Vitás pont az ülésrend - A kevesebb az néha több?
2007/12/03 08:00
523 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A demokratikus érdekképviselet egyik sarkalatos pontjával "ütközhet" az Európai Parlament, amikor azt veszi fontolóra, hogy újra gondolja az EP ülésrendjét, vagyis hogy éljen-e a "degresszív arányosság" elvével, s csökkentse-e a parlamenti képviselői helyek számát avagy sem. Az "ütközés" akár komoly konfliktusokat is eredményezhet az Európai Parlament életében.

vitas1 A 27 tagú Unió Parlamentje jelenleg 785 tagot számlál, vagyis a korábbi tervekkel és az alkotmányos szerződésben megfogalmazott elképzelésekkel szemben 35 taggal többen foglalnak helyet az Európai Parlamentben. Az alkotmányban meghatározott számhoz igazodva tehát a képviselők számát a következő választásokkor 750 fő jelenlétében kell maximalizálni, ami egyet jelent azzal, hogy a Parlament élni kíván a „degresszív arányossági elvvel”. Az elv azon a gondolaton alapszik, hogy minél népesebb egy tagállam, annál több lakost kell képviselnie egy –egy európai honatyának az ülésteremben. Az új ülésrend megalkotása során, ahogy lennének „győztesek”, úgy néhány tagállam „vesztesként”, vagyis kevesebb képviselői székkel végezne az újraosztási versenyben. A győztesek, mint Svédország, Ausztria, Szlovénia, Málta egy-egy mandátummal többel kezdhetnek neki a 2009-es parlamenti esztendőnek.

A döntés legnagyobb vesztese viszont Németország lehet, hiszen a jelenlegi 99 képviselői helyéből három átadására kényszerülne, ugyanis minden tagállam maximálisan csak 96 képviselőivel lehet jelen az Unió parlamentjében. Amennyiben a Parlament ülésrendjének reformjára a tagállamok is egyöntetűen rábólintanak, úgy hazánk is veszthet, még hozzá a jelenlegi 24 helyből, kettővel kevesebben, vagyis 22 vehetnek majd részt a brüsszeli megbeszéléseken. A helyek újraosztásának esetleges következményei hazánk mellett még 17 országot érinthet negatív mérleggel, míg néhány országnak így többek között Bulgáriának, Ciprusnak, Észtországnak, Lettországnak, Luxemburgnak és Spanyolországnak nem kell beszállnia a helyekért folytatott versengésekbe.

vitas2 Pedig sokak szemében Spanyolország az egyik legfőbb „mumus”, hiszen az újraosztás elvének betartása mellett a spanyolok néggyel több helyet birtokolhatnának az új parlamentben, figyelembe véve, hogy az ország lakossága öt millió fővel gyarapodott az elmúlt években. A lengyelek viszont pont emiatt a plusz négy hely miatt néznek rossz szemmel a spanyolokra, mivel hogy a lengyel lakosság száma ugyan félmillióval csökkent, de még így is jelentős, viszont csak egy hellyel jutna nekik több a 2009-es parlamentben. Ergo jogosnak érezhetik felháborodásukat a 4:1-es felállással szemben. 

A tagállamok azonban még nem adták áldásukat a 2009-es parlamenti ülésrendre, így akár még tovább is fajulhat ez az amúgy is kényes és vitás helyzet a brüsszeli ülésteremben. Amennyiben viszont belegyeznek az újraosztásba, a következőképpen fog alakulni az Európai Parlament képviselői mandátumainak száma 2009-ben: Németország: -3 hely (96 mandátum), Franciaország: +2 hely (74), Nagy-Britannia: +1 hely (73), Olaszország: változatlan (72), Spanyolország: +4 hely (54), Lengyelország: +1 hely (51), Románia: status quo (33), Hollandia: +1 hely (26), Belgium: -2hely (22), Csehország: -2 hely (22), Görögország: -2 hely (22), Magyarország: -2 hely (22) Svédország: +2 hely (20), Ausztria: +2 hely (19), Bulgária: +1 hely (18), Dánia: status quo (13), Szlovákia: status quo (13), Finnország: status quo (13), Írország: status quo (12), Litvánia: status quo (12), Lettország: +1 hely (9), Szlovénia +1 hely (8), Észtország: status quo (6), Ciprus status quo (6), Luxemburg status quo (6).