Út az űrbe
2012/04/10 08:00
674 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

1961. április 12-én Jurij Gagarin repülő őrnagy megkezdte az emberiség első föld körüli repülésést a szovjet Vosztok-1 űrhajó fedélzetén, ezzel kezdetét vete az  űrhajózás története. A hidegháború kiváltotta fokozott versenyben folytatott kutatások és fejlesztéseknek lett köszönhető a  rendkívüli esemény megvalósulása, de a napjaink  űrturizmusához vezető út első kockáit már az 1800-as évek végén letették.

urutazas_600

Elméletek

Már Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij orosz tudóst fogalalkozatta a rakéták működése és elméletben (1883-1903) dolgozta ki a folyékony hajtóanyagú rakéták lehetőségét. Továbbment gondolatban Robert Goddard, sőt, az elméketet gyakorlatba helyezve, 1926 tavaszán elindított Nell-nek elkeresztelt első folyékony üzemanyaggal működő rakétáját.

Az erdélyi szász származású Hermann Oberth német fizikus ezután írta meg a Rakéta a világűrbe dolgoztát (1922), amit hét esztendő múlva követett Utak az űrhajózáshoz című munkája, mellyel a német és amerikai rakétafejlesztésekben központi szerepet játszó Wehrner von Braun-nak is lendületet adott.

Az első rakéták

Az első folyékony üzemanyagú rakétafegyvereket Braun titokban készült tervei alapozták meg még a Német Birodalomban. A háború után az Egyesült Államok felfedezte jelentőségét, így a fizikus családjáal Amerikában folytathatta kutatásait és az amerikai űrhivatallal közösen hozhatta létre a Saturn rakétát, amelynek az első Holdraszálláskor volt jelentős szerepe. A szovjetek és amerikaiak között valódi csata a szovjet Szputnyik-1 nevezetű műhold fellővésével kezdődött (1957. október 4.), amitől az amerikaiak valóságos sokkot kaptak (sputnik shock). A kazahsztáni Bajkonúrból kilőtt második űrszondában már egy élőlény, Lakja kutya is utazott. Az amerikaiak mindkét fellövést hidegháborús hadüzenetként fogták fel, így rengeteg energia és pénz beleölése, illtve megannyi kudarc után elindították az Exlplorer-1 elnevezésű első műhodjukat. 

Ember az űrben

1961. év április 12-én elérkezett a nagy alkalom. A 27 éves Jurij Gagarin a világon első emberként az űrbe repült a Vosztok-1 fedélzetén, mellyel 108 percig tartó útja során megkerülte a földet. Az amerikaiak újabb sokkhatásként élték meg a történeti pillanatot, így Johj F. Kennedy elnök kisvártatva (1961. május 25.) meghírdette az Apolló programot, melynek céljaként, nem kevesebbet, mint az ember Holdra juttatását tűzte ki.

A két nagyhatom között éles verseny még jobban fokozódott. A bejelentést követően az amerikaiak meghírdették a Gemini-programot, melyre a Szovjetunió válaszaként létrejött a Voszhod-program. Ez utóbbi ismét sikeresebbnek bizonyult, hiszen a Voszhod-2 egyik űrhajósa Alekszej Lenov lépett elsőként a világűrbe 1965 március 18-án.

A Sas leszáll

1969-ben jött el az amerikaiak nagy pillanata, mikor is július 20-án elhangzott a világraszóló kijelentés: „Houston, itt a Nyugalom Bázis. A Sas leszállt.” Neil Armstrong két űrhajóstársa (Adrin és Collins) kíséretében az Apollo-11 űrhajóval szerencsésen landolt a Holdon, ahol 2 óra 41 percet tölthettek. A sikeres küldetést követően az Apollo-program folytatódot, az amerikaiaknak az előkészületeknek köszönhetően és a biztos siker garantálása érdekében kilenc előre legyártott  rakétájuk, űrhajójuk állt készen, ami mellett nem is lehetett kétséges a program folytatása. A dicső győzelem után induló expedíciók küldetései egyre inkább a tudományos kutatások szellemében zajlottak nem zökkenőmentesen.

Űrbéke és tudomány

Az Egyesült államok űrprogramja egybeesett a vietnámi háborúval és már ez utóbbi is, de a kettő együttesen igencsak megrázta az amerikai gazdaságot, ráadásul az űrmisszió eredetileg kitűzött céljait valójában már teljesítette. Ennek ellenére a program folytatásakétn azt ezt követő években még hat űrhajó indult a holdra, amiből öt sikeresen teljesítette feladatát, ezzel tizenkettőre növelve a Holdra lépők számát. Utolsóként az Apollo-17 útjával zárult a program 1972-ben.

1975-ben öszekapcsolódott az amerikai Apollo-18 és a szovjetek Szojuz 19-es űrhajója, ami a két nagyhatalom közötti űrverseny lezáró akkordját is jelentette.
Már a hetvenes évektől megjelentek a több űrhajóst is ellátni képes űrállomások – Skylab, Szaljut, Mir. Ebben az idővel az amerikaiak váltottak és új céul a rakéták segítsége nélkül is működő, gazdaságosabb űrrepülők fejlesztsésébe kezdtek, mely egy nagyfokú tűrőképességű kerámiafajta kifejlesztése után sikeresnek is bizonyult.

A Columbia az első űrsiklóként 1981. április 12-én indult, 20 év múltán Gagarin utazásával egyazon napon. Ezt követte az Atlantis, majd a méltán híres Discovery űrrepülőgép állította pályára a Hubble űrtűvcsövet. Az űrsiklók a tervezett kereskedelmi hasznosítás hiányában tudományos munkát láttak el a későbbiekben, növelve az orosz-amerikai együttműködést.

Az 1986-os Challenger repülőgép hát áldozatot követelő katasztrófáját követően, 2003-ban újabb tragédia történt. Február elsején Texas fölött lezuhant a Columbia ürrepülőgép újabb hét űrhajós életét kioltva.

Kína belép

2003-ban a világon harmadik országként Kína is az űrbe jutatta első űrhajósát Szencsou-5-nek elnevezett gépén, mellyel egy 21 órás utat tett meg Jang Li-vej űrhajós. Két év múltán egy öt napos űrrepülésre felszállt a Szencsou-6 és a 2008-as Szencsou-7 indításakor Csaj Cse-kang már egy húsz perces űrsétát is tett.

Magyarok az űrben

1980 május 1-én a Szojuz-31 űrhajó a magyar Farkas Bertalannal a fedélzeten teljesítette küldetését. Egy másik magyar siker, hogy Charles Simonyi kétszer időt tölthetett a Nemzetközi Űrállomáson a világon az ötödik, illetve hetedik űrturistaként.

Kereskedelmi célok

Az 1990-es éveket követően beindultak az első magánjellegű tervek, fejlesztések, minek következményeként Burt Rutan, Paul Allen és Ted Branson egy űrturista vállalkozást hoztak létre, hogy létrehozzák az első kereskedelmi célú, SpaceShipTwo névre keresztelt űrhajót. A jelenleg működő űrszondák, műholdak működése mindennapjaink természes technológiai támogatását nyújtják. Részt vesznek a kommunkiációba, navigációban és a meteorológiában, míg a titokzatosággal övezett katonai alkalmazásai is jelentősek, nélkülük napjaink ugrásszerű informatikai fejlődései elképzelhetetlenek lennének.

Az Űrhajózás Világnapján világszerte tematikus programokat szerveznek, csillagászok nyítják ki ajtajukat, hogy egy következő űrrel foglalatoskodó generáció tudását gyarapítsák.