Tanácsok uszodai veszély elkerülésére

Régóta elterjedt hazánkban az úszásoktatás, az iskolai évek alatt a diákok majd mindegyike megtanul úszni.

Fontos, hogy amíg nem mozgunk kellő biztonsággal a vízben, soha ne ússzunk egyedül. A "kezdjük rögtön a mélyvízben" nem a legmegfelelőbb módszer az úszás megszerettetéséhez. A gyerekekben nemhogy nem növeli a biztonságérzetet, de még a víztől való félelemérzetet is kialakíthatja.
Ne ússzunk akkor, ha túl fáradtak vagyunk, túl hideg van, lázasak vagyunk vagy bármilyen okból kifolyólag diszkomfort érzésünk van. Mindig a biztonság legyen az első szempont, s csak utána kezdjük el az edzést.
Soha ne ugorjunk fejest, míg meg nem győződtünk arról, hogy milyen mély a víz. Évente közel ezer nyak, hát és gerincsérülés történik a figyelmetlenség miatt. Ezek a balesetek pedig az esetek többségében igen súlyos következményekkel járnak. Közvetlenül az edzés megkezdése előtt ne együnk túl sokat.

Soha ne rágógumizzunk úszás közben, mert annak beláthatatlan következményei lehetnek. Ha mindezeket szem előtt tartjuk, korlátlanul élvezhetjük az úszás számtalan jótékony hatását, mint például:
- erősíti az izomzatot és a csontrendszert
- növeli az állóképességet
- remek relaxációs gyakorlat, nyugtató hatású
- növeli a szív és a tüdő kapacitását
- javítja a keringést, a rendszeres úszás általános jó közérzetet biztosít

Ha nyílt vízben úszunk, nagyon körültekintően kell eljárnunk. Nem csak a víz mélységére kell odafigyelnünk, hanem arra is, hogy milyen tárgyak vannak a vízben, nincs-e veszélyt jelentő élővilág. Arról se feledkezzünk meg, hogy felhevült testtel soha ne ugorjunk hirtelen a hideg vízbe, mert az görcsöket, súlyosabb esetben szívelégtelenséget okozhat.

Mindig győződjünk meg arról, hogy milyen áramlások vannak a vízben, kell-e örvényekre számítanunk. Ne feledjük, hogy árral szemben úszni mindig sokkal nagyobb erőfeszítést igényel, hamarabb kifáradunk. Mindig csak annyira távolodjunk el a parttól, ahonnan még van elég erőnk kiúszni, vagyis ne addig ússzunk befelé a vízben, amíg el nem fáradunk, mert még partot is kell érnünk.

Minden jótanács ellenére azonban előfordulhatnak olyan helyzetek, melyekben sérüléseket lehet szenvedni. Ezek közül a leggyakoribbak:
Úszó váll: a legáltalánosabb úszósérülés. A túlterhelés következménye a lapockánál található hátizom (musculus supraspinatus) és a bicepsz (musculus biceps) gyulladása, illetve a vállizület instabilitása. A súlyzózás és az erőltetett nyújtó gyakorlatok szintén irritálhatják a sérült felületet. A csökkent rugalmasság szintén hajlamosít a sérülésre. A fájdalom gyakoribb a kartempó korai és középso fázisában. Ha a fájdalom a kar 45-120 fokos eltávolodásakor a legerősebb, supraspinatus íngyulladásra kell gyanakodni.
Deréktáji sérülések: igen gyakori az úszók között. A sérüléseket elsősorban az ismétlődő igénybevétel okozza a fej forgatása és a test helyzetváltoztatásai közben. A hát és a has izmainak megerősítése, illetve a comb és a hát nyújtását szolgáló gyakorlatok segíthetnek a megelőzésben.
Lábfertőzések: A medencében, a zuhanyzóban illetve a mellékhelységben elszaporodó gombák és vírusok okozzák a leggyakoribb fertőzéseket. Javasoljuk különböző gombaellenes szerek használatát, szemölcsök megjelenése esetén pedig ajánlatos orvoshoz fordulni. A szakember kenőcsökkel, fagyasztással és egyéb módszerek alkalmazásával képes eltávolítani ezeket. A fertőzések megelőzése érdekében igyekezzünk a lehető legkevesebbet mezítláb járkálni. Mindig legyen nálunk papucs, vagy vízálló szandál.
Asthma: Bár ez nem kifejezetten sportsérülés, mégis meg kell említenünk, mert az úszók (és az atléták) körében nagyon gyakori probléma. Ennek az az oka, hogy gyakran gyermekkori légzésproblémák esetén kezdik el ezt a sportot a fiatalok. A meleg, nedves környezet a száraz, hideg levegőnél sokkal könnyebb légzést tesz lehetővé az asztmások számára. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a rosszul szellőző környezet és az erősen klóros víz fokozza a kóros tüneteket.
Külső fülgyulladás: általában a pseudomonas aeruginosa nevű baktérium és az aspergillus gomba okozza. A hosszabb ideig fenálló fertőzés fájdalmat és viszketést okoz. A fül érzékenysége vagy érintéskor, tisztításkor jelentkező fájdalma esetén forduljunk szakemberhez. Szintén orvosi ellátást igényel minden a fülkagylóban észlelhető gyulladás vagy elváltozás. Fontos, hogy ne próbáljuk otthon kezelni, főként ne vattával vagy fülpiszkálóval.
Kötőhártya gyulladás (conjunktivitis): álatlában a klór és egyéb fertőtlenítők okozzák, de előfordulhat, hogy a medence vizében lévő 3.4. típusú adenovírusok idézik elő a fertőzést. Az úszószemüveg használata segíthet elkerülni a fertőzést, de ha az már kialakult, ajánlatos orvoshoz fordulni.