeti anyagát őrző SZENT ISTVÁN KIRÁLY MÚZEUM /Fő u.6./. Udvarán a nagy reneszánsz uralkodó, MÁTYÁS KIRÁLY /1458-90/, halálának 500. évfordulójára emelt EMLÉKMŰve. A FEKETE SAS PATIKAMÚZEUM /Fő u.5./ műemlék-berendezését jezsuita szerzetesek faragták. A KARMELITA TEMPLOM ÉS RENDHÁZ /Petőfi u. 2./ a város egyik legszebb műemléke értékes templombelsővel, A. F. Maulbertsch-freskóival. A barokk stílus uralja az 1777 óta püspöki székhellyé lett város pompás főúri palotáit és polgárházait: a GYŐRI-HÁZban /Kossuth Lajos u. 15./működött az első magyar nyelvű színház, a zárt sarokerkélyes HIEMER-HÁZ /Jókai u. 1./ szépségével tűnik ki. A klasszicista stílust a MEGYEHÁZA /István tér 9./ képviseli, előtte SZENT ISTVÁN SZOBRA, a VÖRÖSMARTY TÉR romantikus lakóházai a város híres építész-szülötte, Ybl Miklós (1814-91) keze nyomát viselik. Különlegesség az évszaknak megfelelő virágokból kirakott VIRÁGÓRA /Fő u./. A népi műemlékek megmentéséért Európa Nostra díjat kapott PALOTAVÁROSI SKANZENben /Palotaváros, Rác u. 11./ 12 parasztház és egy ikonosztázionnal ékes rác templom, múzeumaiban a kismesterségeket, céhéletet bemutató kiállítás és egy kalapos-műhely invitál érdekes kirándulásra. Évtizedeken keresztül saját kezűleg építette romantikus lovagvárát betonból- Bory Jenő /1879-1959/ szobrászművész, aki a különböző építészeti stílusokat egyesítő BORY-VÁRban /Máriavölgyi út 54./, saját- és kortárs szobrászok alkotásait helyezte el. A XIX. Századi hangulatú BUDENZ HÁZ-YBL GYŰJTEMÉNYben /Arany János u. 12./ a századelő kiemelkedő magyar művészeinek alkotásai és az Ybl-család hagyatéka, a CSÓK KÉPTÁRban /Bartók Béla tér 1./ és a DEÁK KÉPTÁRban /Oskola u.10./ a XX. századi magyar képzőművészet alkotásai láthatók. Érdekes a játékbaba-gyűjtemény a FEHÉRVÁRI BABAHÁZban /Megyeház u.17./ A SCHAÁR ERZSÉBET GYŰJTEMÉNY /Jókai u. 11./ az egyéni stílust képviselő szobrásznő /1908-75/ életműve. Az egykori szerb iskolában a tejfeldolgozás történetét mutatja be a TEJIPARI EMLÉKTÁR /Rác u. 19./ Helytörténeti emlékek és az Új Magyar Képtár talált otthonra a VÁROSTÖRTÉNETI MÚZEUMban /Megyeház u. 17./