A szmog káros hatásai
Szendrei Judit
2002/09/26 08:00
5496 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Napjainkra már elég elcsépeltnek hangzik a levegőszennyezés káros hatásairól beszélni, és emiatt sokan legyintenek erre a problémára, mondván, úgysem tudnak tenni ellene.

A nagyobb városokban folyamatosan mérik a szervezetünkre leginkább káros anyagok koncentrációját a levegőben. A mért adatok lehetővé teszik egy-egy nehéz helyzet megoldását.

Ilyen nehéz helyzettel pedig szembe kellett már nézni, pl. az 1940-es években is. Ekkor ugyanis Los Angeles környékén hatalmas szmog keletkezett, melynek hátterében a hihetetlenül nagy mértékű közlekedés állt.

A szmog: a kedvezőtlen időjárási és szennyezési körülmények között füsttel telített köd jön létre. A szmognak két típusát különböztetjük meg, az egyik a redukáló, a másik az oxidáló típusú. A Los Angelesben keletkezett szmog oxidáló típusú volt. Ez a típus a levegőben lévő szén-monoxid, nitrogén-oxid, szénhidrogének és az UV-sugárzás kölcsönhatásának eredményeképpen jön létre. A fotokémiai reakcióban különböző anyagok keletkeznek, mint pl. hidrogén-peroxid, salétromsav, aldehidek, stb. A legveszélyesebb összetevő azonban az ózon.

A veszélyesen megnövekedett ózonszint hatására csökken a tüdő vitálkapacitása, a légutak ingerlékenysége nő, köhögés lép fel, jelentkezhet légzési nehézség és asztmás roham is. Az ózon nem szívódik fel, hanem azon a szöveten fejti ki a hatását, amelyikkel érintkezésbe lép. Jelenlétében csökken a koncentrálóképesség, romlik a látásélesség, fejfájás és torokfájás is felléphet.

Az ózon a tüdőben meggátolja az ott lévő makrofágok működését, valamint különböző enzimek működését is gátolja. A makrofágok működésének károsodását egyrészt az okozza, hogy csökken a makrofágok száma, másrészt pedig az, hogy a makrofágok fagocitálóképessége is lecsökken. Ennek eredményeképpen a tüdő sokkal fogékonyabb lesz a különböző fertőzések iránt, melyhez még az is hozzájárul, hogy a tüdő interferon termelése károsodik. Az interferon egy, az immunrendszer működésében szerepet játszó anyag. Mindezek mellett az ózon szerepet játszhat tüdőgyulladás, tüdővérzés, tüdőtágulat létrejöttében.

Az oxidáló típusú szmog kialakulása forgalmas autóutakhoz, autópályákhoz kötött. Létrejöttét elősegíti az erős napsütés. A veszélytelen ózonszint 200 mikrog/m3 alatt van. Az előbb leírt tünetek észlelésekor L.A.-ben 500 mikrog/m3 körül volt az ózon koncentrációja. Budapesten 1985-ben felmerült egy hasonló szmog gyanúja, de a mérések hiányának következtében ez nem igazolódott.