A fiatalok pénzügyi tájékozottsága
2014/10/10 08:00
683 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Minél inkább jobb tanuló, pénzügyileg a szülei által megfelelően, körültekintően szocializált és tájékozott a pénz világával kapcsolatban egy fiatal, annál inkább tisztában van az alapvető pénzügyi fogalmaknak a jelentésével, és annál inkább egy pénzügyileg is tudatos felnőtt válhat belőle.

Röviden így foglalhatnánk össze a pénzét, saját anyagi tulajdonait tudatosan kezelő fiatalok, fiatal felnőttek jellemzőjét. Persze a fiatalság nem kifejezetten a takarékoskodásról, hanem a bulikról, utazásokról, diákcsere programokról, lazulásokról szól. Vannak esetek, amikor a rávalót saját maguk a fiatalok teremtik elő, és vannak esetek, amikor a szüleiktől kapják. Előbb vagy utóbb azonban a fiatalok megtanulják megérteni a pénz értékét (hiszen néha könnyű vagy kemény munkával kell megszerezni), és megtanulják, hogy mi a különbség aközött, ha a bevételüket elverik, ha körültekintően költik el, vagy még megtakarítanak is valamennyit. Az utóbbi időben, leginkább a gazdasági válságot követően, sok kutatás foglalkozott a témával, és érdekesebbnél érdekesebb iskolai tudás-programok indultak a témában. 

Általánosságban elmondható, hogy a különböző kutatások eredményeit összegezve a 16-17 éves fiatalok közepes pénzügyi műveltséggel bírnak, ami azt mutatja, hogy fontos hangsúlyosabbá tenni az oktatásban az erre irányuló, fejlesztő kurzusokat. Egyfelől jelentős eltérés nem mutatható ki aszerint, hogy van-e az intézményben pénzügyi-igazgatási képzés vagy sem. Másfelől úgy néz ki, hogy a számolásra és logikára épülő feladatok általában nem tartoztak a fiatalok erősségei közé – erről tanúskodik a hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamos diákok körében készült Országos Kompetenciamérés. Ez azért elgondolkoztató, mivel a jövőbeni pénzügyi művelet, vásárlás, befektetés átgondolása, megtervezése és a hozzá kapcsolódó döntéshozatal igényelni fog hasonló jellegű készséget. Aki nem érti, az esetleg rossz döntéseket is hozhat.

Pénzügyi műveltség

Ahhoz, hogy képet kapjunk a fiatalok ún. pénzügyi műveltségéről, mindenképp meg kell említenünk egy 2012-ben publikált tanulmányt. Ez ugyanis iránymutatást adhat arról, hogy milyen mértékben szükséges a pénzügyi oktatás hangsúlyosabbá tétele. A pénzügyi műveltség lényegében magába foglalja 1. a pénzügyi tudatosságot; 2. bizonyos fogalmak ismeretét (pl. pénzügyi termékek, intézetek, elméletek); 3. és leginkább matematikai és logikai képességeket (pl. kamatos kamatszámítás, pénzügy-menedzselés, tervezés).

