Szemétszedés a szeméttengerből
2013/05/28 08:00
1398 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az óceánokban úszó, hatalmas kiterjedésű szemétszigetek mérgezik a vizet és óriási pusztítást végeznek az élővilágban. A probléma előtt eddig tanácstalanul állt az emberiség. Most egy 19 éves holland diák olyan ötlettel állt elő, ami felvillantja a reális megoldást. A kidolgozás alatt álló öltet szerint, rája alakú, összekapcsolt szerkezetekkel tisztítanák meg az óceánokat.

A világ óceánjain több millió tonna szemét úszik, ez hatalmas terhelés az élővilág számára. A vízen lebegő nagy része műanyag. Tengeri élőlények sokasága leli halálát a műanyag csapdákban. A probléma mértékét érzékelteti, hogy becslések szerint 100 millió tonna, úszó hulladékról van szó. A hulladék 20 százaléka a hajókról és az olajfúró szigetekről, 80 százaléka a szárazföldről származik. Az állandó víz alatti áramlatok tartják egyben a különös szeméttelepet.

uszoszemetsziget Úszó szemétsziget, Kép forrása: www.nlarchitects.nl/virtreal/21

Lebegve puszítanak

Az ENSZ környezetvédelmi programja szerint a tengerekbe került műanyaghulladék évente 1 millió tengeri madár és 100 ezer tengeri emlős pusztulását okozza. A probléma szemmel látható részét az úszó szemétszigetek jelentik. Ennél nagyobb gondot okoznak a már lebomlott, vagy bomlófélben lévő műanyagok. A sós víz és az ibolyántúli sugárzás miatt a műanyagok meglepően gyorsan esnek szét kis darabokra az óceánban. Ezek a kicsi műanyag darabok szemmel alig, vagy nem is vehetőek észre, ennek ellenére hatalmas pusztítást képesek véghezvinni az élővilágban. A halak, madarak és más tengeri élőlények emésztőrendszerébe kerülve ölik meg őket.

Emellett az óceánban úszó műanyag zacskók végeznek még kegyetlen pusztítást: a nyelőcsatornákat eltömítve éhhalált okoznak, a légzés leállhat, illetve gyakran a zacskó egyszerűen felakad az áldozatra és lassítja annak mozgását, amely nem lesz képes többet elmenekülni a ragadozók elől.

Egy ötlet, ami beválhat

A hagyományos szemétbegyűjtési technikák itt nem alkalmazhatóak, pénzügyileg is lehetetlen vállalkozások lennének. A probléma és annak nagysága előtt sokáig tehetetlenül állt a világ, az első értékelhető ötlettel egy holland diák állt elő. A 19 éves Boyan Slat megálmodott egy olyan szerkezetet, ami a hullámok és a nap erejét használva gyűjtené be az úszó szemetet. Sok sajtótermékben ez úgy jelent meg, hogy megszületett a megoldás, azonban Boyen Slat honlapján (www.boyenslat.com) kiemeli, hogy az ötlet a tervezés fázisában van, és még nagyon sok munka van hátra a megvalósulásig, működésig. Az Ocean Cleanup Array elnevezésű projekt megvalósíthatósági tanulmányának kb. 25 százalékával készült el a fejlesztő csapat, ami 50 mérnökből, tervezőből, külső szakértőből és több egyetemi hallgatóból áll, nem mellékesen folyamatosan várják az újabb munkatársak jelentkezését.

raja1

Használva a természet erejét

Az Ocean Cleanup Array működése valamelyest hasonlít ahhoz a módszerhez, ahogy az úszó olajfoltokat gyűjtik be a víz felszínéről. A szerkezet formája egy rájára hasonlít leginkább. Működési elve nagyvonalakban a következőképpen írható le: a rája alakú szigeteket az óceán fenekéhez lesznek rögzítve, a hulladékot a szemétszigetek felső rétegéről gyűjtenék be, majd válogatnák szét további feldolgozáshoz. A nap és a hullámok energiája által hajtott hajókat hatalmas lebegő karok kötnék össze, és az áramlatok tölcsérszerűen terelnék a karok közé, majd ezekhez a platformokhoz a hulladékot. Az ötlet lényege, hogy ne az óceánokon keresztül legyen mozgatva a szemét, hanem a víz áramlását segítségül hívva a szerkezet felé legyen terelve, ami tölcsérként magába szippantja azt.

raja2

A szerkezet tervezése során arra is ügyelnek, hogy az majd a lehető legkevesebb károsanyag-kibocsátással működjön, ezért inkább a napból és a vízből/hullámokból nyeri majd az energiát. A jelenleg befektetőkre váró megoldás, a feltaláló szerint öt év alatt legalább egy óriás szemétszigetet teljesen el tudna tüntetni.