A parazitás fertőzések
2006/01/08 08:00
1234 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A nyári időszak egyik legkomolyabb egészségügyi slágerei az ételmérgezések. Gyakorlatilag elképzelhetetlen egy olyan szezon, amikor a közétkeztetés kórházi áldozatai nem tűnnek fel a népszerű médiafelületeken. Bagaméri halála óta a kacsatojás alapú szalmonella fagylaltok komoly piacvesztése dacára, minden évben hallunk fagyi fertőzésről.

A fagyin kívül a tejtermékek és a húsételek jelentik a leggyakoribb fertőzés forrásokat, annak dacára, hogy a nyári melegben viszonylag ritka a hurkafertőzés. Számottevő panaszt jelentenek az erdei-mezei gombák is, és nyáron gyakoribbak a (külföldi és hazai) parazitás/protozoonos fertőzések is. Rutinos olvasóink a tavalyi szezonban már megismerkedtek a protozon fertőzések alapjaival, idén ezt a tudást igyekszünk elmélyíteni.

Természetesen a napi szókincsben feltűnő parazita nem feltétlenül fedi az orvosi kifejezés tárgyát. Humán parazita alatt olyan kórokozót értünk, amely az emberi szövetekben élősködik, és csökevényes szervezetét az ember által megtermelt tápanyagokkal tartja fenn.
(Parazita iker is van az orvosi irodalomban, ez alatt olyan fejlődési rendellenességet értünk, amely során az ikerpár egyik tagja a sejtosztódás során mellékvágányra fut, a sejtállománya a másik iker szöveteivel összekapcsolódva fejlődik tovább. A parazita iker teste kisebb nagyobb mértékben hiányos, az ép testvér szervei tartják életben. A legismertebb parazita iker Kuato a Total recallból)

Az emberi parazitás fertőzések kórokozóit két nagy csoportba sorolhatjuk: protozoonok - a gazdaszervezetben szaporodó, egysejtű véglények, és helminthek (férgek), melyek többsejtűek, és az emberi szervezetben nem osztódnak. Jelen cikkünkben a Magyarországon gyakrabban előforduló féregfertőzésekről lesz szó. A férgesség mint betegség nem ritka kórkép, előfordulása kisebb nagyobb változásokkal azonos. A globalizáció és a turizmus előtérbe kerülésével a férgesség előfordulása is megugrott, jelen dolgozatunkban főleg a hazai kórokozókat vesszük górcső alá. A férgesség felismerése nem könnyű, a klasszikus tünetek hiányában általában cizellált orvosi gondolkodás, jelentős rutin vagy jó intuíció kell a felismeréséhez. A férgességek életkori megoszlása szintén változatos, bár az esetek jelentős része a gyermekkorban látható. Az egyes fajok ismertetésénél felsoroljuk a leggyakribb szervi érintettséget is.

Az esetleges sebfertőzés kapcsán látható férgek nem tartoznak a férgesség tárgykörébe, ezek általában légyálcák, nyüvek, népiesen "csontik". Ezekről a sebek ellátása fejezetben cikkeztünk már.

A helminthiasis olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató féreg, vagy annak lárvája idéz elő. Ez lehet teljesen tünetmentes, máskor a féreg-parazitizmus táplálékot, vitaminokat elvonva, ismét más esetben anyagainak közvetlen vagy allergizáló hatása révén okozhat igen változatos szervi tüneteket. A szövetekbe kerülő lárvák, mint idegen testek, az érintett szervekben gyulladásos gócokat hozhatnak létre.
A Magyarországon előforduló, nem importált helminthiasisok kórokozói két nagy csoportba tartoznak: hengeres férgek (Nematodák) és galandférgek (Cestodák).