Születés a babonák világában
Simon Tamás
2004/03/14 15:13
3465 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A születés az emberi élet első szakasza. A közösség emlékezete őrizte a hagyományokat, szokásokat. A hiedelem szerint a születés pillanata, körülményei meghatározzák a gyermek egyéni tulajdonságait, jellemét, további sorsát.
  • Úgy tartották, ha valaki köldökzsinórral a nyakán szüleik, kötélen végzi.
  • Ha az újszülött marokba szorítja a kezét, fösvény felnőtt lesz.
  • A foggal született gyermek tudós lesz.
  • A hetedik gyermek keze hasznos a gyógyításra
  • Hétfőn nem jó születni, mert hét bajt jelent.
  • A kedden született gyermek kedves lesz.
  • A szombaton született gyermek nyalka felnőtt lesz.
  • A vasárnapon születettek lusták lesznek.

Az első héten a bába /a szülésnél segítkező asszony/ fürösztötte a gyermeket. Az első fürösztővízbe az apa fémpénzt dobott, ami a bába fizetsége is volt. Összege a család anyagi helyzetétől függött. A vízbe dobott pénznek mágikus jelentése is volt: a gyermek egész életében pénzben fürödjön. Ceruzát is tettek a vízbe, hogy felnőttként majd könnyen keresse kenyerét. A fürösztésre szánt vizet felforralták, hűlni hagyták, kamillát, tejet tettek bele, hogy szép fehér legyen a baba bőre, babarózsa szirmot is szórtak bele, hogy orcája piros legyen.

Az öltöztetésnél a kisinget fordítva adták a babára, hogy a megrontástól megvédjék. A gyermek csuklójáról nem maradhatott el a piros szalag, amely szintén a rontástól védett. A gyermeket bölcsőben tartották, melyet vesszőből fontak, fából faragtak. Rózsafűzért, szentelt vizet is tettek a bölcsőbe, hogy a gyermeket megvédje a gonosztól. Sok tiltó hiedelem betartására ügyeltek.

A bölcsőt nem volt szabad üresen ringatni, mert meghal a gyerek. A fürdővizet este nem volt szabad kiönteni, mert az álmatlan éjszakát jelentett. A kiteregetett pelenkát is igyekeztek napszállta előtt bevinni, ne legyen álmatlan az éjszaka.

  • Óvakodni kellett a gyerek megijesztésétől, mert dadogóssá válhatott.
  • A babalátogatókat mindig le kellett ültetni, el ne vigye a baba álmát.
  • Tilos megjajgatni a gyereket,
  • Nem szabad átlépni felette, mert nem fog megnőni.

Sok következmény ismerete nélküli tiltó hiedelem betartására ügyeltek

  • Tilos volt az először levágott hajat kidobni, gyereket a bölcsőben egyedül hagyni.

A hiedelem szerint az anyajegyet a gyerekről le lehet nyalni: ha 3 egymás utáni napon, napfelkelte előtt, az anyagjegyet 3-szor megnyalják, 3-szor köpnek rá, biztosan elmúlik.Dús lesz a gyermek haja ha naponta szőrkefével 100-szor fésülik.A gyermeket anyatejjel táplálták, amikor sírt akkor szoptatták. Két szoptatás között ánizsos, köménymagos, székfűteával itatták. A síró gyermeknek úgynevezett csutakot csináltak. Ritka szövésű rongyba cukorral, mézzel összegyúrt kenyeret kötöttek, azt adták a gyermek szájába hogy ne sírjon.

A rokonság enni-inni vitt, hogy a gyermekágyas hamar megerősödjön. A kománé 5-ször vitt enni, ebédet, uzsonnát váltogatva. Az újszülöttet igyekeztek minél előbb megkeresztelni. A megkeresztelt gyermekre kevesebb veszély leselkedik - vélték az öregek.

Szülés után 6 héttel volt az avatás, melynek nagy jelentőséget tulajdonítottak. Az anya gyermekével először hagyhatta el a házat, misére ment, gyermekével a karján égő gyertyával a szertartás végén megkerülte az oltárt, miközben a pap imádkozott. Két éves kora körül hagyták el a gyerek szoptatását. A anya mellét ecettel, paprikával, sóval tyúkepével, fokhagymával, kenték, hogy a gyermek ne akarjon tovább szopni - vélték 1950 tájékán is.