A meleg klímával kapcsolatos betegségek
2007/12/02 08:00
515 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A testhőmérséklet szabályozása több tényező függvénye, gondos és pontos szabályozást igényel. Függ a végzett fizikai munkától, a külső hőmérséklettől, a szervezetben zajló (lebontó) biokémiai folyamatoktól, a napsütéstől és a hővesztéstől (sugárzással, párologtatással, vezetéssel, áramlással).

melegklima

Normális esetben a sugárzással vesztett hőmennyiség az összes veszteség 2/3-át teszi ki, míg a maradék 1/3 a párologtatás számlájára írható. Nagyon nagy melegben, vagy ha kemény fizikai munkát végez valaki (és izzad), akkor már a párologtatással elvesztett hőmennyiség lesz a meghatározó, hacsak nem nagyon párás a levegő. Ez utóbbi esetben ugye a párologtatással leadott hő nem lehet jelentős. Mindez visszafelé is igaz: a vízelvezetés lehet a hővesztés legfontosabb tényezője. Hacsak nem testhőmérsékletű vízbe merül tartósan valaki, a hőveszteség olyan nagy lehet, hogy akár kihűléssel is fenyegethet. A búvárruhák vagy úszóruhák segítségével megnőhet a vízben, kihűlés veszélye nélkül eltölthető idő, mert ezek viszonylag jól (hő)szigetelik a testet. Télen viszont a nedves ruháktól célszerű minél gyorsabban megszabadulni, míg nyáron (tudjuk jól) milyen jól esik vizes pólóban hűsölni. Az alkoholhatás értágulatban nyilvánul meg (a bőr kipirosodik), és ezzel növeli a sugárzással és vezetéssel leadott hőmennyiséget, gyorsítja a kihűlést télen.

Mindig tartsuk szem előtt, hogy a szervezet hőszabályozó rendszere csak normális hidráltság (víztelítettség) mellett képes hatékonyan működni. Már kisfokú dehidrálás (vízhiányos állapot) is komolyan befolyásolhatja hőközpontunk működését. Ugyanilyen hatással lehet a tartósabb, erőteljesebb hasmenés, hányás. Trópusi viszonyok között ez nemcsak a fertőzések jele, de súlyosabb állapotok kialakulásának alapja is lehet. Tehát a meleg klímában mindig fogyasszunk elegendő folyadékot, s ebben az esetben ne lepődjünk meg, ha akár 2-3 óránként is ürítenünk kell vizeletet. Ekkor lehetünk ugyanis nyugodtak a szervezet víztartalékainak elégséges szintje miatt. A vizelet sötét sárga színe jelzi a víztelítettségi állapot csökkenését, melyet azonnal folyadékpótlással kell rendezni, hogy a későbbi komplikációkat megelőzhessük.

Amennyiben a trópusokra nem turistaként, hanem munkavégzés céljából utazunk, fontos az akklimatizációs idő betartása. Ez akár több hét is lehet, ami alatt nehéz fizikai munkát, például csak napi 60-90 percen keresztül volna szabad végezni, és a legmelegebb napszakban nem is volna szabad kinn tartózkodni. Ez nem mindig tartható, viszont tudjunk róla, hogy minél durvábban rúgjuk fel a szabályokat, annál súlyosabb következményekkel kell számolnunk a későbbiekben.

Ruházatunkat úgy válasszuk, hogy könnyű, világosabb terepszínű legyen, és ne legyen sehol sem túlzottan szoros. A széles karimájú (szalma)kalapok jól védenek a tűző nap ellen. Legyünk óvatosak a páratartalommal kapcsolatosan. Ugyanis még a relatíve hűvös időben is, ha magas a páratartalom, gátolódik a hőleadás (párologtatással), megemelkedhet a testhőmérséklet.

Akkor beszélhetünk napszúrásról, amikor a szervezet elveszíti a hőszabályozó mechanizmusainak egy részét, s ennek megfelelően a testhőmérséklet akár 40-42 fok magasságába is emelkedhet. Izzadás ilyenkor már nem nagyon, vagy egyáltalán nem jelentkezik (nincs hőszabályozó központi működés). A hőguta stádiumai, fokozatai a fizikai kollapszustól (összeesés) kezdődnek, és a tudatállapot változásával jellemezhetők. A tudatállapot változása a zavartságtól egészen a kómáig súlyosbodhat.

Az állapot sürgős orvosi segítséget igényel, melynek során agresszív hűtéssel, folyadékpótlással próbálják rendezni a belső környezet szétcsúszott elemeit. Ha ez nem sikerül kellő időben, a beteg könnyen meg is halhat. Ha nincs orvosi segítség, házilag is megkezdhetjük (sőt: meg kell kezdenünk) a hűtést. A ruhátlan testre vizet locsolni, ventillátort ráirányítani stb. Ha az áldozat még képes inni, akkor vizet, vagy sportolóknak javasolt izotóniás italokat "töltsünk" bele szinte korlátlan mennyiségben. Ebben az egyetlen esetben sajnos el kell tekintenünk a vízre vonatkozó biztonsági előírásoktól. Bármilyen vizet használhatunk a beteg életének megmentésére. A szövődményeket majd később a hozzáértők kikezelik, de most az élet megmentése a cél, amit nem lehet ilyen-olyan okok miatt halogatni.

A hőgörcs fájdalmas, görcsös állapot, ami többnyire megfeszített munka, izommozgás után jelentkezhet, mely nagyobb izomcsoportokat (vádli, comb) vesz igénybe. Az izmok passzív nyújtása gyakran segít ezen a panaszon, de nélkülözhetetlen a kellő hidráció (a szervezet víztartalékainak optimális feltöltöttsége), és az ásványi anyagok megfelelő mennyisége, aránya. Mindezek segítségével könnyen akklimatizálódhatunk a meleghez, s nem biztos, hogy kialakul a jelzett izomfájdalom.

Hőre bekövetkező syncope (pillanatnyi szívmegállás) külsőre úgy néz ki, mint egy szimpla ájulás, az eredeti okot csak a szívműködés vizsgálatával lehetne kimutatni, de ez szerencsére az esetek többségében hamarosan rendeződik. Maga az ijesztő állapot tartós állás, vagy hirtelen felállás után alakulhat ki. Még fiataloknál is jelentkezik, bár gyakran csak átmeneti megszédülés formájában. Alapját a folyadékterek hirtelen átcsoportosulása képezi. Idősebbeknél, vagy magas vérnyomás elleni gyógyszereket szedőknél könnyebben kialakul.

Hőre bekövetkező kifáradás az eredetét egyszerűen a folyadék és elektrolit (ásványi anyag) hiányra vezethetjük vissza. Gyengeséggel jár, melyet fejfájás, hányinger, hányás, hasmenés (további folyadék- és elektrolit vesztés) súlyosbíthat. Magasabb pulzusszámot tapinthatunk, és testhőmérséklet is magasabb a szokásosnál. A kezelés ennek megfelelően: fokozatos, lassú hűtés (vizes törülköző, ventillátor, légkondicionáló stb.), védelem a nap ellen, és folyadék, ásványi anyag pótlása (nagy mennyiségben). Legjobbak ilyen esetben a sportolóknak ajánlott izotóniás italok.