Trója kincsei Stuttgartban
2001/04/13 00:00
1282 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
"Jelentem Őfelségének hogy megtaláltam azokat a sírokat, amelyeket a hagyomány Agamemnon, Cassandra és társaik sírjának tart. Hatalmas kincseket találtam, tiszta aranyból. Ezek a kincsek egymagukban képesek betölteni egy nagy múzeumot, amely a világ legcsodálatosabb múzeuma lesz" - írta Heinrich Schliemann régész I. György görög királynak a múlt század végén. A trójai aranykincsek egy részéből most kiállítás nyílt Stuttgartban.


Heinrich Schliemann (1822-1890) amatőr régészként megtalálta Trója tomjait

Történetünk főhőse egy Heinrich Schliemann nevű német, aki életpályáját Fürstenbergben fűszeres inasként kezdte. A kalandvágyó fiatalember unalmasnak találva a munkát, Amsterdamba ment, ahol irodai szolga lett egy kereskedőházban. Itt szabad idejében idegen nyelveket tanult. Ennek köszönhetően küldték el tárgyalni Moszkvába, majd kinevezték a cég szentpétervári állandó képviselőjének. Innentől kezdve ráköszönt a szerencse. Kivándorolt Amerikába, ahol aranyásókkal kereskedett és valószínűleg nem egyenes úton tovább növelte vagyonát, majd a régészetnek szentelte magát. Mint nagy Homérosz-rajongó, Athénban telepedett le, görög lányt vett feleségül, és két gyermekét Agamemnonnak és Andromachénak nevezte el.

A nagy fordulat életében 1870-ben következett be. Mivel az ókori Trója mítosza vonzotta, ott akarta első ásatását megkezdeni. Trója helyét illetően a szakemberek véleménye megosztott volt: két domb is szóba jöhetett. Ő a Hissarlikot választotta, mivel jobban hasonlított a Homérosz által leírtakhoz. 1870 és 1890 között hét ásatást irányított ott és hallatlan szerencsével járt. 1873 tavaszán a munkások két kolosszális kaput ástak ki a földből, valamint egy nagy épület megégett maradványait. Schliemann biztos volt abban, hogy Trója romjait találták meg. Nem sokkal ezután találták meg az első arany és bronztárgyakat, amelyeket Priamus, Trója utolsó királya kincseinek hitt. A tárgyakat Athénba szállíttatta, és az egész világ értesült a felfedezésről.

Ugyanebben az időben máshol is folytatott kutatásokat, így 1874-től Mükena citadellájának romjainál. Mint Trójánál, itt is Homérosz volt a forrás. És itt is vele volt a szerencse. Sírokat tárt fel, amelyekben nagy arany álarcokat talált. A sírokat Agamemnon, Cassandra és társai nyughelyének vélte. "Jelentem Őfelségének - írta akkor I. György görög királynak - hogy megtaláltam azokat a sírokat, amelyeket a hagyomány Agamemnon, Cassandra és társaik sírjának tart. Hatalmas kincseket találtam, tiszta aranyból. Ezek a kincsek egymagukban képesek betölteni egy nagy múzeumot, amely a világ legcsodálatosabb múzeuma lesz."


Agamemnon maszkja színaranyból

Tizennégy kilogrammnyi aranytárgyat küldött el Athénnak, amely ma is régészeti múzeumában őrzi azokat. A maszkokon kívül ékszerek, kupák, fegyverek vannak köztük. Trójánál a húsz év alatt kétszázötven aranytárgy jutott a birtokába. Nyakéket, fülbevalók, diadémok, amelyekről azt hitte, hogy Helénáé voltak. Miután többször el akarta adni őket, végül 1881-ben mindet Berlinnek ajándékozta. A kincs ott maradt 1945-ig, amikor is nyoma veszett. 1993-ban derült ki, hogy a moszkvai Puskin múzeum pincéiben van elrejtve. 1995-ben aztán az oroszok ki is állították. Jelenleg tárgyalások folynak a Németországnak való visszaadásáról.

Az ásatások azonban a múlt században is továbbfolytak. A Stuttgarti június 17.-ig nyitva tartó kiállításon például Manfred Korfman német régész 1988-ban megtalált újabb leleteit állították ki. Ezek a leletek is csodálatosak, de ma már bizonyos, hogy Schliemann nem Priamus kincsét találta meg, a kincsek jó ezer évvel korábban származnak. A mükénei aranyálarcok sem voltak Agamemnóné és társaié, hiszen ők nem történelmi, hanem csupán irodalmi hősök voltak. Az amatőr régész tévedett, de hogy kik voltak a titokzatos harcosok, akik a feltételezések szerint a kr.e. II. évezredben éltek, azt még nem derítette ki a tudomány.
(gnl)