Szerencs vára
Érsek Dóra
2008/10/20 11:46
595 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A Hegyalja kapujának nevezett Szerencs települése a Bodrog folyó közelében, a középkor évszázadai során vizenyős, erősen mocsaras területen alakult ki. Az Árpád-házi uralkodók idején a Bogát-Radvány nemzetség tagjai itt alapítottak meg egy bencés apátságot, hogy az elhunyt előkelőiket méltó módon temethessék el.
Szerencs vára (Forrás: www.civertan.hu)

Az egyházi szerepkörnek a XVI. században, a törökkel vívott vesztes mohácsi csata utáni időszakban vetett véget a Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd királyok párthívei között zajló belháború. Az egykorú adatok szerint 1556-ban a János király táborához tartozó Németi Ferenc tokaji várnagy erőszakkal megszállta és kiűzte falai közül a szerzeteseket, majd sietve megerődítette, katonaságot hagyva benne. Az ellentábor válasza két esztendő múltán érkezett meg, de a szerencsi vitézek váratlan rohamukkal szétszórták a felvonuló osztrák zsoldosokat. Hogy elférjen a teljes helyőrség, rövidesen kibővítették fából és földből készített külső palánkfallal - a Huszárvárral -, ahol a könnyűlovasságot helyezték el a raktárakkal egyetemben. Így már egy korabeli zsoldlista szerint száz gyalogos, száz lovas állomásozhatott a szerencsi erősségben. 

Nemcsak a két uralkodó párthívei, hanem az ország középső vidékét tartósan megszálló törökök folyamatos rablótámadásai is fenyegették a várat, ellenük sokszor kellett harcba menni a szerencsi vitézeknek. Korabeli feljegyzés szerint például 1558-ban a Sajó folyó menti Kaza községnél csaptak le a füleki bég fosztogató katonaságára. A következő esztendőben viszont magukat kellett megvédeniük, mivel Habsburg zsoldosok vonultak fel a mocsaras területen emelkedő, mély vizesárokkal védelmezett szerencsi végvár ellen. A védők szerencséjére azonban rövidesen befutott Németi Ferenc tokaji felmentő csapatai élén, akik váratlan támadásukkal teljesen szétverték a táborhelyükön a bortól éppen vigadozó-mulató zsoldosokat. Végül a hadászatilag sokkal jelentősebb Tokaj várának bevétele után tudta 1565-ben elfoglalni Habsburg Ferdinánd király serege, amikor közeledtük hírére a megrémült helyőrsége kardcsapás nélkül feladta posztját. Magántulajdonba 1583-ban került, amikor Habsburg Miksa minden hozzá tartozó jobbágyfaluval és jövedelemmel együtt 9160 aranyforintért elzálogosította Rákóczi Zsigmond szendrői várkapitánynak, aki később végleges birtokadományt szerzett rá. 

A mérhetetlen gazdagságú, a Rákóczi família vagyonát megalapozó főnemest halála után 1609-ben a szerencsi református templomban temették el. Egy 1635-ös várbeli összeírás szerint a szerencsi helyőrség fegyverházában 50 puskát és 11 kisebb űrméretű löveget tároltak. (Figyelemreméltó, hogy a külsővárban 20 pávát és 5 hattyút is tartottak.) 1644-ben közelítették meg ismét ellenséges hadak, amikor Esterházy Miklós nádorispán katonasága szállta meg a végvárat, amit a megrémült tiszttartója az első szóra feladott.

A korabeli feljegyzések szerint a bevonuló királyi zsoldosok feltörték a borospincéket, az élelmiszert mind elrabolták, néhány zabolátlan, részeg zsoldos még a szerencsi református templomba is betört, ahol feldúlták Rákóczi Zsigmond fejedelem szarkofágját is. A holttestet kiforgatták a helyéről és kirabolták. Rövidesen azonban az ellentámadásba lendülő erdélyi katonák ismét visszafoglalták, az áruló tiszttartót, pedig fejjel lefelé akasztották fel a külsővár kapujára. 1670-ben a Habsburg császári ház elleni Wesselényi-féle összeesküvés megtorlásaként falai közé osztrák katonaság vonult be. A törökkel szövetséges Thököly Imre kurucai kardcsapás nélkül vették birtokukba a stratégiai szempontból már elavult végvárat, aminek a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején sem volt már hadi szerepe. Az 1711-es szatmári békekötés után a "nagyságos fejedelemtől" elkobozták a fele részét, mivel az uradalom másik fele továbbra is a nővérét, Rákóczi Juliannát illette meg, aki férje, gróf 
Aspremont
császári generális révén a Habsburg-ház híve maradt. 

Különböző főúri családok lakták a továbbiakban, akik ízlésüknek megfelelően nagymértékben átalakították és középkori védőműveitől megfosztották a várat. A második világháború után gazdasági célokra használták az épülettömböt, ennek a méltatlan állapotnak az 1960-as években kezdődött régészeti kutatások és helyreállítások vetettek véget, hogy napjainkra Szerencs városának kulturális központja, a Zempléni Múzeumot és a Huszárvár Szállodát fogadja be történelmi falai közé. 

Forrás: www.civertan.hu