Adj vért és ments meg három életet!
2014/08/06 11:29
700 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Hazánkban évente mintegy 400 ezer ember szorul vérre, melyet átlagosan 500 ezer egység vérből biztosítanak. A véradás kivétel nélkül önkéntes tevékenység.

_adjvert

A véradás az a segítségnyújtás, amikor önkéntesen, saját vérünkből csekély mennyiséget más személy számára felajánlunk úgy, hogy az alkalmas legyen a beteg gyógyítására.

Vérre nemcsak a súlyos balesetet szenvedett betegek szorulhatnak, hanem a komolyabb műtét előtt állók, illetve számos egyéb betegségben szenvedőknél is indokolt lehet az esetenkénti vagy rendszeres vérpótlás.

A véradás története

Karl Landsteiner osztrák orvos és biológus a 19. és 20. század fordulóján fedezte fel az emberi vércsoportrendszereket. A vércsoportrendszerek megismerése lehetővé tette, hogy a véradó és a vért kapó személyek összepárosíthatóak legyenek, így felfedezése után néhány évtizeddel már biztonsággal zajlottak a véradások. Legalábbis a vércsoportrendszerek tekintetében. Az egyszer használatos, kórokozókat kiszűrő technikára a 60-as évekig kellett várni, bár a teljes elterjedés egyes országokban a 80-as évek közepéig váratott magára. Véradás szempontjából legfontosabb az ABO és az Rh vércsoportrendszer, azonban nem árt tudni, hogy egyéb rendszerek is léteznek, ezeket főként szervátültetésnél, illetve bizonyos immunrendszeri betegségeknél szükséges figyelembe venni.

Hazánkban a Magyar Vöröskereszt 1939 óta szervezi az önkéntes véradást az Országos Vérellátó Szolgálattal kötött együttműködés keretében.  Ennek köszönhetően évente mintegy félmillió embertől vesznek vért.

Mi történik a véradáskor?

A regisztráció során az eredeti személyazonosító okmányra és TAJ kártyára van szükség, ezek bemutatását követően egy kérdőívet szükséges kitölteni, melyen többek közt a korábbi betegségekre, gyógyszerszedésre és számos egyéb kérdésre szükséges válaszolni. A kérdőív értékelését a véradáson jelen lévő orvos végzi fizikális vizsgálatokkal (vérnyomásmérés) egybe kötve, sok esetben további kérdéseket feltéve. Maga a vérvétel valamelyik karból történik, a leültetett, lefektetett önkéntes egyetlen tűszúrást érez. Természetesen előfordulhat, hogy elsőre nem megfelelően találják el, vagy esetleg szétdurran a véna, de ez elég ritka. A teljes folyamat kb. 30-40 percet vesz igénybe.

A levett, 4,5 dl vér ezt követően az Országos Vérellátó Szolgálathoz kerül, ahol elvégzik a megfelelő vizsgálatokat. Többek közt meghatározzák a vércsoportfaktorokat, megvizsgálják fertőző betegségek jelenlétére – többek közt HIV és Hepatitis -,  majd ezt követően szükség esetén alkotókra választják, így vérplazmára és alakos elemekre. A teljesen bevizsgált, megfelelő kódrendszerrel ellátott vérkészítményeket végül 6 Celsius-fokon tárolják, akár 40 napot is meghaladó ideig.

Ki adhat vért?

Véradó mindenki lehet, aki egészséges, betöltötte a 18. életévét, de még nincs 65 éves, és testsúlya meghaladja az 50 kg-ot. Nők évente négyszer, férfiak évente ötször adhatnak vért. Két véradás között minimum 56 napnak kell eltelnie.

Fontos, hogy a véradás előtt megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasszunk, emellett a vércukorszintet is érdemes figyelemmel kísérni.

Hol adhatok vért?

A véradásokat mindig aktuálisan szervezik, így kifejezetten véradó központ nincs. Általánosságban elmondható, hogy minden megyében, minden nap van lehetőség délelőtt és délután is véradásra. A pontos helyszínekről a Magyar Vöröskereszt Véradás honlapján lehet tájékozódni.

Marsi Zoltán írása