Változó vélemények a tagságot illetően
2007/12/07 08:00
402 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Három év az Unióban, legalábbis ennyi idő telt el Magyarország uniós taggá válása óta. Ez alatt az idő alatt, jót és rosszat egyaránt tapasztalt az ország, s nehéz lenne megítélni, hogy mi várható még az elkövetkező évek során. Egy nemrégiben készült felmérés alapján, vannak akik pozitívan ítélik meg a helyzetet, s nem kevesen vannak azok, akik úgy látják, hogy a tagsággal nem járt jól sem a hétköznapi ember, sem pedig hazánk.

velemeny1 A Szonda Ipsos 1500 ember részvételével készített felmérést a közelmúltban arról, hogy a magyarok hogyan ítélik meg az ország EU- tagságát. Még mielőtt részleteiben is megismernék a közvéleménykutatás eredményét, menjünk vissza egy kicsit az időben, s vegyük szemügyre, hogyan és minként láttak az ember a csatlakozás pillanatát. Felemásan, ennél jobb szót nehezen lehetne találni rá, hiszen sokan az életszínvonal növekedéséről, a jobb gazdasági helyzet kialakulásáról, új munkaerő-piaci lehetőségekről álmodtak, s nem kevesen hitték azt, hogy mindez elérhetővé válik egyik napról a másikra. Akik viszont másképp gondolkodtak, azok fejében inkább olyan gondolatok fordultak meg, mint az árak növekedése, a nehéz gazdasági helyzet, az életszínvonal csökkenése, s még ma is nehéz megítélni, hogy akkoriban ki gondolkodott a tagsággal együtt járó következményekről helyesen.

Egy dolog azonban vitathatatlan, bármilyen irányban is haladtunk az elmúlt években, pozitív vagy negatív képet csak az alapján lehet festeni erről a három évről, hogy mit gondol, és hogy érez ezzel kapcsolatosan az utca embere. S most ez a szempont számít, hiszen a politika oldaláról megközelítve mást látunk és láthatunk, mint amit az emberek a hétköznapi tapasztalataik során elhisznek. Mert hogy ezek a tapasztalatok sok esetben azt mutatják, hogy a lakosság jelentős részének fogalma sincs arról, mivel foglalkoznak az uniós intézmények, hogyan és milyen forrásból, milyen támogatások igényelhetők, vagy hogy létezik olyan, hogy közös agrárpolitika, a többiről már nem is beszélve. Mert hogy biztosan számtalan olyan pont van még az Európai Unió és Magyarország viszonya kapcsán, amelyről ha hallottunk is, vagy nem tudjuk, hogy mi az, vagy nem tudjuk a dolgokat helyesen értelmezni.

velemeny2 Nem csoda hát, ha a korábban már említett felmérés arról ad számot, hogy bár a megkérdezettek 47 százaléka szerint pozitív eredményeket hozott az Unióhoz való csatlakozás, 44 százalék mégis úgy látja, hogy nem lett jobb és könnyebb az élete az elmúlt három év során. Pedig, azok között a tagállamok között tartanak minket, magyarokat számon, akik támogatják az Unió további bővítését, s hasonlóan lelkesek az új Alkotmány kapcsán is. Mégis valamiért sokan úgy látják, hogy eddig csak hátrányokkal járt az uniós tagság. A felmérés több pontja viszont pozitív eredmény hozott olyan kérdések esetében, mint hogy előnyökkel járt-e a települése fejlődése szempontjából, hogy az ország EU- taggá vált. Ennek a kérdésnek a megválaszolása során a megkérdezettek 46 százaléka ítélete meg úgy, hogy eredményeket értek el a saját településük fejlesztésében, s csak ennek a fele látta a kérdést borúsan, vagyis, hogy inkább hátránya származott lakóhelyének a tagságból az elmúlt három év alatt.

Az is kiderült, hogy az emberek jelentős része úgy gondolja, nagyobb forrásokat kellene fordítani az emberi erőforrások fejlesztésére, s inkább kevesebbet más beruházásokra. Az emberi erőforrások esetében a számítástechnikai oktatás fejlesztésére, míg a beruházások kapcsán az internet hálózat fejlesztésére használnák fel több uniós forrást a megkérdezettek. Ennek a két területnek az említése, már csak azért is érdekes, mert e kettő, vagyis az oktatás és a szélessávú fejlesztés olyan területek, amelyek kapcsán folyamatos reformok mennek végbe az Unióban. Lehet, sőt biztos, hogy egészen más szemüvegen keresztül tekint az Uniós tagságra a politika, mint a hétköznapi ember, viszont nem árt figyelemmel kísérni a vélemények változását, s nagyobb teret biztosítani annak, hogy az uniós kérdések és témák kapcsán a magyarok sokkal tájékozottabbak lehessenek az elkövetkező időszakban.