A Föld forró pontjai
2004/08/01 00:00
886 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
A légkörben lévő szén-dioxid közismerten kiváltója a globális felmelegedés vagy klímaváltozás nevű jelenségnek. Az bizonyos, hogy a 500 ezer éve nem volt ilyen magas a CO2 koncentrációja. A NASA újabb kutatásai szerint az urbanizáció szintén hozzájárul a felmelegedéshez. Méghozzá a Kína délkeleti részén végzett műholdas megfigyelések szerint aggasztó mértékben.

Az urbanizáció, azaz a városiasodás folyamata Európában, Észak- és Dél-Amerikában már javarészt lezajlott az elmúlt két-három évszázad során. Rohamos fejlődésről napjainkban ezeken a területeken nem lehet beszélni. Van azonban a Földnek még számos olyan országa, sőt kontinense, ahol ez a folyamat most van kialakulóban, javában zajlik. Ilyen helye bolygónknak jelenleg Kína délkeleti része. Ez abból a szempontból rossz, hogy újabb óriási területek kerülnek emberi behatás - környezetszennyezés, természetkárosítás - alá. Annyi pozitív hozadéka van a dolognak, hogy a legmodernebb eszközökkel vizsgálható az urbanizáció folyamata. Műholdas megfigyeléssel végzett kutatások szerint a globális felmelegedés második legfontosabb kiváltója a "városkörnyéki forró pontok" kialakulása.

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) által végzett vizsgálatok minden eddiginél pontosabb képet mutatnak a regionális éghajlatváltozásokról - olvasható a www.geographic.hu oldalon, a National Geographic honlapján megjelent cikkben. Új eljárásokat alkalmaztak, melyek növelik az előrejelzések pontosságát és a technikai berendezések is egyre jobbak, most már képesek kiszűrni a felhők és a csapadék okozta hőmérsékletingadozást.

A meteorológiai megfigyelőállomások jelentéseit, a modellezett előrejelzések adatait, a szatellitrendszerek képeit és a hőmérsékleti adatokat összegző eljárás révén arra az eredményre jutottak a megfigyelők, hogy évtizedenként 0,05 C fokkal növekedett a délkelet-kínai városi agglomeráció környezetében az átlagos nappali hőmérséklet. Ezt a tudósok egyértelműen az urbanizáció számlájára írják. Az elmúlt 25 év, ami alatt Kínában komoly méreteket öltött a városiasodás, jelentősen hozzájárult ehhez a magas adathoz. A NASA által finanszírozott felmérés arra is kitér, hogy az éjszaka mért adatok még meglepőbb képet mutatnak. A mérések ugyanis arra utalnak, hogy az éjszakai legalacsonyabb hőmérséklet még nagyobb arányban növekedett az elmúlt 25 évben, mint a nappali. Így a nappali és éjszakai átlaghőmérséklet közötti különbség is több mint egy tized fokkal (0,132 C fok) csökkent.

Az adatok azért is meglepőek, mivel jóval meghaladják az Egyesült Államok területére vonatkozó méréseket. Míg ugyanis a becslések az Egyesült Államok területén 0,06 C fok és 0,27 C fok közötti felmelegedéssel számolnak az elmúlt száz évben, addig a Délkelet-Kínára vonatkozó adatok 0,05 C fokos felmelegedést mutatnak évtizedenként. A felmérést végző kutatóintézet egyik munkatársának nyilatkozata szerint a "városkörnyéki forró pontok"-nak elnevezett jelenség aggasztó. A városiasodás, az őserdők irtása, a mezőgazdasági technikák megváltozása révén komoly regionális vagy lokális klímaváltozások észlelhetőek. Az épületek, az aszfaltozott vagy kövezett utak, a városok ritkás növényzete magyarázza ugyanis azt az átlagos hőmérsékletemelkedést, melyet a "városkörnyéki forró pontok"-on figyeltek meg. Egyes vélekedések szerint a városiasodás ugyanolyan mértékben növeli a globális felmelegedést, mint a szén-dioxid kibocsátás. Felmérések szerint ez utóbbi kb. 0,5 C fokkal növelte a globális átlaghőmérsékletet az elmúlt száz évben a Földön, és az előrejelzések szerint nem lesz ez máshogy a 21. században sem. Az ilyen drasztikus éghajlatváltozás pedig az óceánok vízszintjének megemelkedését, extrém időjárási viszonyok kialakulását és a jéghatár visszahúzódását eredményezi.

Még egy érdekesség a végére a témával kapcsolatban a www.radio.hu -ról: tíz európai ország kutatói az Antarktisz egy távoli helyén 1000 km-re a legközelebbi kutatóállomástól, több éves kemény munkával 3000 m-es lyukat fúrtak a jégrétegbe. Az így kapott mintákból következtetni lehet az egyes időszakokban hullott hó és a jég kémiai összetevőire, fizikai tulajdonságaira, illetve a jégkristályon belüli kis légbuborékokból meg lehet állapítani a valamikori légkör összetevőit, azok arányait. Az adatok előzetes értékelése után annyi már bizonyos, hogy az utóbbi 740 ezer évben 8 jégkorszak és 8 felmelegedés volt. A felmelegedések az elmúlt 400 ezer évben a maihoz hasonló hőmérsékleti értékeket mutattak, ez előtt viszont hűvösebbek voltak és hosszabb ideig is tartottak. A jelenlegi felmelegedés az emberi hatások nélkül is mintegy 15 ezer évig fog tartani. És még egy figyelemre méltó adat: a légkör széndioxidtartalma 500 ezer év óta nem volt olyan magas, mint most.