Új naprendszer a Naprendszerben?
2000/03/27 00:00
1041 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Már a cím is meghökkentő! A szerző, Bódor Levente, a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium tanulója, érdekes elgondolását foglalta össze. Akár vitaindítónak is felfoghatjuk, várjuk a véleményeket, hozzászólásokat!

Új naprendszer a Naprendszerben ?

"Őrült beszéd, de van benne rendszer!"

Madách Imre

A különböző újságokban sokat lehet olvasni az emberiség problémáiról. Ezek közül három olyan van, ami szerintem a legnagyobb gondot jelenti. Az egyik a Föld túlnépesedése, a másik a Föld teljes kizsákmányolása (itt elsősorban az emberek számára legfontosabb tényezőkre gondolok, a tiszta ivóvízre, a levegőre, az élelemre), a harmadik pedig a jóslat a Nap kihűléséről (az, hogy ez mikor következik be, szerintem lényegtelen az emberiség számára).

A fenti problémák megoldásán sokat gondolkoztam, és egy nem mindennapi és merész javaslatot teszek. A javaslat nem a megoldást tartalmazza, hanem egy ötlet arra, hogyan lehet gyarmatosítani a világűrt. Alakítsuk át a Jupitert egy "kis Nappá" , az egyik Jupiter holdat pedig, a Ganymedes-t "kis Földdé". Azért gondoltam a Jupiterre, mert viszonylag közel van, a Naptól mért távolsága 778 millió kilométer. Ezt az utat már több űrszonda is megtette, elsőként 1973-ban a Pioneer-10 haladt el a Jupiter mellett és készített fényképeket a bolygóról. 1979-ben a Voyager-1 és a Voyager-2 érte el a Jupitert és a bolygóról, valamint holdjairól készített felvételeket, gyűjtött adatokat. Az űrszondák adataiból arra a következtetésre jutottam, elképzelhető, hogy a Jupiterből egy Napot lehet csinálni. A következő adatok összehasonlítása és a Jupiter belső szerkezete miatt jutott eszembe az átalakítás ötlete.

NAPJUPITER
TÖMEG(kg)
ÁTMÉRŐ(KM)

1,4 millió

142800

KÖZEPES SŰRŰSÉG( )

/Az Jupiter bemutatása/

Jelenlegi tudásunk alapján a Jupiter nagy része hidrogén, csakúgy, mint a Napé. Úgy tűnik alkalmas arra, hogy beindítsuk benne azt a fúziós folyamatot, amely a Napban az energiát termeli. Hogyan lehetne ezt a reakciót elindítani a Jupiterben? A megoldáshoz az ötletet a hidrogénbomba adta. A hidrogénbomba úgy működik, hogy ebben a bombában van egy atombomba, amelynek felrobbanásakor olyan körülmények keletkeznek, hogy be tud indulni a fúzió. Van-e az emberiség kezében akkora atombomba, amivel beindítható a Jupiterben a fúzió? A különböző újságok becslése alapján úgy tudom, hogy a Földön annyi atombomba van, amellyel a Földet több mint hússzor el lehetne pusztítani. Ezt a sok atomfegyvert - persze megfelelő számítások elvégzése után - beindítható az ott lévő hidrogén fúziója. A bomba Jupiterbe való juttatása nem okozhat különösebb műszaki problémát, viszont nagyon sok pénzbe kerülne. Így viszont megszabadulhatna az emberiség az összes atomfegyvertől is. Gondot jelenthet, hogy a rakétáknak át kellene haladniuk a kisbolygók övezetén, ami elég nagy kockázatot jelent, hiszen beleütközhetnének valamelyik kisbolygóba, és ez nagyon veszélyes. Ez a probléma is megoldható megfelelő előkészítéssel, hiszen sok űrszonda jutott már túl ezen az övezeten. Persze az előbb leírtak csak azután kerülhetnének megvalósításra, miután nagyon sok tudós megvizsgálta, hogy milyen következményei lennének e terv megvalósításának. Számítógéppel és kísérletekkel szimulálni lehetne, hogyan viselkedne a Jupiter a bombák hatására.

Ha a Jupiterben beindulnak a fúziós folyamatok, akkor ezek a körülötte keringő holdakra milyen befolyással lesznek? Szerintem a Jupiter holdjai közül a Ganymedes az, amelyen az ős Földhöz hasonló állapot alakulhatna ki : Mivel a Ganymedes felszínének több mint a felét vízjég fedi, ennek a jégrétegnek a megolvadása után megfelelő mennyiségű víz áll rendelkezésre, a hold többi része pedig szárazföld lenne. Az új bolygó ilyen állapotában már alkalmas lehet űrgyarmat létrehozására, bár gondot jelenthet, hogy a légkör összetétele és egyéb tulajdonságai nem jósolhatók meg előre. Az USA-ban kipróbált BIOSZFÉRA - program egy kísérlet volt arra, hogyan lehetne egy ilyen űrgyarmatot működtetni. Ennek tapasztalatait is fel lehetne használni. Elképzelhető, hogy a Callisto és az Európa nevű holdak is alkalmasak lehetnek űrtelepek létrehozására, egyedül a Io tűnik alkalmatlannak erre, a víz és jég hiánya valamint a vulkáni tevékenység miatt. Ezek a gondolatok lehet, hogy néhány év múlva megerősítést nyernek, de lehet, hogy - miután többet tudunk meg a Jupiter-ről és holdjairól - elvetésre kerülnek.

A merész gondolatok megvalósításának költségei nagyon nagyok lennének, csak a világ összes országának összefogásával valósíthatóak meg. A világűrben bármilyen tevékenységet csak Alapelv Szerződés elemeinek betartásával lehet végezni. Ezt az alapokmányt 1967. január 27-én írták alá.

Főbb rendelkezései szerint tilos:

  • nukleáris és más tömegpusztító fegyvert Föld körüli pályára juttatni, vagy bármi más módon elhelyezni;
  • a világűr tevékenység során el kell kerülni a káros szennyeződést, valamint a földi környezet hátrányos megváltoztatását;

Az általam kigondolt terv szerintem, sérti ezeket a rendelkezéseket, és így csak szükséghelyzetben lehetne ezt végrehajtani.

Amikor este belenéztem a távcsövembe és láttam a Jupitert a holdjaival, arra gondoltam, hogy ezeket a gondolatokat talán le sem kellett volna írnom.


Irodalomjegyzék

L.A. Gilberg : Az ég meghódítása
Walter Conrad : A Jákob-pálcától a műholdas navigálásig
Nagy István György: Űrhajózás
Dr. Horváth András - Szabó Attila: Űrhajózás - Űrkutatás
Makra Zsigmond: Űrhajózás holnapután
Űrhajózási lexikon
Peter Francis: A bolygók
SH ATLASZ - Atomfizika
Almár-Both-Horváth-Szabó: Űrtan SH ATLASZ