Téltemetés-tavaszvárás világszerte stílusosan
2015/02/09 16:21
1375 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe, jellemzően az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes felvonulások ideje. A hedonista mulatságok célja, hogy a természetet hasonló bőségre ösztönözzék. A farsang egy mozgóünnep, hagyományosan Vízkereszttől (január 6.) a nagyböjt kezdetéig, hamvazószerdáig tart. A szokások és hiedelmek viszont többnyire farsangvasárnaphoz, farsanghétfőhöz és húshagyó keddhez kötődnek.

shutterstock_184636781_converted

Farsang vagy karnevál?

A téltemető-tavaszváró mulatozás hagyománya számos országban elterjedt, Magyarországon a középkorban honosodott meg, Mátyás és II. Lajos udvarában különösen népszerű volt. Számos hatás érvényesült benne, a városi polgárság és a falusi lakosság szokásaiban német, míg az arisztokrácia körében olasz és francia vonások erősödtek meg.  Elnevezésében a német gyökerek köszönnek vissza. A farsang kifejezés egy bajor-osztrák jövevényszó, a „vaschang” kifejezésből származik.

Az álarcos mulatságok eredete az ókori időkbe nyúlik vissza. A görögök minden tavasszal ünnepséget rendeztek a bor istene, Dionüszosz tiszteletére. A rómaiak átvették ezt a szokást, ők Bacchus, a boristen tiszteletére megtartották a Bacchanaliát, valamint a Saturnaliát is, amikor a szolgák részeg tivornyázás keretében ruhát cseréltek uraikkal. Az ünnepek egy álló hétig is eltartottak, a mulatozás során a szegényeket megvendégelték, a családtagok ajándékokat adtak egymásnak, a programot gladiátorviadalok színesítették. A carneval szó jelentésmagyarázata is itt keresendő. A „carne vale” latin kifejezés jelentése búcsú a hústól, egy másik magyarázat szerint azonban Róma utcáin az álarcos menet által végigtolt szekér nevéből, a carrus navalisból alakult ki.

Farsangi szokások világszerte

Velence

A farsang hazája Itália. A leghíresebb a Velencei karnevál, mely hagyományosan már István napján (dec. 26.) elkezdődött, a gyakorlatban azonban hamvazószerda előtt két héttel kezdődik és egy nappal hamvazószerda előtt ér véget. A húshagyó csütörtöki ünnepségek eredetileg parádés felvonulással kezdődtek, melyet virágkoszorúba öltöztetett ökrök vezettek. Amikor a felvonuló tömeg elérte a Szent Márk teret, az ökröket a dózse szeme láttára egy széles pengéjű kard egyetlen csapásával lefejezték. Az ünnepségsorozat végén - húshagyó kedd éjjel - a velenceiek ismét összegyűltek a város főterén, levették álarcaikat, és kórusban kiáltozva búcsúztak a téltől.

A gondolák és lagúnák városának csodás maszkokkal tarkított, fényűző rendezvénye.

Napjainkban a galambröptetés vagy az Angyalok szárnyalása nevű eseménnyel indul a karneváli hét. A papírból készült madarat sűrű konfettizápor közepette egy kábel segítségével eresztik le a harangtoronyból. A galambröptetés hagyománya a legrégebbi karneválokig vezethető vissza, akkoriban egy kötéltáncos sétált végig a Campanile és a Dózse-palota loggiája között kifeszített kötélen.

Párizs, Nizza

A franciák parádés felvonulásokkal tarkított rendezvénye a tíz napig tartó nizzai karnevál. A karnevál minden évben egy adott téma köré épül, amely meghatározza a felvonulók díszeit, ruháit, táncait. A francia fővárosban, Párizsban is rendeznek felvonulást, itt a boeuf gras-t (kövér ökör) álarcosok vezetik körül a városban, s ezzel fejezik be a farsang ünnepét.

Német városok

Németországban a farsangi időszak utolsó keddjén rendezik a Narrenfestet. A bolondok keddje nem más, mint húshagyó kedd. Szintén német nyelvterületen elterjedt szokás a Weibermühle (csodamalom). A történet szerint a fiatal férfi csúf öregasszonyt vesz feleségül, akit a molnár kellő jutalom ellenében fiatal lánnyá őröl vissza.

Rio de Janeiro

A riói karnevál portugál őse az Entrudo, ahol a résztvevők kölnivel, vizes porral, záptojással vagy citromhéjjal dobálták egymást. Az első riói karnevált portugál bevándorlók rendezték 1723-ban. A résztvevők három napon keresztül maszkot viselve rohangáltak az utcákon. A karnevál mára a világ legnagyobb, legfergetegesebb farsangi felvonulásává nőtte ki magát. A riói karneválon hatalmas feldíszített felvonulási kocsikkal vonulnak fel a szambaiskolák, táncversenyük a rendezvény leglátványosabb része. A szambaiskolák Rióban nemcsak tánciskolák, többek között oktatási és egészségügyi ellátást is nyújtanak tagjaik számára.

A 700 méter hosszú építményben, akár 4000 táncossal vonulnak fel az iskolák.

Tenerife

Spanyolországban Sebestyén-napkor (január 20.) kezdődik a farsang. Grandiózus díszletei miatt a világ második legnagyobb farsangi ünnepsége a Santa Cruz de Tenerife-i karnevált. Kialakulása a történeti feljegyzések szerint a Kanári-szigetek európai hódítására vezethető vissza, fontos központi programja a karnevál királynőjének megválasztása.

A tenerifei a világ második legnagyobb karneváli felvonulása

Maszkos alakoskodás

Magyarországon jellemző farsangi szokás az ún. maszkos alakoskodás, ezek közül a legismertebb a Mohácsi busójárás. A sokác népszokás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság.

Mohácson a hagyomány eredetét a török kiűzésének történetével kötik össze. A monda szerint a mohácsiak a rabigát megelégelve, ijesztő álarcokat öltve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel az éj leple alatt csónakra szálltak, átkeltek a Dunán és kizavarták a törököket Mohácsról. Mindennek aligha van történeti alapja.

buso Az igazi busó öltözet részei:

  • szőrével kifordított rövid bunda
  • szalmával kitömött gatya, rajta gyapjúból kötött cifra harisnya
  • a bundát öv vagy marhakötél fogja össze deréktájon, melyen marhakolomp lóg
  • kereplő vagy soktollú, fából készült buzogány, melyet a kezükben tartanak
  • fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc

A 2015-ös busójárás február 12. és február 17. között kerül megrendezésre, részletes programja a rendezvény honlapján olvasható.

Siska Csilla cikke