A Sárga sárkány földjén
2013/04/20 08:00
1723 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A közép-kínai Min-hegység ad otthont a Huanglong-völgynek. A "Sárga sárkány földjének" is nevezett vidéken több mint ezer csodálatos színekben pompázó tó található, amelyek olyan hangzatos neveket viselnek, mint az "Üdvözlés színeinek tava". Huanglong további különlegessége, hogy az egyik utolsó természetes élőhelye az óriáspandáknak.

A Kínában található Huanglong-völgy, vagyis a "Sárga sárkány földjének" 70000 hektárnyi területe a Min-hegység déli lejtőin fekszik. Több mint ezer kisebb-nagyobb tó tarkítja a völgyet, s mindegyik valamilyen egzotikus nevet visel. A Huanglongot páratlan természeti szépsége, az ott található növény- és állatvilág rendkívüli változatossága miatt 1992-ben a Világörökség részévé nyilvánították.

Huanglong

A Himalája hatalmas, természetes falat alkotva nyúlik Kína belsejébe. Egy sor hegylánchoz kapcsolódik, amelyek kettészelik az egyébként is elszigetelt Szecsuán tartományt. A Min-hegység és a Csiunglaj-san észak-déli fekvése a két nagy földrajzi területet - nyugati és a keleti vidéket - választja el egymástól. Ez két ökoszisztémának a találkozási területe, amelynek köszönhetően Huanglong erdeiben és tavaiban a mindkét vidékre jellemző fajok sokasága mellett számtalan más, kizárólag ebben a határövezetben élő faj fordul elő.

Huanglong magyarul annyit tesz, hogy sárga sárkány. A völgy azért kapta ezt a nevet, mert magasból szemlélve valóban egy eleven és színpompás sárkány érzetét kelti. A védett övezetben található ösvény gyönyörű erdőn át vezet, amelyet sokféle, a nedves éghajlatú vidékre jellemző fa alkot. Az erdőt elhagyva tűnik fel a vidék első meglepetése az "Üdvözlés színeinek tava", ami békésen terül el a "Jáspis zöldje" nevű hegy csodálatos ormainak tövében. Innen vezet az út a "Test megtisztulásának barlangjához", ezután pedig több mint ezer tó következik, amelyeknek szépsége csak egzotikus nevükhöz hasonlítható. Ezek az édesvizű tavak néhol mészkőüledékekből képződött széles teraszokon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, máshol lassan áramlik a víz az egyik tóból a másikba, és van, ahol vízesés köti össze őket. Ilyen hely a "Sárkány háta aranyának vízesése", vagy a "Jáspisfák ezüstös vízesése". Különleges helynek számít a Huanglonggou, azaz a "Sárkány torka", egy nagy mésztufa képződmény, melynek mélyedéseiben algák és baktériumok tenyésznek, élénk zöld, sárga, narancs és kék színárnyalatokkal festve be a vízfelszínt.

A "Sárga sárkány" vidékén a legnagyobb völgy a Danjun, az itt lévő tavakat a Fu Jiang folyó táplálja, ami a Jangce egyik mellékvize. A folyónak a védett területeken áthaladó szakaszát rengeteg, messziről is szembetűnő, sárgásfehér mészkőterasz övezi. A völgyben található a "Szépségverseny tava", amelyet színpompás, virágzó fák rejtenek. A tó valójában több önálló, egymástól alacsony falakkal elválasztott tavacskából áll. Mindegyik vizének más és más a színárnyalata. Innen nem messze lehet megcsodálni "A vízesés száll és csillámok futnak" nevű zuhatagot, amely ugyan csupán tíz méter magas, ám hatvan méter széles. Továbbá a völgy felett magasodik Kína legkeletebben fekvő gleccsere.

A Min-hegység sokkal régebben alakult ki, mint a Himalája, ezért a növény- és állatvilág valóságos szentélyévé, számos ritka faj kizárólagos életterévé vált. Huanglong növényzetén jól megfigyelhető a magasság szerinti rétegződés. 2300 méter magasságig vegyes erdőség borítja a vidéket, ahol egyaránt előfordul a kínai fűz, a cseresznyefa, a nyír és a mogyoróbokor. Ezen magasság felett a tűlevelűek erdeje következik rododendron cserjékkel tarkítva. Jellegzetesek még a sűrű bambuszerdők is, amelyek az óriáspandák utolsó menedékhelyei.

Az óriáspanda

Az óriáspanda a többi medvével ellentétben, melyek sok húst is fogyasztanak, kizárólag növényevő. Bambusszal táplálkozik, amit ülve fogyaszt el. Mellső lábának különlegesen párnázott mancsaival fogja meg a fiatal hajtásokat. A természetben már nagyon megritkult, ami a vadászatnak és a közép-kínai bambuszerdők eltűnésének a következménye. Jól tűri a fogságot, bár tartása különleges táplálkozása miatt eléggé körülményes. A pandakölykök nyolc centiméteresen születnek és anyjuk kilenc hónapig szoptatja őket. Hosszúsága farokkal együtt körülbelül 1,6 méter. A pandák jól másznak fára, inkább éjjel aktívak, jó látásuk és szaglásuk révén találják meg táplálékukat.

A bambusz egyik sajátossága alapvető jelentőségű a pandák számára. Nagyon hosszú idő elteltével virágzik, akár száz év is beletelik, de amikor elindul a virágzás, az egész növény elpusztul. Minthogy a bambusz a pandák kizárólagos tápláléka, a Min-hegységben 1974 és 1976 között bekövetkezett tömeges virágzás több száz óriáspanda éhhalálát okozta.

A bambuszerdők elterjedési határa 3600 méterre esik, e fölött eltűnnek a fák, helyüket alpesi rétek veszik át. Itt főleg encián, kankalin és törpe rododendron nő, amelyek jobban tűrik a hideget. A Huanglong állatvilágáról készült felmérések a fajok rendkívüli gazdagságáról tanúskodnak. Két halfaj, ötféle kétéltű és szintén ötféle hüllő mellett 59 különböző emlős- és 155 madárfajt figyeltek meg.

Harc a pandák megmaradásáért

A kínai-amerikai kapcsolatok állati szinten újabb csúcsponthoz érkeztek. A nemzőképessége teljében lévő kínai tévésztár, Gao-gao Szecsuánból elindult San Diegoba, hogy meghódítsa, majd teherbe ejtse az immár hat éve ideiglenesen Amerikában állomásozó Bajunt. Mind Gao-gao, mind új arája panda maci és frigyüket hosszú előjáték, egy nemzetközi előkészítő munka előzte meg.

A 11 éves panda hím egyébként megfáradt veterán társát, Sö-söt váltja le. A most már 26 éves Sö-sö nemzett ugyan egy bocsot Bajunnel, a san diego-i állatkertben, de aztán tudománya és önmaga is kimerült, így most hazautazhat Kínába, jól megérdemelt nyugdíját és az itteni bambuszrügyeket élvezni.

A pandák a világ egyik leginkább veszélyeztetett állatai, mindössze talán ezer példány van belőlük és híresen rossz a szaporodó képességük. Többségük Dél-Nyugat-Kína még megmaradt bambuszerdeiben él, pártucat szerte a világon állatkertekben. Kínában külön panda-centrumokban mesterségesen termékenyítik meg őket, de a san diegoi állatkert ragaszkodik a hagyományos módszerhez, így aztán a kínai televíziós filmekben a közönség kedvencévé váltt Gao-gao most bebizonyíthatja képességeit - ha frissen elvált új kedvese is úgy akarja.

(Magyar Rádió)

További képek a Huanglong völgyböl