A daganatokról
2007/12/02 08:00
651 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A daganatok mindannyiunk által ismert és rettegett betegségek gyűjtőneve, melynek igazán veszélyes, rosszindulatú formáit ráknak nevezik. Tehát a daganatos betegségeknek már rögtön az elején különböztessük meg két formáját: a jóindulatú és a rosszindulatú daganatokat.

daganat

Jóindulatúnak nevezik, ha jól körülhatárolhatók, nem nőnek át más szervekbe, nem szóródnak szét a szervezetben. A rosszindulatú daganatok viszont behatolnak a szomszédos területekre, a véráramlattal utazva, vagy a nyirokhálózaton keresztül sejtjeik eljutnak a szervezet legtávolibb pontjaira, ahol pusztító munkájukat folytatják. Ennek ellenére mindkét daganatfajta megelőzése és kezelése szükséges, mert a jóindulatú daganat is okozhat olyan tüneteket (elzáródásokat), melyek a daganat jelenlétéből (de nem terjedéséből, szóródásából stb.) adódnak.

Valamennyi daganat kialakulása a sejtek osztódásának meghibásodásából következik. A szervezetünk minden sejtje központi ellenőrzés alatt áll: bizonyos mértékig "engedélyezett" a sejtosztódás (például, ha a károsodott szövetet kell pótolni). Ha valamelyik sejt kivonja magát a központi szabályozás alól, ellenőrzés nélkül képes osztódni. A keletkezett sejtek már nem végzik az eredeti sejt feladatait, csupán az osztódás lesz létük célja. Ha a szervezet védekező rendszere, a fehérvérsejtek hálózata idejében észreveszi a lázadó sejteket, többnyire képes elpusztítani ezeket. Nagyon sok daganat még a kezdeti stádiumában elpusztul a szervezet ép védekező rendszerének köszönhetően. Nagyon sok kezdődő daganatot elpusztítanak a fehérvérsejtek, de sajnos egy-egy néha rejtve marad előlük: ezekből lehetnek a későbbi pusztító rákos sejtcsoportok. A rák keletkezésének elmélete ezzel nem oldódott meg, mert miért kerülnek ki az ellenőrzési rendszerből olyan sejtek, melyek aztán korlátlan szaporodásra, osztódásra képesek? Erre a kérdésre még mindig nincs megnyugtató válasz.

A rákbetegség diagnózisa ma már nem egyenlő a halálos ítélettel. Nagyon sok daganatos megbetegedést gyógyítani tudnak. Egy nem túl régi amerikai felmérés szerint a pajzsmirigydaganatok 94%-ban, a festékes bőrdaganatok 81,5%-ban, az emlőrákok 77%-ban, vastagbélrákok 56%-ban és a tüdőrákok 13%-ban voltak tünetmentesek a kezelést követő ötödik évben, ami gyakorlatilag a gyógyulást jelenti. Ennek ellenére jó tudni azt is, hogy Magyarországon a halálozási listán a második helyen szerepelnek a daganatos betegségek. Sok olyan tényezőt találtak már, melyek bizonyos mértékben felelősek a daganatok kialakulásáért. Az egyik az öröklött hajlam. Ez azt jelentik, hogy ha a környezeti káros tényezők ellen nem védekezik aktívan az illető, nagyobb valószívűséggel fordulhat elő daganat a szervezetében, mint annál, aki nem hajlamos bizonyos daganatféleségekre. Ez daganatcsoportonként változik. Vannak olyan családok, ahol bizonyos fajta daganatok gyakrabban fordulnak elő, e jelenséget ez magyarázhatja. A daganat azonban nem egyetlen szerv betegsége: ha az egész szervezet egyensúlya megbomlik, akkor ezek a betegségek gyakrabban fordulhatnak elő.

Az immunológiai védekezőképességet, mely a daganatok ellen védi a szervezetet, nagyon sokféle hatás csökkentheti. A tartós lelki stressz, állandó feszültség, konfliktusok a szervezet védekező rendszerét gyengíthetik, mely ezáltal fertőzésekre is fogékonyabb lesz, de a daganatok elleni védekezőképessége is csökkenni fog. Egyes vírusokról is kimutatták, hogy szerepük van a daganatokra való hajlam kialakításában. Jelentős kockázati tényezőt képvisel a napsugárzás egyik összetevője is a bőrrákok kialakulásában. Daganatkeltő hatása van azonban az összes ionizáló sugárzásnak. Ezek a sugárzásfajták mindig egy kicsit közelebb juttatják az embert valamilyen daganat kialakulásához. A legbiztosabban néhány kémiai anyag rákkeltő hatását sikerült kimutatni. Szerves anyagok tökéletlen égésekor (dohányfüstben, kipufogógázokban, aszfaltporban, koromban, szeszes italokban, faszénen sütött húsokban, különösen azok felszíni rétegeiben, stb.) mindig keletkezik rákkeltő anyag. A gyomor- és nyelőcsőrákok kialakulásában szerepet játszik a nitrátok szerves anyagokkal képzett vegyülete is. A hormonális fogamzásgátló tablettákban található magas ösztrogénszint hosszabb időn keresztül az emlőrák és a méhtestrák kialakulásában segíthet. Ezeken felül számtalan kémiai anyagról alaposan gyanítható, hogy részt vesznek bizonyos daganatféleségek előidézésében. Annak ellenére, hogy bizonyos daganatféleségeket jó eredménnyel tudnak kezelni, sokkal biztonságosabb megelőzni a daganat kialakulásának lehetőségét is.

A táplálkozási szokások unalomig ismételt megváltoztatása komoly felmérések szerint is csökkenti az emésztőrendszeri daganatok kialakulását. Való igaz, hogy nagyon sokan mindent megtennének, hogy csökkentsék a szervezetükbe jutó káros anyagok mennyiségét, de mások erre nincsenek tekintettel. Ebben az esetben legalább arra vigyázzunk, hogy önmagunk próbáljuk meg csökkenteni a szervezetünkbe bejutó méreganyagok mennyiségét, ha már akaratunkon kívül mások által "mérgeződünk" is. Ügyeljünk a C-, E- és A-vitaminok megfelelő mennyiségű fogyasztására. Normális adagokban is segíthetnek a daganatok elleni küzdelemben a szervezet erőinek. Kerüljük viszont a szervezetünket feleslegesen megterhelő kémiai anyagokat. Egészen biztos, hogy e sok tiltás mellett akadnak még az életben olyan szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek, melyek nem veszélyeztetik egészségünket: csak oda kellene rájuk figyelni.

A bejutott rákkeltő anyagok káros hatásit idejében megelőzhetjük, ha rendszeresen kérünk orvosi ellenőrzést, rákszűrést. Különösen fontos ez nőknél, akiknél viszonylag könnyen észlelhető, hozzáférhető helyeken alakulnak ki a leggyakoribb daganatok. Tapintással a végbélrákok korai stádiumban felismerhetők, sikeresen kezelhetők. A legfeltűnőbb helyeken, a bőrön kialakuló festékes daganatokat is idejekorán fel lehet ismerni, és sikerrel kezelni. Talán nem kellene külön hangsúlyozni, de a rákszűrő vizsgálatokat ne kellemetlenségnek, zaklatásnak, felesleges piszkálódásnak tekintsük. Az orvosok nem a betegség gyógyításában, hanem a megelőzésében érdekeltek elsősorban. Azzal, hogy részt veszünk a rákszűrő vizsgálatokon, egyrészt az ő munkájukat könnyítjük meg, másrészt saját érdekünkben a daganatok mielőbbi felismerését tesszük lehetővé.