A tengerek színe
2001/08/28 00:00
6442 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
A tengervíz színét több tényező alakítja ki: elnyelt és el nem nyelt fénysugarak, szervetlen- és szervesanyag-tartalom, szennyezettség illetve tisztaság (átlátszóság). Az így kapott színek megjelennek a tengerek elnevezésében is.

Bajkál-tó A desztillált víz 1-2 m vastagságú rétegben kék színű. Az olyan tengervíz, amelyben nincsenek lebegő részecskék (optikailag üres) - szintén kék. Az ilyen víz elnyeli ugyan a sugarakat, de nem egyenlő mértékben. A színkép ibolyaszínű és kék sugarait a tengervíz csak kevésbé nyeli el, ezek akár 1500 m mélységig is behatolnak. Ezzel szemben a vörös és sárga sugarakat már 20 m mélyen csaknem teljesen elnyeli. Ez a magyarázata, hogy a tengervizet általában kéknek észleljük.

Balti-tenger A tengervíz színének meghatározásában fontos szerephez jutnak a vízben szabadon lebegő plankton szervezetek és szervetlen anyagok is. Ezeken a sugarak visszaverődnek és különböző színhatásokat hozhatnak létre, legfőképpen sárgás színárnyalatokat. A meleg és sós vizű tengerekben a megfigyelések szerint a szervetlen anyagok sokkal gyorsabban merülnek el a mélyben, mint a hűvösebb és sóban szegényebb tengerekben. Kevés tehát az ilyen tengerek felszínén a sugarakat visszaverő szervetlen anyagi részecske. A jelenlegi felfogás szerint ez az oka a meleg tengerek kék színének és nagy átlátszóságának. A planktonokban gazdag, hideg tengerekben ezzel szemben a sárga színhatás következtében a tenger zöld vagy zöldes árnyalatú.

Secchi-féle korong A tengervíz átlátszóságának fokát az a mélység adja meg, amelyben egy 30 cm átmérőjű, fehérre festett fémkorong (Secchi-féle korong) megszűnik láthatónak lenni. Általában a nagy mélységű, kontinensektől távol eső, meleg, csendes és sós vizű tengerfelszíneken észlelhető a legnagyobb fokú átlátszóság (max: Sargasso-tenger 66,5 m; de pl. a Vörös tenger csak 21 m). Az átlátszóság a szubtrópusi övtől a pólusok felé haladva csökken, tekintettel a hideg tenger nagyobb tömegű ill. sűrűségű planktonállományára. Az átlátszósággal szoros kapcsolatban van a tengervíz színe. A kísérletek szerint a sötétkék szín a 20 m-en felüli átlátszósági határral, a világoskék szín a 10-20 m közöttivel párosul, míg 10 m-nél kisebb átlátszóság esetén a tengervíz zöldeskék színű. A trópusi öv nagy folyamainak torkolatvidékén a tengervíz többnyire zavaros a folyóból beszállított vöröses laterit miatt. A Vörös tenger nevét a benne nagy számban tenyésző vörös fonalalgától kapta. A tenger vize tulajdonképpen kékeszöld színű, de a korallok és vízibolhák szintén színezik a vizet. A Sárga-tenger vizét a belső-ázsiai pusztákról érkező és rengeteg löszanyagot szállító Huangho erősen szennyezi, ennek folytán a víz színe sárgászöldre változik.

vörös fonal alga
Sivatagi porvihar
Vörös-tenger
Huangho a sárga folyó