penzugy520

A pénzügyi műveltség mérésére egy kutatópáros kidolgozott egy három tételből álló kérdéssort. (Lisa Xu and Bilal Zia (2012): Financial Literacyaround the World: An Overview of the Evidence with Practical Suggestions for the Way Forward.  The World Bank Development Research Group Finance and PrivateSectorDevelopment Team) A kérdéssor révén mérni lehet, hogy a fiatalok tisztában vannak-e a három legalapvetőbb pénzügyi fogalommal: a kamatos kamattal, az inflációval és a kockázatmegosztással. Az előbbi kettő számtani ismereteket is megkövetel, a harmadik pedig azt méri, hogy ismeri-e a részvény, befektetési alapfogalmakat.
Összesen 14 országban kérdezték le a három tételből álló pénzügyi műveltség kérdéssort, amely az adatok összehasonlítását teszi lehetővé. Kérdés persze, hogy mennyire árnyalják a képet a résztvevő országok kulturális különbségei, valamint a kérdések nemzeti viszonylatnak megfelelően történő átalakítása. A magyar fiatalok közel két harmada (61 százalék) helyesen jelölte meg a kamatos kamattal kapcsolatos kérdést, ami átlag feletti eredmény. Közel fele (44 százalék) válaszolt helyesen az inflációra vonatkozó kérdésre, mely valamivel átlag alatti érték. Mindössze negyedük (24 százalék) tudott helyesen válaszolni a kockázatmegosztás kérdésre, amely mesze az átlag alatti eredménynek mondható. Ez utóbbi kérdés esetében a „nem tudom” válaszolók aránya közel fele a megkérdezetteknek.  A magyar fiatalok ezekkel az eredményekkel a nemzetközi viszonylatban a közepes mezőnyben helyezkednek el.

Pénzügyi ismeretek, tájékozottság

A MNB 2006-os kutatása (Magyar Nemzeti Bank (2006): A 14-17, ILLETVE A 18-30 ÉVESEK PÉNZÜGYI KULTÚRÁJÁNAK FELMÉRÉSE.) azt vizsgálta, hogy a fiatalokat mennyire érdeklik a pénzügyi világ hírei, illetve a pénzügyi termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos információk. A 14-17 éveseket inkább az érdektelenség jellemzi: többségüket sem a pénzügyi világ hírei, sem a termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos információk nem érdekelnek. Ezzel szemben viszont sokan (a 14-17 évesek 34%-a, a 18-30 évesek 42%-a) tartanák fontosnak a pénzügyi termékek és szolgáltatások ismeretét, ami ellentmond az alacsony pénzügyi hírek és információk iránti érdeklődésnek. Mivel a pénzügyi témák unalmasak, nehezen értelmezhetőek, ezért kevésbé foglalkoznak vele a fiatalok, éppen ezért a 14-17 évesek 65%-a, míg a 18-30 évesek 44%-a  nem is érzi magát tájékozottnak e téren.

Megtakarítással kapcsolatos hozzáállás

A hitelválság okozta negatív hozzáállás miatt óvatosabbak lettek az emberek, mérséklődött a hitelfelvételi szándék a lakosság körében általában is. A hitelfelvételben a fiatalok inkább a nehézségeket, semmint a lehetőséget látják. Ennek okai tapasztalati jellegűek: a szülők, és így az egész család, utóbbi években megélt hiteltörlesztési gondjainak mintájára alakultak ki.
Mindemellett „a fiatalok (19-29 évesek) konkrét megtakarítási céljai között első helyen szerepel a lakás. A következő három évben csak 12%-uk tervez biztosan vagy valószínűleg lakásvásárlást. Akik fontolgatják a lakásvásárlást, azoknak többsége kalkulál úgy, hogy ehhez kisebb-nagyobb hitelfelvételre kényszerül majd. Ezzel szemben magas a hitelek elutasítottsága, mivel nem szeretnének a fiatalok a jövőben eladósodni.
Megtakarítással csak a megkérdezett 19-29 évesek 34%-a rendelkezett, és jelentős eltérés mutatkozott ezen a téren a keleti (inkább elmaradottabb) és nyugati (inkább fejlettebb) országrész között. Előbbiben a válaszadók 24, utóbbiban 47%-a tud félre tenni. A megtakarítással rendelkező megkérdezettek 67%-a legfeljebb 3 hónapig tudna megélni a megtakarításaiból. Az elégedettség és a jövőbeni kilátások a pénzügyi helyzet terén komorabb képet festenek: csupán a megkérdezettek 13%-a érezte úgy, hogy elégedett pénzügyi helyzetével, és abban nem is várható romlás.”  (K&H Pályakezdők jóléti index kutatás)