A mérgeskígyók
2004/06/20 08:00
988 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A mérgeskígyók felső állkapcsában egy vagy több pár megnagyobbodott fog van, ezeken keresztül jut az áldozatba a méregmirigyben termelődött méreg a harapás során.

A jelentős mérgeskígyók négy családba tartoznak:

  1. tengeri kígyók
  2. mérges siklók
  3. viperafélék
  4. siklókígyók családja (az emberre ható marások ebben a családban nagyon ritkák)

Előfordulásuk: Dél-Amerika, Délkelet-Ázsia dzsungeljei.
Nem találhatók meg magasan fekvőterületeken, az Antarktiszon, Izlandon, Krétán, Új-Zélandon, Madagaszkáron, a legtöbb karib-tengeri és csendes-óceáni szigeteken.
A kígyómarás az utazókat kevésbé veszélyezteti, mint a helyi lakosokat, akik vidéken a kígyók természetes életkörnyezetében védtelenül dolgoznak.

Elhagyatott, kígyóval fertőzött területre utazó expedíciónak azonban tanácsos saját ellenméregkészletet vinni magával.

Tünetek: A megmart végtag megdagad, a sérülés mentén hólyagosodik néhány nap múlva üszkösödni kezdhet. A dagadás nem sokkal a marás után kezdődik, átterjedhet az egész végtagra és a törzs végtaghoz kapcsolódó részére is. Vérzési és alvadási rendellenességeket, sokkot, vérnyomásesést, bénulást okozhat. Az idegbénulás először a szemizmokon észlelhető, majd a légzőizmokat támadja meg. Előfordulhat izomkárosodás, fájdalmas izommerevség, bénulás és a hosszantartó sokkos állapot következtében veseelégtelenség is.

A kígyómarás után a legtöbb ember azonban semmiféle vagy csak csekély mértékű mérgezést szenved, mert nem kerül jelentős mennyiségű méreg a szervezetébe.
A kígyómarás esetén szükséges teendőket akár maga az áldozat, akár a helyszínen lévő más személy is végrehajthatja.

Kígyómarás: a segítségnyújtás szabályai

  1. Nyugtassa meg a beteget! (A megnyugtatás a kezelés legfontosabb része)
  2. A megmart végtagot helyezze nyugalomban (tegye sínbe vagy rögzítse)
  3. Amilyen gyorsan csak lehet, vigye a beteget orvoshoz vagy kórházba
  4. Ne tegyen semmi olyat, ami ártalmas lehet, pl. a seb kimetszése, kiszívása, és érleszorító alkalmazása (kivéve a lentebb említett esetet).
  5. Ha veszélyes idegmérget kibocsátó kígyófaj marására van gyanú (pl. kobra, mamba, krait, korallkígyó, ausztráliai kígyó vagy tengeri kígyó), tegyen szorítópárnát a sebre. Érleszorítás, vagy erőteljes leszorítás a fokozhatja a végtagelhalás esélyét. Fájdalomcsillapításra csak paracetamolt használjon, aszpirint soha.
  6. Ha van önnél ellenméreg, vigye magával a kórházba vagy az orvoshoz.
  7. Ha a kígyó elpusztult, vigye azt is magával, de akkor se nyúljon hozzá puszta kézzel, ha döglöttnek látszik.

A kígyómarás egyetlen gyógyszere az ellenméreg.

Nem mindenkinek kell ellenmérget adni, akit megmart a kígyó. Kezelése szakértelmet igényel! Azoknak a betegeknek van szükségük ellenméregre, akik esetében a kígyóméreg bizonyítottan felszívódott és korán súlyos tünetek léptek fel, pl.: eszméletvesztés, az alacsony vérnyomás, a véralvadás hiánya, az orr vagy a fogíny vérzése, esetleg vérhányás, az izmok kiterjedt fájdalma és merevsége, bénulások, üszkösödés.

Az idegméreg legkorábban a szemizmok működésén figyelhető meg: felfelé tekintéskor a szemhéj nem emelkedik. A marás helyének enyhe vérzése és megduzzadása még nem indokolja az ellenméreg szükségességét.

Megelőzés: Kígyókhoz nem szabad hozzányúlni, térjünk ki az útjából! Bozótos, kígyók által lakott területen bakancs, zokni, hosszúnadrág viselése javasolt! Puszta kézzel ne gyűjtsünk tűzifát! Erdőben haladva az aljnövényzetet bottal zörgesse! Cipőt, sátrat, hálózsákot ellenőrizni kell a használat előtt, csak jól zárható felszerelést használjon! A kígyó nem támad, csak ha megfélemlítik.

Kígyómarással kapcsolatos információk a Fővárosi Állatkert állatorvosaitól, az Állatorvostudományi Egyetemtől vagy az Erzsébet Kórház Toxikológiai Osztályától szerezhetők be!

A mérgező skorpiók

A súlyosan mérgező skorpiók Dél-Amerikában, Észak-Afrikában, Ázsiában, Észak-, Közép- és Dél-Amerikában, valamint a Karib-tenger vidékén fordulnak elő. A skorpiócsípés azonban Észak-Afrikában, Mexikóban, Dél-Amerikában, a Karib-tenger vidékén és Indiában a leggyakoribbak.

A skorpióméreg okozta tünetek közé tartozik az izzadás, a hányás és a hasmenés. Súlyosabb tünet a szívizom károsodása, mely vérnyomáscsökkenéséhez, rendszertelen szívveréshez és szívelégtelenség kialakulásához vezethet.

Kezelés: Minden skorpiócsípés helye nagyon fájdalmas, még akkor is, ha a méreg nem különösebben veszélyes. A kéz- és lábujjak csípése esetén a fájdalom helyi érzéstelenítéssel - csípés utáni ecsetelővel - enyhíthetők.
Megelőzés: Sátorverés előtt a területet ki kell tisztítani, a sátor belsejét ellenőrizni kell! A lábbelit és a ruhát a felvétel előtt ki kell rázni!

Ellenmérget készítenek az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában, a Közel-Keleten, Észak- Afrikában és Dél-Afrikában.