Szélessávon minden áron
2007/12/03 08:00
213 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Viviane Reding, az Európai Unió információs társdalomért és médiáért felelős biztosa, az elmúlt évben úgy nyilatkozott, hogy az Unió által kitűzött cél az, hogy 2010-re a szélessávú kapcsolat minden európaihoz eljusson. A biztos már akkor is azonnali cselekvésre buzdított, de az eddig elért eredmények azt mutatják, van még mit javítani a jelenlegi állapotokon. Szélessávon minden áron? A megvalósulás felé félúton.

szeles1 Az Európai Bizottság által nemrégiben készített felmérés szerint, bár néhány országban nőtt a szélessávú hozzáférés, ennek ellenére az ezen a téren a legfejlettebb és legszegényebb országok között egyre mélyül az a bizonyos szakadék. 2005-ben az Unió régi 15 tagállamának vidéki és infrastrukturális szempontból elhanyagolt területein, már akkor 60 százalék volt az internetes hozzáféréssel rendelkezők száma, s ez az adat az elmúlt két évben további növekedést mutatott. Ezzel szemben a 2004-ben csatlakozott országok esetében jelentős a lemaradás a szélessávú hozzáférés tekintetében, amelyre az Unió strukturális és vidékfejlesztési alapja nyújt támogatást, amennyiben a tagállamok fejlesztetni kívánják a szélessávú elérhetőség biztosítását az elmaradt területeken. Már pedig, ha kívánják, ha nem, az információs társadalom rohamos fejlődésnek köszönhetően az Európai Bizottság úgy látja, hogy szükség van bizonyos lépések megtételére a fent említett cél eléréséhez. 

A 2005-ös adatokhoz képest a tavaly készített felmérés szerint, mintegy 4 százalékkal növekedett az uniós háztartások internet-hozzáférése, de ez a szám a növekedés ellenére, nem jelent akkor előrelépést, amekkora ahhoz szükséges, hogy három év múlva, a hozzáférhetőség 90 vagy akár 100 százalékos legyen. A tavalyi számok tükrében egyébként Hollandiában interneteztek az otthonukban legtöbben. Vagyis ez azt jelenti, hogy a lakosságnak mintegy 80 százaléka rendelkezett már akkor is hozzáféréssel, s Hollandia mögött Dánia és Svédország csak pár százalék hiányában került a képzeletbeli dobogó második illetve harmadik helyére. A legalacsonyabb adatokat akkoriban Görögország szolgáltatta, ott csak a lakosság 23 százaléka szörfölt a hálón, míg nálunk, 2006-ben a népességnek 32 százaléka vette birtokba az internetet, s intézte ügyes-bajos dolgait a világhálón.

szeles2 Az ez évi júliusi adatok szerint az összeurópai kép azt mutatja, hogy mint egy 90 millió szélessávú vonal működik az Unióban, s ebből, mintegy 20 millió új telepítés történt 2006 óta. A legkedveltebb és legtöbbször választott hozzáférési lehetőség a DSL vonal telepítése, mindazok ellenére, hogy a tavalyi adatokhoz képest, csökkent az előfizetők száma, s egyre inkább teret hódítanak az új technológiák, amelyeknek köszönhetően várhatóan tovább nő az internetet használók táborának köre. Ilyen alternatív internet hozzáférést biztosít a vezeték nélküli csatlakozás, vagy az optikai kapcsolat, amelyeknek felhasználó száma jelenleg húszmillió felé közelít. Piaci részesedésben pedig már meg is haladta a DSL- szolgáltatókét, vagyis a mérleg elbilleni látszik az alternatív megoldások tekintetében. 

S bár az uniós összesített adatok növekedést mutatnak, ez a növekedés csak látszat, hiszen a számok mögött ott tátong az a szakadék, amely egyre mélyebb lesz a gazdagabb városi és az elhanyagoltabb vidéki régiók között, s éppen ezért szükséges a probléma mihamarabbi kezelése. Az Európai Bizottság úgy látja, hogy mivel az internet napjaikra hasonló státuszt jelent, mint a mobiltelefon, ezért mielőbbi reformokra van szükség ahhoz, hogy biztosítani tudják ezt minél több európai polgárnak. Az Európai Unió a probléma megoldása kapcsán úgy véli, hogy a versenyhelyzetet kell teremteni, valamint határozott szabályozást kell létrehozni, s ezzel együtt pedig támogatást nyújtani a tagállamoknak abban, hogy az infrastruktúra fejlesztését végre tudják hajtani. Az Európai Bizottság novemberben teszi közzé a távközlés reformjára irányuló részletes elképzeléseit.