A serdülőkor nehézségei, lelki velejárói
Lénárt Ágnes
2008/12/17 08:00
3202 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A serdülőkor valójában nem más, mint egy átmenet a gyermekkor és a felnőtté válás között. Embere válogatja, hogy könnyedén, nehezen, esetleg kimondottan komoly harcok árán vészeli-e át valaki, a szülőknek pedig nem csekély türelem és kitartás szükséges ahhoz, hogy ebben az időszakban megfelelően kezeljék és tolerálják gyermekük hangulatváltozásait.

A serdülőkorról általában

Szakértők és orvosok százait foglalkoztatja a kérdés, tanulmányok tömkelege szól arról, hogy a pubertás kor milyen hatással van a gyerekekre, valóban válságként élik-e meg egyes fiatalok ezt az időszakot, ha igen, a válságnak milyen színterei vannak, számít-e a családi háttér, az iskola, a közösség összetétele, minősége, amelyben napi szinten éli a gyermek a mindennapjait. Felméréseket végeznek hazai és nemzetközi szinten, valamint vizsgálják, hogy természetes velejárója-e a serdülőkornak a depresszió, vagy nagyban közrejátszik-e kialakulása szempontjából a környezet is.

A pubertás kor kezdetéről megoszlanak a vélemények, 13 és 15 éves kor közé teszik a szakértők, bár a korai serdülőkor jelei már 11 éves korban érezhetőek. A serdülőkori válság lényegében annak tudható be, hogy olyan, a gyermek számára nagy volumenű, akár életének további alakulását meghatározó döntéseket kell hoznia, amiben addig nem volt része, mert nem volt rá szükség. Ez egy gyereknek teherként nehezedik a vállára, és nem tudja kezelni. Ugyanakkor komoly feladatokat kell megoldania, hiszen el kell érnie azt, hogy a nemi identitása kialakuljon, érzelmileg le kell válni a szülőkről, valamint ki kell alakítani a már új, felnőtt identitást.

A család szerepe

Bár kérdésként felmerült, befolyásolja-e az egészséges énkép és önértékelés kialakulását a családi környezet, a válasz egyértelmű igen, hiszen nem csak arról van szó, hogy a gyermeket a legerősebb érzelmi hatások itt érik, de a családi környezetben látja a legfőbb felnőtt mintát, normális esetben itt érzi magát biztonságban, itt kapja meg azt a lelki támaszt, segítséget, amelyre szüksége lehet. A szülők sajnos sok esetben komoly nehézséget gördíthetnek gyermekük útjába, sőt, még egészégi állapotukat is meghatározhatja a családi környezet a serdülőkor ideje alatt. 

Mi okozhat rosszabb egészségi állapotot a serdülő szempontjából?

Egyértelműen ártalmas a konfliktusokkal, haraggal, netán erőszakkal terhelt családi légkör, a rideg érzelmi környezet, a nem támogató, nem reagáló nevelési stílus, valamint a túlvédő, vagy ellenkezőleg, elhanyagoló magatartás. A felsoroltak mindegyike okozhat stresszt a gyermekben, mely később mind lelki, mind fizikai szinten maradandó károkhoz vezethet. Sok esetben éppen az okozza a serdülőkori válságot, hogy a szülők a felnövekvő gyermek problémáit visszavezetik saját életük ifjúkori problémáira, és szembesülnek életük megoldatlan területeivel. Különösen akkor éleződik ki ez a probléma, ha a szülők már lemondtak saját céljaikról, és baráti kapcsolataik is meglazultak. A megfelelő szakkifejezéssel élve, az az optimális, ha a család „félig zárt rendszerként” működik, ami annyit takar, hogy ugyan védelmet nyújt, de más, külső hatások beáramlását sem gátolja. Összességében a serdülőkor lezajlásának hogyanja nagymértékben attól függ, hogy a szülők hogyan reagálnak gyermekük függetlenedésére.

A serdülőkor pszichés jellemzői

A serdülőkorra jellemző biológiai változásokat pszichésen kell egy gyereknek feldolgozni, ami a legtöbb esetben csupán átmeneti, nem jár tartós, maradandó következményekkel. Azok a gyerekek, akik korábban is küzdöttek érzelmi vagy viselkedésbeli problémákkal, ők a serdülés pszichés kísérő jelenségeit nehezebben vészelik át. A hiperaktív gyerekek mozgékonysága például csökken a serdülőkorra, de a figyelemzavar felerősödhet náluk, ebből adódóan sorozatos kudarcok érik az iskolában, aminek disszocialitás lehet a következménye. Ekkor jelentkezhetnek agresszív magatartásformák, és fokozottabban fennáll az alkohol- és drogprobléma veszélye.

A serdülőkorban jelentkező pszichés zavarok egyik csoportját szorongások, fokozott befelé fordulás, depresszió, öngyilkossági gondolatok és kísérletek jellemzik. Ezeket a tüneteket elsősorban az érzelmi zavarok okozzák. A depressziónak klinikai jelei is vannak, letargia, érdeklődés elvesztése, alvás- és étkezési zavar, teljesítményromlás, koncentrációs nehézségek, értéktelenség érzése. A depresszió kezelésére legcélszerűbb szakember segítségét igénybe venni.