A titokzatos alvás
2007/10/21 08:00
686 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az alvás régóta tárgya az élettani kutatásoknak. Alvás hiányában az emberi szervezet nem működik kielégítő hatékonysággal, a kialvatlanság tünetei koncentrációzavarok, kézremegés, a mozgások összerendezettségének hiánya, beszédlassulás, és természetesen álmosság.

alvas520

Egy kísérletben önként jelentkező embereket nem hagytak aludni, hogy kiderítsék, mi történik, ha egyáltalán nem alszunk, azonban a kísérleti személyek néhány nap után már minden ébresztési kísérlet ellenére is elaludtak. A kutatók az agyban már találtak úgynevezett alvásközpontokat, egyfajta biológiai órát, amelyről úgy gondolják, hogy az alvás időzítéséért felelős.

Az átlagember napi 8 órát alszik, azonban egyéni különbségek lehetnek. Einsteinnek pl. 12 óra alvásra volt szüksége naponta, de van, akinek már 5 óra is elég. Idősebb korban az alvásigény lecsökken, az idősek kevesebbet alszanak. Sokan azt hiszik, hogy álmatlanságban szenvednek, pedig ez normális, élettani változás. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az öregedéssel a biológiai folyamatok lelassulnak, így a hosszú éjszakai pihenés mindinkább nélkülözhető. A betegség és a stressz viszont növeli az alvásigényt. A csecsemők és a gyerekek többet alszanak.

Álmatlanságról akkor beszélünk, ha az illető nem tud elaludni, vagy gyakran felébred, ez legalább két hónapon keresztül fennáll, és zavarja a beteget a munkájában vagy mindennapi tevékenységében. Fontos megemlítenünk, hogy az éjszakai felébredés, illetve a kevesebb óraszámú alvás nem jelent feltétlenül alvászavart. Az álmatlanságnak számos oka lehet, a legtöbbször idegesség, szorongás, vagy rossz szokások.

Ha valaki túl sokat alszik, és mégis mindig fáradt, az éppolyan zavaró lehet, mint maga az álmatlanság. Az aluszékonyság sok betegség tünete lehet, csak néhány ezek közül: depresszió (különös tekintettel az úgynevezett téli depresszióra), vérszegénység, vitaminhiány, légzőszervi megbetegedés, pajzsmirigy alulműködés. Az is lehet, hogy egyszerűen alvásunk nem elég pihentető, mert ágyunk kényelmetlen, túl meleg paplant használunk, túl meleg van a szobában. A panaszok hosszú fennállása esetén érdemes ellátogatni az orvoshoz.

Szinte mindenkinél előfordulnak időnként rossz álmok. A gyakori rémálmok általában a szorongás tünetei. Szorongást sok minden okozhat: munkahelyi stressz, anyagi problémák, családi konfliktusok, gyermekeknél az iskolai teljesítménykényszer. Általában, ha a szorongást kiváltó tényezőt sikerül felderíteni és megszüntetni, a rémálmok is elmúlnak.

A horkolás sajnos nem csak zajos, hanem egészségtelen is. A rendszeresen horkoló emberek ugyanis időnként néhány másodpercre teljesen abbahagyják a légzést. Ezért az alvás során agyuk kevesebb oxigént kap, ezért nappal is fáradékonyak, álmosak, koncentrálóképességük rosszabb. Érdemes orvoshoz fordulni.