A Föld keringési zavarai
2003/10/02 00:00
860 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Az utóbbi száz esztendőben az átlagos tengerszint 15-20 centimétert emelkedett, a következő száz évre pedig még további 40-60 centiméteres emelkedésről beszélnek az előrejelzések. Nagy, az egész bolygót érintő változások látszanak kibontakozni a Föld vízkörforgásával kapcsolatban.

Bolygónk legnagyobb összefüggő élőhelye a világtenger. A földterület 71 százalékát borítpják be az óceánok és azok melléktengerei. Az északi féltekén a szárazföldek egyenetlen eloszlása miatt 60 százalékot foglal el a víz, míg a déli féltekén ez az arány 82 százalék. A világtengerek kereken 361 millió négyzetkilométer területet fednek le, ehhez járul még hozzá a szárazföldek folyóiban és tavaiban lévő vízmennyiség.

Ennek a rengeteg víznek még alig ismerjük a globális viselkedését. Azt tudjuk, hogy vannak az egész Földet átfogó áramlások és azok hatásait is ismerjük valamelyest, ám az utóbbi évtizedek környezetei változásai újabb és újabb kérdéseket, problémákat vetnek fel. A legújabb megfigyelések szerint az Északi és Déli-sark környékét borító jégsapkák olvadása alig duzzasztja a tengereket, azok szintje mégis emelkedik. Az átlagos tengerszint az utóbbi száz évben 15-20 centimétert emelkedett. Ennek hatása a Föld lapos tengerpartjainak többségén megfigyelhető, a víz ugyanis lassan a szárazföld belseje felé nyomul. Az Északi-tenger jege az utóbbi harminc évben 40 százalékkal lett vékonyabb, miközben kiterjedése is 10-15 százalékkal csökkent. Közismert tény a gleccserek lassú, de biztos olvadása is.

A Himalája gleccsereinek többsége is visszahúzódott, és az Andokban végzett mérések is ugyanezt a folyamatot jelzik. A világ legmagasabb fővárosa, a bolíviai La Paz környékén a gleccserek mérete még a 2000-es évben szokatlanul erőteljes havazást hozó La Nina jelenség időszakában is csökkent, s a szakértők szerint néhányuk az évtized végére teljesen eltűnhet. Az Alpok hósapkája is zsugorodik, ennek hatására pedig az ottani növényövezetek évtizedenként néhány méteres sebességgel följebb húzódnak.

A globális felmelegedést tekintve az évszázad végére nagyobb változás várható, mint amekkora az utóbbi tízezer évben történt. A legoptimistább előrejelzések is minimum 1,4°C-os emelkedést jósolnak, de van olyan tanulmány is, amelyben 5-6°C-os emelkedést emlegetnek. A tengerek szintjének 40-60 centiméteres emelkedésével számolnak, ez komoly veszélyt jelent a part menti településekre, nem csupán a víz térhódítása miatt, hanem azért is, mert emiatt a tengerek felől a megszokottnál jóval nagyobb viharok várhatók.

Nagy változások várhatók - melyek már most is megmutatkoznak - a folyók vízhozamában. Észak-Afrikában, Ausztráliában csökken, míg Dél-Amerika északi részén, valamint az Egyesült Államokban nő. Ám a globális klímaváltozásra utaló, ennél is árulkodóbb jelek az áradások eltolódása. Az eddig megszokott tendencia az volt, hogy tavasszal a hóolvadás és a nagy esőzések idején vonul le ez ár a folyókon. Ezzel szemben az utóbbi egy évtizedben télen magasabb a vízszint, és tavasszal jóval alacsonyabb.

Mindezek már napjainkban jól látható folyamatok, jelenségek. Arra nézve, hogy mit hoz a jövő, sok forgatókönyv létezik, ám biztosat senki sem tud. Hiába futtatják a lehetséges változatokat nagyon nagy teljesítményű számítógépeken, a vízkörforgás annyira összetett dolog, hogy pontos előrejelzésre egyszerűen nem képesek a modellek. Abban viszont egyeznek a prognózisok, hogy egyik sem jósol fényes jövőt a vízkörforgás megváltozása miatt.

Olvadó esélyek

Megdöbbentő "ilyen volt ilyen lett" képek láttak napvilágot a sajtóban: a század elején készült felvételeken jégtakaróval vastagon fedett hegyek találhatóak, csupán a legmagasabb pontokon látszanak ki a sziklák, az ugyanott napjainkban készített fotókon jól látszik: a jég visszahúzódott, a sziklák csupaszon meredeznek itt-ott egy kis hófolttal.

Pasterze gleccser az Alpokban (Ausztria)