Tudnivalók az EU-ról - Együttműködés, döntéshozatal
2004/04/16 10:44
1089 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Mi is az a "sokat emlegetett" három alappillér, amin az EU alapul? Mi az egyes uniós intézmények és szervek szerepe? Milyen döntési eljárások léteznek?

Az EU három pillére

A Maastrichti Szerződés (1992) három tartópillérre építette fel az Európai Uniót:

1.

Az Európai Közösségek pillére: ez a pillér a Párizsi (1951) és a Római Szerződések (1957) három közösségéből tevődik össze, az Európai Gazdasági Közösségből (1993 óta egyszerűen: Európai Közösség - EK), az Európai Atomenergia Közösségből (EURATOM) és az Európai Szén- és Acélközösségből (ESZAK).

Az első pillérben általában kétféle módon születhet döntés

  • A Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlament meghallgatását követően a Tanács egyhangúlag dönt. Ez a konzultációs eljárás.
  • A Bizottság javaslata alapján a Tanács és az Európai Parlament mint társjogalkotók döntenek az adott kérdésben. Ez az együttdöntési eljárás.

2.

A Közös Kül- és Biztonságpolitika pillére: a tagállamok kül- és biztonságpolitikai koordinációjának színtere. A döntések a tagállamok konszenzusával kormányközi együttműködés keretében születnek.

3.

A Bel- és Igazságügyi Együttműködés pillére: a polgári- és büntetőjogi, határrendészeti, illetve rendőri együttműködés színtere. A döntések a tagállamok konszenzusával kormányközi együttműködés keretében születnek.

Együttdöntési eljárás és a minősített többségű döntéshozatal az Európai Unióban

Mi az egyes uniós intézmények és szervek szerepe?

Az Európai Uniónak öt intézménye van: az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Bíróság, és a Számvevőszék. Ezen kívül két tanácsadó testület is működik: a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága. Az Európai Központi Bank (EKB) a gazdaság- és monetáris politika terén játszik fontos szerepet. A tagállamok állam- és kormányfőiből valamint a Bizottság elnökéből álló Európai Tanács évente legalább kétszer ülésezik. Az Európai Tanács mint politikai testület célja, hogy lendületet adjon az Unió fejlődéséhez és átfogó politikai irányelveket fektessen le. Az Unió csak a Szerződések által ráruházott hatalom keretein belül cselekedhet, amelyhez a tagállamok a parlamenti vagy népszavazás útján történő ratifikációs folyamattal beleegyezésüket adták.

A Szerződések által meghatározott területeken hozott közösségi intézkedések több döntéshozatali eljárással születhetnek. A két leggyakoribb döntéshozatali eljárás röviden a következő:

  1. Az együttdöntési eljárás, amely például a belső piac, közlekedéspolitika, környezetvédelmi politika vagy kutatási programok terén használatos - során a Bizottság, gyakran az érdekeltekkel történt egyeztetést követően, benyújtja javaslatát. Amennyiben szükséges, a Régiók Bizottsága és/vagy a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét is kikérik. A javaslatot akkor fogadják el, ha a Parlament és a Tanács is minősített többségi szavazással jóváhagyta.
  2. A konzultációs eljárás során a Bizottság benyújtja javaslatát, majd a Parlament, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága véleményezi a javaslatot. A döntést a Tanács hozza minősített többségi (pl. mezőgazdasági kérdésekben) vagy egyhangú (pl. adózással kapcsolatos ügyekben) szavazással.

Forrás

  • Európai Tájékoztatási Központ